Ikarus, 1978 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1978-12-15 / 25. szám

Óvoda, bölcsőde, ABC, megálló, egészségügy Levél várt a szerkesztőségben. Aláírója J­áss Lászlóné, a pártbi­zottság nőfelelőse. „...A nőfelelős kislányokkal fölmérést végeztünk a kerületünkben előforduló és megoldásra váró feladatokról. Ennek alapján fórumot szervez­tünk a XVI. kerületi tanács elnö­kével. A feltett kérdéseket csopor­tosítottuk, ezekből küldök." A hangulatjelentésekben gyak­ran fordultak elő kerületi gondok. Nekiláttak hát a kérdések össze­gyűjtésének. A mintegy három­száz észrevételt csoportosították. Üzlethálózat, a kerület fejlesztése, közlekedés és egyészségügyi témakörökre osztották föl. Ez a három kérdés nem azt jelenti, hogy háromszázféle gond fordul elő. Nagyrészt fedik egymást a témák. KEVÉS ZÖLDSÉG Urbancsek András, a kerületi tanács osztályvezetője válaszolt először. Tőle az üzlethálózat és a kerület fejlesztése kapcsán fölme­rült kérdőjelekre vártak választ. Mintha csak megérezték volna a nők, hogy a fórumot nőfelelősök szervezték — huszonöt-öt arány­ban jelentek meg ezen a novemberi délutánon. Érthető is, a legebben GYES-en lévő kismamák, illetve nagymamák voltak. Várható-e az Ond vezér úti lakó­telepen az üzlethálózat bővítése? Az osztályvezető erre egyértelmű igennel felelt. Most engedélyeztetik a terveket egy 350 négyzetméteres üzlet építéséről. Várható-e a kerületben ruházati és cipőbolt építése? — így nem, de lesz egy vegyes ipar­cikkbolt, a Jókai és a Centená­riumi lakótelepen is. Épül már az Örs vezér terén a 28 ezer négyzet­­méteres vásárló központ. A Pető­­fi-kerti új ABC áruellátásával kapcsolatban megtudtuk, hogy nincs telefonja, így nagyon nehéz a rendelés. Hentesárut azért nem tudnak árusítani, az előrecsoma­goltakon kívül, mert nincs szakember. A gyár környékén a zöldség­ellátás gyér. Kivétel a maszek, ami igen drága. A gyári zöldséges bolt italbolttá változott, s ha volna is áruja, fél négykor bezár. Ez a pa­nasz. S a válasz? Ez nem zöldsé­ges bolt, hanem élelmiszer keres­kedés. Tárgyalunk a rákos menti ÁFÉSZ-szel, átalakításról. Ritkán kapható friss kenyér Miért? — Öt kocsi szállít kenye­ret, péksüteményt a kerületbe. Tavalyhoz képest a mennyiség megduplázódott. Nehéz alkalmaz­kodni a fogyasztási szokásokhoz. Csak 1977-ben harminc vagon pékáru maradt a boltokban. A Margit utcai ABC ellátottsága nem kielégítő. Itt vásárolnak be a vidékről bejáró dolgozók és a Centenárium lakótelep lakói.­­ A bolt ellátottságát igyekszenek javí­tani. Egyébként ez az ABC az egyetlen a fővárosban, ahol nem árusítanak égetett szeszes italt.. Erről az Ikarus szakszervezeti bizottságával egyetértésben dön­tött a Közért Vállalat. A 3-as gyáregységben dolgozók gondja, hogy kicsi a Keresztúri úti közért.­­ Ha fölépül a Jókai lakó­telepen a nagyobb üzlet, akkor ez a bolt megszűnik. Mindenesetre februárban, márciusban felújítják. LESZ-E HELY AZ ÓVODÁBAN A kerület útjai elhanyagoltak, rosszak. Várható-e az utak javí­tása? — 257 kilométer utat borít szilárd felület. Általában újakat nem építünk. Talán a hatodik ötéves tervben. A kerületben nincs fotószaküzlet. Mátyásföldön papírüzlet, pedig szükség lenne rá. Fotószaküzlet nem is lesz egyelő­re, papírárut pedig az ÁFÉSZ üzletekben és a Jókai utcai ABC- ben árusítanak majd. A