Ikarus, 1979 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1979-04-20 / 8. szám
Lerágott csontok - csak egy bizalmi szólt - véleményezték az igazgatók tevékenységét - az R - alapot arányosan osztották föl Se kérdés, sem hozzászólás, Így ér véget az első két napirend, a vezérigazgató beszámolója a vállalati kollektív szerződés 1978-as végrehajtásáról és a vszb ehhez kapcsolódó állásfoglalása. Újabb beszámolókat hall a vszt és bizalmi küldöttek együttes ülésének népes tábora. Az egyik az 1978-as ikarusi gazdasági év eredményeiről, a másik a tavalyi szociális, jóléti és kulturális tervek teljesítéséről, illetve az alapok fölhasználásáról szól. Az utóbbiaknak két előadója is van. (Döntési és ellenőrzési joggal ül itt a hallgatóság.) Ugyanolyan néma csönd kíséri, mint az első két beszámolót. Közben oszt, szoroz az ember, vajon mennyi idő kellett a beszámolók készítéséhez, mennyibe kerülhet az a sok papír, amit írásban adnak ki, s hogy megy az idő hallgatással is... Jelen vannak százheten. Többen végigbumlizták a „fél országot", hogy Szegedről, Mórról, Fehérvárról időben ideérjenek. De eddig volt-e értelme? A SZÜNETBEN VAN VÉLEMÉNY Lelki szemeim előtt megjelenik egy központilag kiadott plakát, amelyet már sokszor elolvastam a vszt egyik irodájában. Erre a plakátra pontosan fölvésték, milyen témákban, hányszor kell összehívni a vszt és bizalmiak együttes ülését. A vszt-től tehát nincs ok kérdezni: miért ezekről beszéltetik az előadókat, miért nem arról, ami a hallgatóságot érdekli, amihez hozzá tudnak szólni? Végre jön a cigarettaszünet. A folyosón öten-hatan verődnek egy csoportba. Nem is húzódoznak a beszélgetéstől. Annyi hallgatás után egyenesen jólesik megszólalni Hát, kérem, itt, eddig lerágott csontokról volt szó. A tavalyi vksz-ről írásba adták véleményüket. Most mit mondjanak még róla? Hol van már a tavalyi tervteljesítés? Hol van a nyereség? Rég elköltötték. De vajon az idei évből futja-e a költekezésre — jövőre? „Beszéltek arról — szól közbe valaki —, hogy kevesebb lakást kapott Székesfehérvár, mint amit terveztek. Fölemelték az ott épülő lakások közműhozzájárulását. Tizenötezerről százezer forintra. És ha hozzászólunk, kevesebbe kerül?" Rögtön le is hurrogják, hová gondol. De ő sem hagyja magát: „Akkor meg minek jártassam a számat? " NINCS TAPASZTALAT, MIT KELL MONDANI Újabb beszámoló következik: az éves vállalati tervhez kapcsolódóan az igazgatók tevékenységének véleményezését Kovács György észt titkár olvassa föl. Az asztalnál szemben ülők hárman fehérváriak. Suttogva váltunk szót. Na, tessék, szóljanak hozzá! „Ismerjük őket mi, ott Fehérváron, közelről? Nem. Akkor meg mit mondhatnánk? " Mégis fehérvári az, aki föláll. Csakhogy nem bizalmi. Nyári István, a székesfehérvári gyár függetlenített vszb-titkára. ő szőkébb körben (vszb, vszt-ülésen) is rendszeresen hallatja szavát. Nagyon sokszor vitázik, nagyon sokszor figyelembe veszi véleményét a testület. Arra azonban ő sem vállalkozik, hogy személy szerint beszéljen a vezérigazgató és a szakigazgatók munkájáról. Pedig talán megtehetné. Úgy összességében fogalmaz. De előbb arra hivatkozik, nem túl régi a rendelet az igazgatók munkájának véleményezéséről. Nincs