Ikarus, 1974 (22. évfolyam, 1-26. szám)
1974-08-01 / 16. szám
Vigyázzanak egymásra és magukra A vasasszakszervezet felhívással fordult a kohó-, gép- és villamosenergia-iparhoz tartozó dolgozókhoz, illetve a társadalmi és gazdasági szervekhez, hogy fokozottabban ügyeljenek a munkabiztonság fokozására, mert például a gépiparban 1974 első félévében 805 balesettel és 14 halálesettel volt több, mint 1973. második félévében. Az üzemi balesetek száma általában az év második felében nő. Az idén tovább romlott ez az arány. A felmérések szerint az emelkedés oka az, hogy a nyári és koraőszi időszakban a külső és belső munkakörnyezeti káros tényezők fokozottabban hatnak a dolgozókra. Lazul a figyelem, csökken a veszélyérzet. Éppen ezért felhívják a termelésirányítók figyelmét, hogy naponként, rendszeresen és alaposan ellenőrizzék a munkahelyek biztonságát, a védőfelszerelések és berendezések használatát. A szakszervezeti, munkavédelmi aktivisták folytassanak következetes felvilágosító munkát a dolgozók körében, figyelmeztessék őket a balesetek megelőzéséhez szükséges fokozott óvatosságra. Ehhez elengedhetetlen, hogy a dolgozók is következetesen tartsák be a munkavédelmi előírásokat, s munkatársaikat is figyelmeztessék erre, fogadják meg a munkavédelmi őrök tanácsait. Igaz, hogy nálunk a tavalyi második félévhez képest az idei első félévben csökkent a balesetek száma, de nézzük a statisztikát. 1973 második félévében összesen 334 baleset történt a vállalatnál, melynek eredményeképpen 4781 nap esett ki a termelésből. Budapesten 184 baleset volt 2897 kiesett nappal, Székesfehérváron 125,1698, Pusztavámon 15 baleset 166 kiesett nappal. Ezzel szemben 1974 első félévében 274 baleset történt a vállalatnál, a kiesett napok száma 4421. Budapesten 171 sérülés történt 2919 a kiesett napok száma, Székesfehérváron 87 baleset 1123 nappal, s Pusztavámon tíz 280 munkából kiesett napppal. Tehát az első félévben csökkent a balesetek száma, mégis érdemes megszívlelni ezt a felhívást, mert az utóbbi időben szokatlanul sok volt a kéz és lábtörés, valamint a kézcsonkulásos baleset. Az ok — a felhívásban említettekhez hasonlóan — a figyelmetlenség s a védőberendezések nem megfelelő használata, esetenkénti mellőzése, és a rendszeres ellenőrzés hiánya. Fejes Vilmos 1949 óta dolgozik vállalatunknál, több mint két éve ugyanabban a műhelyben a szerszámüzem készülékesei között. A Kilián brigád vezetője, kétszeres Kiváló Dolgozó, tavaszra nyugdíjba készül, felesége, aki ugyancsak több mint húsz évig vállalatunknál dolgozott, már élvezi a megérdemelt pihenést Tanfolyam meósoknak AZ ÉRDEKEK TALÁLKOZTAK A termelés mennyiségi mutatói mellett mind nagyobb erőket fordítunk a minőség folyamatos javítására. A vállalati meósok nagy szerepet játszanak e fontos cél elérésében. A korszerűsödő buszokat azonban nem lehet hagyományos módszerekkel, a fejlődéstől elmaradó tudással, szemlélettel ellenőrizni. Ezt a meó dolgozói is érzik, így találkozott az egyéni érdek a vállalati érdekkel, s e találkozás eredményeként a budapesti meósok közel 50 százaléka részt vett a minőségellenőrök alsófokú tanfolyamán. Ennek a tanfolyamnak az elvégzését egyébként a kollektív szerződés is előírja az e munkakörben dolgozók számára. Takács Antal, a busz II. meo végátadója, aki