Ikarus, 1979 (27. évfolyam, 1-26. szám)

1979-04-20 / 8. szám

Lerágott csontok - csak egy bizalmi szólt - véleményezték az igazgatók tevékenységét - az R - alapot arányosan osztották föl Se kérdés, sem hozzászólás, Így ér véget az első két napirend, a vezérigazgató beszá­molója a vállalati kollektív szerződés 1978-as végrehajtásáról és a vszb ehhez kapcsolódó állásfoglalása. Újabb beszámo­lókat hall a vszt és bizalmi küldöttek együttes ülésének népes tábora. Az egyik az 1978-as ikarusi gazdasági év eredménye­iről, a másik a tavalyi szociális, jóléti és kulturális tervek teljesítéséről, illetve az alapok fölhasználásáról szól. Az utóbbiak­nak két előadója is van. (Döntési és elle­nőrzési joggal ül itt a hallgatóság.) Ugyan­olyan néma csönd kíséri, mint az első két beszámolót. Közben oszt, szoroz az em­ber, vajon mennyi idő kellett a beszámo­lók készítéséhez, mennyibe kerülhet az a sok papír, amit írásban adnak ki, s hogy megy az idő hallgatással is... Jelen vannak százheten. Többen végigbumlizták a „fél országot", hogy Szegedről, Mórról, Fehér­várról időben ideérjenek. De eddig volt-e értelme? A SZÜNETBEN VAN VÉLEMÉNY Lelki szemeim előtt megjelenik egy köz­pontilag kiadott plakát, amelyet már sok­szor elolvastam a vszt egyik irodájában. Er­re a plakátra pontosan fölvésték, milyen témákban, hányszor kell összehívni a vszt és bizalmiak együttes ülését. A vszt-től te­hát nincs ok kérdezni: miért ezekről beszéltetik az előadókat, miért nem arról, ami a hallgatóságot érdekli, amihez hozzá tudnak szólni? Végre jön a cigarettaszünet. A folyosón öten-hatan verődnek egy csoportba. Nem is húzódoznak a beszélgetéstől. Annyi hall­gatás után egyenesen jólesik megszólalni Hát, kérem, itt, eddig lerágott csontokról volt szó. A tavalyi vksz-ről írásba adták vé­leményüket. Most mit mondjanak még róla? Hol van már a tavalyi tervteljesítés? Hol van a nyereség? Rég elköltötték. De vajon az idei évből futja-e a költekezésre — jövőre? „Beszéltek arról — szól közbe va­laki —, hogy kevesebb lakást kapott Székesfehérvár, mint amit terveztek. Föl­emelték az ott épülő lakások közműhozzá­járulását. Tizenötezerről százezer forintra. És ha hozzászólunk, kevesebbe kerül?" Rögtön le is hurrogják, hová gondol. De ő sem hagyja magát: „Akkor meg minek jár­­tassam a számat? " NINCS TAPASZTALAT, MIT KELL MONDANI Újabb beszámoló következik: az éves vál­lalati tervhez kapcsolódóan az igazgatók tevékenységének véleményezését Kovács György észt­ titkár olvassa föl. Az asztalnál szemben ülők hárman fehér­váriak. Suttogva váltunk szót. Na, tessék, szóljanak hozzá! „Ismerjük őket mi, ott Fehérváron, közelről? Nem. Akkor meg mit mondhatnánk? " Mégis fehérvári az, aki föláll. Csakhogy nem bizalmi. Nyári István, a székesfehér­vári gyár függetlenített vszb-titkára. ő sző­kébb körben (vszb, vszt-ülésen) is rendsze­resen hallatja szavát. Nagyon sokszor vitá­zik, nagyon sokszor figyelembe veszi véle­ményét a testület. Arra azonban ő sem vál­lalkozik, hogy személy szerint beszéljen a vezérigazgató és a szakigazgatók munkájá­ról. Pedig talán megtehetné. Úgy összessé­gében fogalmaz. De előbb arra hivatkozik, nem túl régi a rendelet az igazgatók mun­kájának véleményezéséről. Nincs tapaszta­lat, mit kell mondani ilyenkor. Az Ikarus cselekvési egysége vitathatatlanul jó. Több­szörös Kiváló Vállalat. Az eddigi eredmé­nyek jók. A jövőre nézve azonban a mun­kafegyelem javítása mellé helyezi az üzem és munkaszervezést. A rövidre zárt munka­­folyamatokkal javulhat a fegyelem. Sok­fajta utasítás jelenik meg. Hiányzik azon­ban a rendszeres ellenőrzés. Ennek a következménye, hogy az utasítások több­ségét nem hajtják végre. Időnként akkor is a Csepel Autógyárra mutogatnak az ikaru­­sosok, amikor belső gondokkal vesződnek. Mint tavaly augusztusban és szeptember­ben... Akkora fejetlenség volt, mint még soha... A KISMAMÁKAT ÉRTESÍTIK Ezután több munkája adódott az együt­tes ülés elnökének, Végh Sándornak, a vszt szervező titkárának. Pedig alaposan elfá­radhattak, hiszen a hetedik téma követke­zett: a vksz 1979 évi módosítása. Ebben az ügyben — az elnöktől hallottuk — 518 bi­zalmi csoport értekezletet tartottak, — 9147 hallgatóval. A csoport értekezleteken 485-en szóltak hozzá, 407 javaslatot mondtak. 