Jókai FÓRUM A KERÜLETRŐL utcai ABC-ben például lehet már kapni. Várható-e a gyógyszertár bővíté­se Mátyásföldön? Influenza jár­vány idején hosszú sor áll az utcán. — A Jókai utcai lakótele­pen most nyílt meg az új gyógy­szertár. A régi egyelőre mint kise­gítő üzlet működik majd. Hogyan tervezik megoldani az iskolák tornaterem gondjait? — Új iskolát csak tornateremmel építünk. A Jókai utcainak például olyan nagy a tornaterme, mint az összes többinek a kerületben. Kevés az óvodai férőhely. Mikorra várható javulás, és mikor­ra készül el a Centenáriumi lakó­telep iskolája? — Jelenleg 130-150 százalékos az óvodák kihasználtsága. Épül egy kétszáz fős óvoda, amit remélhetőleg jövő ősszel adnak át. A Jókai utcai lakótelepen egy 130 fős óvoda és egy 120 fős bölcsőde, az Ond vezér lakótelepen egy 150 fős óvoda, a­ Cemenáriumi lakótele­pen egy 100 személyes bölcsőde épül majd. Bővítik az Ágoston Péter utcai óvodát is, egy csoport­tal. A lakótelep iskolája jövő ősszel készül el. A Baross Gábor utca útburko­lata nagyon rossz. Mikor kerül sor korszerűsítésére? — Ebből csator­názni kell, s ebben az ötéves terv­ben már nem kerül sor az út teljes felújítására. A Jókai utcai lakótelepen sok a szemét és a sitt. — A lakótelep még építési terület. Sokan a lakók közül szemetet, lim-lomot egysze­rűen lerakják. Pedig csak a háztar­tási szemét elszállítása a Köztisz­tasági Hivatal feladata. A sittet 40 forint per köbméterért elszállít­ják. S ha ünnep miatt nem viszik el a szemetet? Akkor csak tor­nyosul két hétig a hulladék.­­ Ilyen esetben azonnal szóljanak a lakók, s a tanács illetékesei intéz­kednek. A KÖZLEKEDÉS A közlekedés és az egészségügyi ellátás gondjairól a XVI. kerületi tanács elnöke, Todika László be­szélt. A közlekedés mindenkit érint. Hogy jön-e a busz, mikor jön, hol áll meg, naponta előfor­duló bosszúságok. Ha megváltoz­tatnak egy útvonalat, természetes, hogy van aki örül neki, s van aki bosszankodik. Nehéz eldönteni, hogy hol álljon meg — az illetéke­sek igyekeznek úgy meghatározni a megállókat, hogy a nagy több­ségnek jó legyen. A 44-es megvál­tozott útvonala visszhangot vál­tott ki. A változás fő oka az volt, hogy megszüntessék a Békés Imre utcai veszélyes fordulót. A BKV két munkaerőt foglalkoztatott a forduló fenntartásával. Évente kétszer leülünk velük tárgyalni — mondotta a tanácselnök. Ők állít­ják, hogy a járat sűrűbben közle­kedik, mint 20-25 perc, de a ta­pasztalatok szerint valóban ennyit kell várni a piros 44-esre. A Veres Péter út — Hősök fasora út és a Bajcsy-Zsilinszky út keresztező­dése túlságosan veszélyes. — Az ötödik ötéves tervben tizennyolc helyen állítunk föl közlekedési lámpát, így itt is. Egyébként egy-egy ilyen berendezés több mint egymillió forintba kerül. Lehetne-e sűríteni a 192-es jára­tot? — Nem. De ez nem is a kerü­let közlekedését segíti elsősorban. A Baross Gábor és a Margit utca kereszteződésben valamelyik utat a másik alá kellene rendelni. Ezt a kérdést már a fórum előtt ki lehe­tett volna pipálni. Közben fölállí­tották a táblákat, és zebrákat fes­tettek. LESZ ÚJ RENDELŐ Túlterheltek az orvosi rendelők. Várható-e fejlesztés? — Most adtak át Árpádfürdőn egy rende­lőt, a Baross Gábor utcában is épül egy. A Centenáriumi lakóte­lepre is terveznek egészségügyi inézményt. Mennyi a kerületben az egy or­vosra jutó lakosok száma? -1976-ban 2403 lakos jutott egy orvosra. Ez 251 gyel több, mint a fővárosi átlag. 