maga is részt vett a tanfolyamon, a következőket mondta: — Valamennyien örömmel üdvözöltük a tanfolyam beindulását, hiszen ezt mi magunk is szorgalmaztuk. A jelentkezők magas létszáma miatt két csoportot szerveztek. Az elsőben, melynek a bizalmija voltam, a busz I. és a busz II. területéről 24 fő, a másodikban az idegenáru, a műszaki, a sajtoló és a 3-as gyáregység meo szerveiből közel harmincan vettek részt. — Mi késztette a meósokat a tanfolyam elvégzésére? — Két dolog buzdított bennünket. Az egyik a presztízs: növelni, bővíteni, korszerűsíteni akartuk ismereteinket, hogy nagyobb szakértelemmel, jobban végezhessük munkánkat. Emellett természetesen reméltük, hogy a vállalat részéről is elismerik valamilyen módon a törekvésünket. — Megvalósultak az elképzeléseik? — Ami az ismeretek bővítését illeti, igen. A 110 órás tanfolyamon heti kétszer három órában tájékozott, felkészült központi előadók jöttek hozzánk. A tematika nagyon sokrétű volt. Ellenőrzéstechnikai, szakági, ügyviteli és időszerű politikai ismeretek, az ellenőrzés jogszabály ismeretei, valamint mérőeszközök és módszerek gyakorlati bemutatása szerepelt a programban. A témák ugyan általános körben mozogtak, de a hallgatók nagyon sok ikarusi kérdést tettek fel az előadóknak, s így hamar közel kerültünk a gyakorlathoz. — Mi nem vált valóra? — Az elismerés. Igaz, a vállalat fedezte a tanfolyam költségeit, ingyen tankönyvet kaptunk, meg munkaidő-kedvezményt is, de mi is sokat áldoztunk a szabad időnkből. A munka mellett tanultunk, és nemcsak a fiatalok, sokan ötvenéves fejjel is. Anyagi elismerésben senki nem részesült, de még a kategóriáinkat sem módosították, pedig legalább erre számítottunk. — Ez elvette a kedvüket a további tanulástól? — Egyáltalán nem. Sőt a tanultak alapján megnőtt a kedvünk. Többen szeretnénk elvégezni a középfokú tanfolyamot is. Az oktatási osztály szerint azonban erre csak a középiskolát végzettek jelentkezhetnek. Ez néhányunkat kedvezőtlenül érint, és úgy hallottuk, hogy ezt nem minden vállalatnál szabták meg követelményként. A beszélgetés során elhangzott kérdésekkel felkerestük az oktatási osztályt, ahol a következő válaszokat kaptuk: A tanfolyamokon a legkiválóbb vizsgaeredményeket elért dolgozók jutalmazására lehetőség van. Sajnos, a meósok tanfolyamán kiemelkedő eredményt senki nem ért el, a legjobb jegy négyes volt, így Takács Antalé is, ezért a külön jutalom nem jött szóba. A tanfolyamon résztvevők törekvéseit azonban elismeri a vállalat és ezért — a munkaügyi osztály tájékoztatása szerint — kategóriamódosításban fognak részesülni. Ez ugyan közvetlen béremelést nem jelent, de ennek lehetőségét hosszabb távra biztosítja. A tanfolyamra való jelentkezés követelményeit nem a vállalat, hanem a tanfolyamokat szervező KGM Szakoktatási Intézet szabja meg. A tőlük kapott tájékoztatás alapján az alapfokú tanfolyam elvégzésének feltétele a nyolc általános és szakmunkásképesítés, az úgynevezett meó II. tanfolyam elvégzéséhez pedig középfokú iskolai végzettség szükséges. (Létezik meo I. tanfolyam is, melyet felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára szerveznek). Lakatos Tamás Kongresszusi versenyben rendezettebben, jobban A vállalat társadalmi és gazdasági vezetőségének kongresszusi munkaverseny