302 nem volt vksz téma, 95 kap­csolódott a vksz-hez, 38 javaslatot be is építettek. Azok, amelyek nem kerültek be a módosításba, fölső jogszabályokba ütköztek. Paczona Ottó, a közgazdasági és munka­ügyi főosztály vezetője többek között ezt mondta: —Székesfehérvárról értekezlet előtt érkezett a javaslat; a 3,62 pontba ve­gyék be a budapesti és székesfehérvári gyártmányátadásnál a havi 70­ fő a túlóra felhasználást. A friss javaslatot figyelembe vették. So­kakat érint a következő is: a gyes-és kis­mamákat bérfejlesztés esetén értesítik a változásról. Ez számukra biztonságot nyújthat. A vksz III. és IV. fejezetét szó nélkül megszavazták. Az V. fejezethez, a munka díjazásához, két tiszb-titkár, Kenyeres La­jos és Tófalvi Károly szólt hozzá. Itt elhangzott javaslatukra a túlóraátalány fölső határát fogadták el. A készülékes javítókat az üzemfenntartáshoz hasonlóan bírálják el. A VI. pontban szerepel az albérleti hozzájárulás. Erről négyen mond­tak véleményt, kérdeztek: Kenyeres Lajos, Andó István tszb-titkárok, Horváth János, a vszt ágit.prop.-osa, Birke György szak­­szervezeti bizalmi. Végül is így került be a vksz-be: a pályakezdő fiatalok életkörül­ményeinek javítására a vállalat 1979-ben 150 ezer forint hozzájárulást biztosít a vo­natkozó szabályok alapján. (A pénzt nem kapják kézhez, mint azt többen gondolják. Takarékba helyezi el a vállalat.) A tanul­mányút fejezetről Lovász József tiszb-tit­kár, dr. Duronelly Róbert vállalati jogtaná­csos és Szafranszky Károly, a tiszt­újítási bizottság vezetője mondott véleményt. Két fő kérdés közül időztek: miért csak a pályakezdő fiatal szakembereket illeti meg a hathónapos, egyszeri külföldi tanul­mányút? Miért nem kaphatják meg ugyan­ezt, akik este végzik az egyetemet, főis­kolát? Mert nincs rá pénz — hangzott a válasz. Akiket ez a tanulmányút érint, szűk kör. Viszont a pályakezdők lehetősé­gét sarkalatosabban fogalmazták meg, így: föltéve, ha a mukája és a magatartása alap­ján az alapszervezeti négyszög javasolja! A törzsgárda fejezetben az eredeti szövegezés maradt. Gáncs István, a móri gyár tiszb-tit­­kára kérdezte: mit törölnek a 4-es mellék­letből? A válasz a szavazás volt: törölték az 1-es pontot, amely a vezetők, és a 2-est, amely az ügyintézők besorolásával foglal­kozik. FÁRADTAK VOLTAK Azért, mert ez a napirend ilyen pergő volt (nem beszéltek mellé, az adott témára koncentráltak) az az elnök érdeme is. Ellenben alig maradt erő az 1979 évi B-alap forintosított fölosztásának megbe­szélésére, amelyet két szakigazgató — az írásban kiadott anyagon kívül — ismerte­tett. (Ebben is döntési joga volt az együt­tes ülésnek.) Mit kérdeztek? Arányosan osztották-e föl a telephelyek között? Miért kevesebb az újítások díjazására kifi­zethető összeg? A válasz: az R-alapot ará­nyosan osztották föl, az újítómozgalom fejlődését a kifizetés nem akadályozhatja. Még akkor sem, ha kevesebb is az összeg. A székesfehérvári galvanizáló áttelepítésére idén nincs pénz. Több kérdés nem volt. Szavaztak. Vajon tudta-e mindenki mire és mit? Hisz fárad­tak voltak. Lenin 1870. április 22-én született Szim­­birszkben Gondok a szerkesztésben: Klisz Ferenc, Rapcsák György, Kumor Gyula. (Fotó: Tom­hauser) /I Kohó- és Gépipa­­p 'J­ri Minisztérium- ^ ' - ban Soltész Ká­roly miniszter elvtárs nyújtotta át április 3-án a Munkaérdemrend bronz fokozata kitüntetéseket. A kitüntetettek között szerepelt Sztarker József­­né az Ikarus Móri Gyárá­nak betanított munkása is. Statzker Józsefné­ 1973 óta dolgozik a móri gyár varrodájában. Jó munkával, tevékeny magatartásával hamaro­san ismertté vált az új munkahelyén is. 1974-ben a Kossuth Zsu­zsa Szocialista Brigád ve­zetését is elvállalta. (A brigád azóta ezüst plakett kitüntetést nyert). Később szakszervezeti bizalmivá választották. 