1977-ben 2306-ra csökkent ez a szám. De még mindig a fővárosi átlag fölött vagyunk. Tizenkét gyermekorvos dolgozik a kerületben. Egyre 1150 csöppség jut. (dz) Több mint két és fél évtizede dolgozik a törzsgyárban Brodorics József, a kísérleti üzem anyagellátási csoportvezetője. November hetedike alkalmából Kiváló Társadalmi Munkás kitüntetést kapott Fotó: Wéber MESÉLTEK, KORREPETÁLTAK, KÖLCSÖNÖZTEK Változatlanul nagy a forgalom a művelődési központ szakszerve­zeti könyvtárában Ez év január­jától szeptemberig 1998 új olvasó iratkozott be (a bibliobuszon 821-en, a könyvtárban 1177-en), de sokkal többen, 15 ezer 918-an fordultak meg a könyvtárban és összesen 37 ezer 209 kötet könyvet kölcsönöztek. Ám a könyvtárosok munkája nemcsak a kölcsönzésből áll. Magyarból és társadalmi ismere­tekből — 11 alkalommal — 111 szakmunkástanulót korrepetáltak. A mese­klub is nagyon népszerű. Az élményekről csak a 216 — első, második, harmadik és negye­dik osztályos — gyerekek tudnak mesélni, akik havonta egyszer (vállalati szabad szombaton) ezeken a délelőtti játékos összejö­veteleken újabb és újabb mesék­kel, ifjúsági elbeszélésekkel és tör­ténelmi mondákkal gazdagodtak. Végelgyengülésben az adréma VÍZÁLLÁSJELENTÉS, NEM „DÖRGEDELEM" Úgy indult, mint amikor a hóhért akasztják. Leültem Salacz Ákossal szem­ben. (A gyárfejlesztési és beruhá­zási osztály csoportvezetője.) Már a számon volt, hogy emlékeztes­sem telefonon történt beszélgeté­sünkre. — Előbb én kérdezek — jelentet­te ki és nem mosolygott — mit akar az adréma-gépről írni? — Hát, hogy mi lesz vele... - Félreért: milyen hangvé­telben? - Ja, vagy úgy — esett le a húsz­filléres — „dörgedelmet” vagy sima vízállásjelentést? Az utób­bit. Nem hiszem, hogy meggyőztem, pedig belefogtam. Előtte a törzsgyár munkaügyi nyilvántartójában jártam. Mások­tól hallottam, ha bedöglik az adré­ma gép, fuccs a sokat hangozta­tott adminisztratív munka csök­kentésének. Legalábbis ezen a területen. Az adréma gép végelgyengülés­ben szenved. Ezt Kolozsvári Vera szemléltetően bemutatta. Ezért voltam ott, hogy bemutassa. Az öreg csotrogányokról (a címíró és lenyomatkészítő, tehát két kisebb gépről van szó) úgy tudják, hogy negyvenévesek. (1951-ben vette a gyár). Persze, nem az a kérdés, hogy hány évesek, hanem az: az Irodagépjavító Vállalat lemondott további gyógyításukról. (Az üzemfenntartás nem vállalhatja, mert ehhez kivételesen nem ért­.) A gép — sajnos — össze­vissza gondolkodik. Olyanokat ír, amire nem utasítják. Összekeveri az ábc-t. A szakmunkások rubrikájá­ba betanított munkásokat nyom­kod. Két nevet egymásra üt. Összegyűri a lemezeket. Lenyo­mat-készítés közben kivágja a lemezt. Baleseti jegyzőkönyv készült róla, és egy biztosítóle­mez, hogy ne vágja ki. Tízfajta műveletet végez: a sze­mélyi nyilvántartó kartonoktól kezdve a tíznaponként szükséges létszámnyilvántartó napló „le­nyomatáig". Ha csak az utóbbit kell majd kézzel írni, a műhelyír­­nokok „megbolondulnak”. S ha a két véglet közöttieket is, attól a munkaügyi nyilvántartó fog becsavarodni. A többletmunkától nem félnek, a jelenlegi létszám azonban édeskevés lenne, ha... Az adminisztráció csökkentése is — ezen az osztályon — vágyálom ma­rad. Régen