felhívásához csatlakoztak a gyáregységek is, s a maguk területén elkezdték az üzemek, brigádok vállalásainak összegezését. Erről beszélgettünk a busz termelési vezetőjével, Cserni Lászlóval. Mint mondta, a busz I is csatlakozott az éves terv 300 darabbal történő túlteljesítéséhez. Már az első féléves programot is ennek megfelelően állították össze, s 2307 kocsitestet adtak át. Ez a mennyiség túlnyomórészt 260-asokból, egy része 280- asokból és 334 darab 250-esből állt. Ez azonban még nem minden. Az üzemek és a szocialista brigádok vállalták a munkaterületük rendbentartását, a gépek karbantartását és az eddiginél jobb minőségű gyártást. Talán nem tűnik különösebben jelentősnek ez a vállalás, ha egy rendezett körülmények között dolgozó gyáregységről van szó. Itt azonban a technológiai fejlesztés állandó átcsoportosításokat, egyes munkaterületek ideiglenes átadását jelenti. Mikor ott jártam, éppen a lemezes alkatrész üzem egyik részlegét telepítették át ideiglenesen a sajtójéba, hogy a beruházók elkezdhessék a zsírtalanító berendezés alapjainak elkészítését. Ez eleve több anyagmozgatást von maga után, mely külön gondot okoz az üzemnek és a gyáregységnek egyaránt, mert a bérkategória besorolás miatt egyre fogy a kiszolgáló személyzet. A második félévben a felajánlásnak megfelelően nő a napi gyártás. Júliusban napi hét 250-est, tizenegy 260-ast adtak át. Augusztus 1-től október 15-ig huszonhárom 260-ast, majd ettől kezdve az év végéig nyolc 280-ast és tizenegy 260-ast. Ugyancsak a kongresszusi vállalás része az iraki összeszerelő gyár részére készülő alkatrész és fődarabgyártás is. E fődarabokból júliusban és augusztusban 30—30, szeptemberben 50, októberben 30 garnitúrát készítenek SKD-rendszerű szállításra. Októbertől CSKD-rendszerben készül 20, novemberben 40, decemberben 30 garnitúra fődarab. Ez a gyártási forma áthúzódik az 1975-ös évre is, januárban és februárban 30—30 garnitúrát gyártanak. Mind több új épület falai emelkednek ki a földből a Centenárium lakótelepen. Az építkezést nehezítő tényezők ellenére július 27-én ismét egy új ház lakói vehették át otthonuk régen áhított kulcsait. yalavári Imre, a szerszám-gyáregység kisszerszám műhelyéből vonult be katonai szolgálatának teljesítésére. Leszerelése alkalmával egységének parancsnoksága levélben értesítette vállalatunkat, hogy dolgozónk a szolgálat teljesítésében férfiasan helytállt, élenjárt a katonai és politikai kiképzésben, tevékenyen részt vett a szocialista versenymozgalomban. Szorgalmas, becsületes magatartásával elérte az egység kétszeres élenjáró katonája megtisztelő címet. Zalavári Imre órabére, bevonulásakor 7,80 forint volt. Időközben, távollétében is gondoltak rá vezetői és az üzem átlagos béremelését alapul véve 10,50-re módosították órabérét. A fiatal szakmunkás július 8-án kezdte meg ismét munkáját régi munkahelyén, melynek gazdasági vezetője a fenti elismerést figyelembe véve a KISZ-titkárral egyetértésben egy forint rendkívüli órabéremelésben részesítette. Ne többet, de kevesebbet sem közéjük tartozom... Lassan megtalált, csendes szavakkal, elég nehezen indult meg beszélgetésünk Tóth Géza padlószerelő csoportvezetővel. Azonban amint a munkára terelődött a szó, mintha a szél fújta volna el elfogódottságát: — Kilencéves korom óta