1975-ben fölvették az MSZMP tag­jainak sorába. Megbízták egy pártcsoport vezetésé­vel. Tagja lett a „szociál­politikai bizottságnak", családvédelmi felelőssé választották a vöröske­reszt vezetőségében, s Kzein.Lt csak a tv-ben láttam részt vesz a munkaügyi döntőbizottság munkájá­ban. Ha azt is hozzáteszem, hogy mindezek mellett teljesítménybéres terüle­ten dolgozik, akkor szin­te lehetetlen elképzelni e sok feladat egyeztetését. Neki sikerült. Mindenre jut ideje. Igaz, nem saj­nálja föláldozni a szabad idejét. Ha munkája meg­kívánja a délutános mű­szakban dolgozik, eseten­ként már kora reggel be­jön, hogy az ügyes-bajos dolgokat elintézze. Ő így vall mindenről: „Ma már hiányozna, ha nem tehetnék az embere­kért. Néha attól félek, hogy a választások után esetleg nem kapom meg a lehetőséget e sokirányú tevékenységre. Szeretem a közösséget, az őszinte embereket. Életem egyik legszebb napja az volt, mikor megtudtam, hogy ilyen magas kitüntetést kapok. Éjszakákat nem aludtam. Hihetetlennek tűnt előttem, hogy olyan, amit eddig csak a tv-ben láttam, az én élményem­mé is válik. Hogy hogyan ért minden? Egyszerre minden bajom lett. Egyébként úgy éreztem, hogy a fellegekben járok. Kívánom ugyanezt min­denkinek." Szántó Sándor Erősen csökkent a béraránytalanság Székesfehérvári gyárunk párt-végrehajtó­bizottsága tárgyalt az MSZMP KB nőpoli­tikai határozatának helyi végrehajtásáról, a szerzett tapasztalatokról és a további fela­datokról. A végrehajtó bizottságnak Ma­gyar Istvánné, a pártbizottság nőfelelőse tartott beszámolót. A beszámoló tartal­mazta az alapszervezetek nőfelelőseinek véleményét is. 1975-ben öt évre szóló vállalati intézke­dési terv született a nők helyzetének javí­tása érdekében. Azóta számos intézkedés történt a nők anyagi helyzetének javításá­ra, az „egyenlő munkáért, egyenlő bér" elve alapján. Az 1975-ben alsó bérhatárra beállított fizikai állományú nők bérét az elmúlt évben ismét emelték. Ez 837 nő­­dolgozót érintett. A vb megállapította, hogy ennek ellenére még ma is előfordul, hogy a bérminimumon van a beállási száza­lék. 1970-ben, amikor a nők helyzetét tár­gyalták a fő téma a bérezés volt. A folya­matos bérrendezés egyensúlyba hozta e kérdést, a férfiak és nők béraránytalansága szinte teljesen eltűnt. Ma már nem lehet különbség ugyanolyan jól hegesztő, darut kezelő vagy segédmunkát végző férfi bére­zése és a nő bérezése között. Fölvetődött viszont egy újkeletű gond: a nők között lévő béraránytalanság, a gyárhoz, a munká­hoz hű, sok év óta gyárunkban dolgozók és az újak között. Az anyagi elismerés mellett az utóbbi években többet törődtek vezetőink az er­kölcsi megbecsüléssel is. 1971—78 között például 361 „Kiváló Dolgozó" közül 116 nő. Gyárunknak jelenleg 1380 nődolgozó­ja van, ebből 99 párttag. Az idei pártépí­tési tervben 13 nő szerepel. Ebben az év­ben 504 nő jár politikai oktatásra. A női párttagok 42,2%-ának van MLK iskolai végzettsége és csak 4%-a rendelkezik Esti Egyetemmel. Felsőfokú politikai végzett­sége két nőnek van. Száznegyvennégy nő rendelkezik szakmunkásbizonyítvánnyal. A vezetés szívesen segítené őket a középfo­kú szakmai végzettség megszervezésében. Ugyancsak szorgalmazzák a betanított és segédmunkásként dolgozó nők továbbkép­zését. (10 hónapos tanfolyam). Meglepő jelenség, hogy gyakran még a fiatalok is elzárkóznak e lehetőség elől (pl. az átadó üzemben sok a betanított munkás, agitáci­­óra sem hajlandók