megrendelték az utódot. Egyszer olyan hírt hallanak róla: megkapják, máskor; nincs rá devi­— Szocialista országból nem lehetne megvenni? — Ilyen szisztémával dolgozó gép, mint a jelenlegi adréma, amely jól bevált, nem kapható — válaszolja Salacz Ákos csoportve­zető enyhültebben. — Csak nyugati? — Igen. Osztrák. Az Adrema Peney Bo­wes cég gyártja. Megmutatja róla a prospektust, s az előtte lévő adréma ügyiratból hosszú fölsorolásba fog. 1975-ben kezdődött: megteremtették az adréma pénzügyi keretét. (A mun­kaügyi nyilvántartóban úgy emlé­keznek: négy és fél éve.) 1976 szeptemberében a SZÉF megren­delte a beruházástól. (A címnyo­mót és címírót) Ők — az igények és ajánlatok ismeretében — de­cemberben továbbították. Úgy volt, hogy a MÍG­ÉRT teljesíti... Következő évben 77 júliusában a devizát jóváhagyó fölső szerv nem járult hozzá az adroma gép megvá­sárlásához. Augusztusban fölleb­­bezett a vállalat, s 1977 októberé­ben újra megrendelte, december­ben ismét kézhez kapták az eluta­sítást. Nincs rá deviza indoklással. Ez év októberében vezérigazga­tói engedélyt kaptak, a rendelést ismét benyújtották a MIGÉRT- hez. Ismerik az árajánlatot: a cím­nyomó, címíró a tartozékokkal együtt 453 ezer schilling. Többe kerül, mint a korábban ajánlott gép. Vajon ha ezt a pénzt hosszú távon az adminisztráció földuz­zasztására vetítenénk, mennyi lenne? De ne fessük az ördögöt a falra, mert megjelenik. Helyette reménykedjünk. — Ha minden simán megy, akkor sem egy két hónapról van szó. Pedig jól tudom, a munkaügyi nyilvántartó az új adroma gép nélkül megbé­nulhat — bocsát utamra Salacz Ákos csoportvezető:­ ­ dunajcsik . Szólok neki: szerezze meg­ a válasz: inkább kilépek Terítéken a törzsgyár busz - gyáregység vszb-je. (A napirend szerint csak két témakört ölel föl a vszb elé terjesztett anyag: az üszb­­a szakszervezeti nevelő munkája, s ennek hatására a mun­kaversenyre.) Röpködnek a kérdések Fonyó Péterhez, A­ szóban forgó gyáregy­ség tiszb titkárhoz. Ő épp olyan nyugodt, mintha négyszemközt beszélgetne, válaszolgatna. „Eb­­ben az évben tizenhárman szerez­tek szakmunkás-bizonyítványt a busz 1-ben. Fiatalok?" Nem egé­szen, már régen ott dolgoznak. Ha belepislog az ember az anyagba, más adatokat is talál: tizenegyen járnak általános iskolába, huszon­nyolcan középiskolába. „Az okta­tási osztály ajánlásai segítették-e a brigádokat a továbbtanulásban?" A számok beszélnek, de Fonyó Péter hangosan is megfogalmazza: föltétlenül segített." „Részt vesznek-e a brigádok va­lamilyen vetélkedőn? A műszaki brigád miért ugorhatja át a foko­zatokat, kaphatja meg az ara­nyat?" Az első kérdésre egyetlen mondat a válasz: tizennégy brigád nevezett be a Rohanunk a forra­dalomba című vetélkedőre. A második kérdésre valamivel bővebb a felelet: lehetőséget ad rá a munkaverseny szabályzat, hogy rögtön megkapják az aranyat; a műszaki brigád kiemelkedően jól dolgozott, a vasas pályázaton is nyert. Elhangzik az is, hogyan nevelik önállóságra a brigádokat. „Ho­gyan? Hát úgy, hogy saját maguk tervezik a szabadságolást, a minő­séget ők ellenőrzik. Az alkatrész­üzemben megbízták őket az önmeózással. Csak szúrópróbasze­rűen ellenőrzik őket. Ez növeli a felelősséget." Mi az oka a fluktuációnak? „Az anyagban is leírtuk: az év három negyedévében százan lép­tek ki tőlünk. Huszonöten