dolgozom. Eredetileg cipész volt a szakmám, de nagyon tetszett az itteni munka, és ezért 1951-ben idejöttem az Ikarusba dolgozni. Átképzésként a kárpitosokhoz kerültem, majd 1953-ban a szereldébe, jelenlegi munkahelyemre. — Fizikailag is nehéz munkát végez. Mi köti ide több mint húsz éve? — A munkához két dolog kell, szív és lélek. Ha az emberszeret dolgozni, akkor a legnehezebb feladatokat is könnyebben oldja meg. De változnak a munkakörülményeink is. Néhány hete már szórópisztolyokkal fújjuk a ragasztót, ami lényegesen csökkenti a munkánk nehézségét. S reméljük, az elszívókamrák hamarosan elkészülnek és akkor az egészségi ártalom is megszűnik majd. — Huszonkét dolgozó munkáját irányítja. Milyen feladatot jelent ez? — Nem könnyűt. A legfontosabb: vezetni csak úgy lehet, ha az ember töviről hegyire ismeri a munkát. Különben nem tudja, mit és mennyi idő alatt lehet megkövetelni. — 1948 óta szakszervezeti, 1961 óta párttag. Felelős a csoportjáért, saját munkájáért is. Soknak tűnik. — Pedig most még az ötödik fokozatért küzdő Táncsics brigádnak is a vezetője vagyok. Alapelvem: Az ember mindig annyit vállaljon el, amennyit meg tud csinálni. Ne többet, de kevesebbet sem.Eszerint igyekszem élni. Erre neveltem fiamat, aki kiváló határőrként szerelt le, most az egyediben esztergályos, lányomat és ezt szeretném átadni két kis ikerunokáimnak is. Hiszen a gyerekek viszik tovább az életet. — Nemrégiben a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. Milyen érzéssel vette át ezt a megtisztelő kitüntetést? — Még most sem találok szavakat. Erre nem, hogy gondolni nem mertem, de álmodni sem álmodtam. 55 éves vagyok, 46 éve fizikai munkával keresem a kenyeremet. Nagyon nagy szó, hogy államunkban ilyen megbecsülést érhetnek el a dolgozók. És ami talán a legnagyobb örömet okozta: a műhely, az egész közösség nagyon kedves volt. Szinte együtt örültek velem. A kitüntetés és ez az érzés megerősítette bennem a hitet, hogy ide, közéjük tartozom. —la. EGÉSZSÉGES, VITATKOZÓ LÉGKÖR Július 5-én ültek össze a vezérigazgatói tanácsteremben a szakszervezeti szemináriumvezetők, hogy értékeljék az elmúlt oktatási év gondjait, eredményeit. Az évzárón résztvevők jónak ítélték az elmúlt időszak szakszervezeti oktatásának munkáját, és megállapították, hogy a dolgozók többsége igényli ezeket a foglalkozásokat, és szívesen vesz részt rajta. A szemináriumok sikerét a választott téma: A munkahelyi élet időszerű kérdései összefoglaló cím alatt és a megtartott foglalkozások is indokolják." Az öszszejöveteleken nem az elvont előadás, hanem az általános elveknek a helyi gyakorlatra való átültetése és az ebből fakadó egészséges, vitatkozó légkör volt a jellemző. A szemináriumi évadra 1212 fő iratkozott be, és igen kicsi volt a lemorzsolódás. A szakszervezeti szemináriumokon 1176 hallgató végzett, közülük 960-an szocialista brigádok tagjai. A következő oktatási évadban is feladatot jelent a vidékiek nagyobb arányú bevonása a szemináriumi foglalkozásokra, mert az elmúlt időszakban a bejáró dolgozók viszonylag kis létszámmal vettek részt ezen az oktatási formán, annak ellenére, hogy a munkásjáratok egy órával később indultak. Az évzárón jutalomban részesítették a 43 osztály szemináriumvezetőit, 23 előadó könyvet, 20 egyéb tárgyjutalmat kapott.