szakmunkás végzettsé­get szerezni.) Tizenegy nő jár általános is­kolába, negyvenötnek nincs meg a nyolc osztálya (ezek harminc év felettiek). A végrehajtó bizottság hosszan tárgyalt a nők vezető munkakörbe kerüléséről Abból indultak ki, hogy gépgyárról, nehé munkaterületről van szó, nem kifejezetten női feladatkörökkel. Ennél fogva a vezetés­hez szükséges végzettség és gyakorlat meg­szerzése is nehezebb, indulásnál is — tő­lünk és tőlük független okok miatt — hát­rányosabb a helyzetük. A vezetés ezt igyekszik különböző intézkedésekkel jar­tani. Támogatják továbbtanulási szándéku­kat. Az elmúlt évben a szakszervezet min­den gyes­en levő kismamát levélben kere­sett meg, s tájékoztatást adott a továbbta­nulási lehetőségekről, formákról. Kb. öt százan vannak gyermekgondozásin, mindössze hetvenöten jelezték visz továbbtanulási szándékukat. A káderutánpótlási tervben hatvan nő szerepel. Ezeket folyamatosan továbbkép­zik, fölkészítik őket új feladataikra. Van­nak olyan dolgozó nők, akik végzettségük rátermettségük ellenére sem mindig válla­ják a vezetéssel járó többlet terhelre családi okok miatt. Nagyon ritkán az­­ előfordul, hogy a női közösség nem fogad­ja el a közülük „kinőtt" vezetőt. Szó volt a nők aktivításá­ról, illetve hog­y elsősorban a munkában tevékenyek. Több­ségük különböző fórumokon, taggyűlése­ken hallgat, nem vitakészek. Vélemén­nyilvánításra inkább csak a kis közösségek­ben vállakoznak. A végrehajtó bizottság megállapított, hogy a párt, KISZ és szakszervezet vezető­ségén kívül igen szép számmal veszne részt a nők a brigádmozgalomban. 196 br­gádvezetőből ötvenhárom nő, 1189 szocia­lista brigád tag. A beszámoló foglalkozott a nők szociál helyzetével, a megvalósult és tervbe vet intézkedésekkel. A jelenlegi Ikarus évi kicsinek bizonyul , annak ellenére, hogy majdnem mégegyszer annyi gyermeke helyeztek el, mint amennyi a valóságo férőhely. Előreláthatólag ez év novembe 30-án adják át az új 200 férőhelyes óvo­dát. 1980-ra tervezi gyárunk egy bölcsőd létrehozását. A gyes­ről visszatérő nőke a nekik megfelelő műszakba osztják be terhes kismamákat a terhességük 2., 2 hónapjától könnyebb munkára teszik. Az egyedülálló és gyermeküket egyedü­ nevelő szülők és többgyermekes családo­kat a szakszervezeten keresztül segíti! Előnyt élveznek az üdülőjegyek elosztása­kor. Pl. az elmúlt évben tíz család kapot ingyenes üdülési lehetőséget és 272 gyer­meket üdültettek. 1978-ban 180-an kap­tak segélyt, átlag 1300 forintot családot­ként. Kedvezően fogadták a nyári napkö­zis tábor beindítását, sok dolgozó nőne oldotta meg gyermekelhelyezési gondjá A gyár mellett megnyílt a kibővített éle­miszer és zöldség-gyümölcs üzlet. A gyá területén épülő egészségügyi kombinát nő­gyógyászati és fogászati szakrendelővé épül. Az elmúlt évben fürdők, öltözők épültek. Khaut András, a pártbizottság titkár összefoglalójában megállapította, hogy - visszatekintünk az elmúlt egy évtizedre - nőpolitikánkban tudatos munka folyt, párt, a tömegszervek és a gazdasági vezető rendszeresen napirendre tűzte a téma vizs­gálatát. Továbbra is napirenden kell tartan a határozat végrehajtását, nagyobb figye­met fordítva a részkérdésekre és azokra területekre, ahol nem megfelelő az ilye irányú munka. Jelentősen változott a nő részvétele a különböző testületekben. Kez­detben voltak ennek formális jegyei — m már ez egyre kevésbé érződik. Hozzá ke tenni, ez is tudatos munka eredménye. A vita után a végrehajtó bizottság megje­lölte a további feladatokat és határozatt hozott a következők szerint: — a beszámoló a szóbeli kiegészítésekkl együtt kerüljön az alapszervezetekhez,­­ az itt elhangzott nőpolitikai kérdése épüljenek be a különböző tervekbe (káde utánpótlási terv, továbbképzési terv). K. I Rend és tisztaság a budapesti 3-as gyáregységben. (Fotó: Tomhauser)

Next