kato­nának mentek. A többiek külön­böző okok miatt. A fődarabgyár­tóból a zaj és porártalom miatt. Az ellen a gyáregység, hogy a hegesztéstől füst van, a köszörü­léstől por, nem sokat tud tenni. Egyedül, saját maga nem oldhatja meg. Most különben nincsenek kilépők." A kimondottan vett gazdasági munkáról nem szólt az anyag, nem is volt célja, a vszb erről is kérdezte az vszb-titkárt. A vidéki telephelyek vszb tagjai, akik nem ismerik a busz­­-et, jogosan firtat­ják ezt. Fonyó Péter bemutatkozója önmagáért beszélt. Az vszb-titkár őszintén bevallot­ta: a vidékieket nehéz a közösségi munkára (brigádmunkára) ráven­ni. „Azért is írtuk le az anyag­ban." Receptek itt sem hangzot­tak el hozzá. A buszok meghatá­rozott időben hozzák-viszik a vidékieket. Az tiszk az érdeklődés fölkeltésén fáradozik... Hogy mire mennek velük, nem tudják. A szakszervezeti aktívák tovább­tanulása sem sima ügy. (Illetve akkora gond, mint a nem tisztvise­lőké.) „Megyek, szólok, megvan a hét osztályod, szerezd meg már hozzá a nyolcadikat is" — mondja Fonyó Péter a vszb-nek. „Csönd a válasz. Legközelebb megint oda­megyek. Aztán megint. Szembe­fordul vele, úgy mondja: ha még egyszer idejön, kilépek. Azóta elkerülöm. Elkerülöm, mert jól dolgozik. Semmi bajunk vele. Jó bizalmi is. „A vszb biztatta: senki­ről sem szabad lemondani.­ Ezeket egybevetve, hogy dolgo­zik a busz a vszb-je? Jól. Jó a kapcsolatuk a pártveze­tőséggel.­­S az üzemekkel. Lab­ricz Lőrinc pártvezetőségi titkár, aki személyesen jelen volt a vszb ülésen, Fonyó Péter állítását meg­erősítette. Kurdi Sándor: „jól fog­lalkoznak a fiatalokkal. Legtöb­ben a 150-es üzemben maradnak meg végleg. A 140-esből sem men­nek el azok, akik az első perctől fogva odatartoznak. A műszaki brigád megérdemli az arany foko­zatot. Nagyon sokat dolgoznak.” Horváth János: „a 140-es üzem­nek előbb kellett volna segíteni.” Samu József: „a programtalanság ellenére jobb a munkafegyelem, mint máshol." Labricz Lőrinc: „ilyen helyzetben az is politikai munka: ne délelőtt, hanem most délután jöjjenek dolgozni.” dr. Drégely Tibor: „társadalmi munkájuk szemmel látható. Példá­ul az Arany János utcai járdaépí­tésnél is ott voltak.” Kovács György tiszt-titkár: „A busz I­­szk-je kiemelten jól foglal­kozik a fiatalok vezetésben való bevonásával; döntő többségük beváltotta a hozzájuk fűzött reményt; el tudták fogadtatni a gyáregység fölső vezetését :„ ered­ményesnek minősíthető a szocia­lista brigádmozgalom; a nagy fel­adatok mellett az apró tennivalók­kal úgyszeretettel törődnek. Aján­lanánk: a harmadéves ipari tanuló­kat vegyék be a brigádokba, a közösség jó hatással lehet rájuk." Egyetértett a testület Kovács György tszt-titkárnak azzal a ja­vaslatával is: a busz a gyáregység fenékváz ellátása miatt, a hatéko­nyabb intézkedések végett, a ve­zérigazgatót kérik föl az újabb lépések megtételére. — d. i. — FÉL­KÉSZ MEGOLDÁS Régóta fennálló, súlyos gond a buszok mozgatása a 3-as gyáregy­ségben. Ennek megoldásán fára­dozott már hosszú ideje az üzem­­fenntartási gyáregység. Munká­jukat az elmúlt héten siker koro­názta. Üzembe helyezték az egyik korábban használhatatlan , átala­kított vonalmozgatót. A másik vonal berendezését is igyekeznek még ez évben használhatóvá tenni, hogy ne kelljen tovább járó motorral a fúrókamrába vinni a kocsikat.

Next