tapasztalat, mit kell mondani ilyenkor. Az Ikarus cselekvési egysége vitathatatlanul jó. Többszörös Kiváló Vállalat. Az eddigi eredmények jók. A jövőre nézve azonban a munkafegyelem javítása mellé helyezi az üzem és munkaszervezést. A rövidre zárt munkafolyamatokkal javulhat a fegyelem. Sokfajta utasítás jelenik meg. Hiányzik azonban a rendszeres ellenőrzés. Ennek a következménye, hogy az utasítások többségét nem hajtják végre. Időnként akkor is a Csepel Autógyárra mutogatnak az ikarusosok, amikor belső gondokkal vesződnek. Mint tavaly augusztusban és szeptemberben... Akkora fejetlenség volt, mint még soha... A KISMAMÁKAT ÉRTESÍTIK Ezután több munkája adódott az együttes ülés elnökének, Végh Sándornak, a vszt szervező titkárának. Pedig alaposan elfáradhattak, hiszen a hetedik téma következett: a vksz 1979 évi módosítása. Ebben az ügyben — az elnöktől hallottuk — 518 bizalmi csoport értekezletet tartottak, — 9147 hallgatóval. A csoport értekezleteken 485-en szóltak hozzá, 407 javaslatot mondtak. 302 nem volt vksz téma, 95 kapcsolódott a vksz-hez, 38 javaslatot be is építettek. Azok, amelyek nem kerültek be a módosításba, fölső jogszabályokba ütköztek. Paczona Ottó, a közgazdasági és munkaügyi főosztály vezetője többek között ezt mondta: —Székesfehérvárról értekezlet előtt érkezett a javaslat; a 3,62 pontba vegyék be a budapesti és székesfehérvári gyártmányátadásnál a havi 70 fő a túlóra felhasználást. A friss javaslatot figyelembe vették. Sokakat érint a következő is: a gyes-és kismamákat bérfejlesztés esetén értesítik a változásról. Ez számukra biztonságot nyújthat. A vksz III. és IV. fejezetét szó nélkül megszavazták. Az V. fejezethez, a munka díjazásához, két tiszb-titkár, Kenyeres Lajos és Tófalvi Károly szólt hozzá. Itt elhangzott javaslatukra a túlóraátalány fölső határát fogadták el. A készülékes javítókat az üzemfenntartáshoz hasonlóan bírálják el. A VI. pontban szerepel az albérleti hozzájárulás. Erről négyen mondtak véleményt, kérdeztek: Kenyeres Lajos, Andó István tszb-titkárok, Horváth János, a vszt ágit.prop.-osa, Birke György szakszervezeti bizalmi. Végül is így került be a vksz-be: a pályakezdő fiatalok életkörülményeinek javítására a vállalat 1979-ben 150 ezer forint hozzájárulást biztosít a vonatkozó szabályok alapján. (A pénzt nem kapják kézhez, mint azt többen gondolják. Takarékba helyezi el a vállalat.) A tanulmányút fejezetről Lovász József tiszb-titkár, dr. Duronelly Róbert vállalati jogtanácsos és Szafranszky Károly, a tisztújítási bizottság vezetője mondott véleményt. Két fő kérdés közül időztek: miért csak a pályakezdő fiatal szakembereket illeti meg a hathónapos, egyszeri külföldi tanulmányút? Miért nem kaphatják meg ugyanezt, akik este végzik az egyetemet, főiskolát? Mert nincs rá pénz — hangzott a válasz. Akiket ez a tanulmányút érint, szűk kör. Viszont a pályakezdők lehetőségét sarkalatosabban fogalmazták meg, így: föltéve, ha a mukája és a magatartása alapján az alapszervezeti négyszög javasolja! A törzsgárda fejezetben az eredeti szövegezés maradt. Gáncs István, a móri gyár tiszb-titkára kérdezte: mit törölnek a 4-es mellékletből? A válasz a szavazás volt: törölték az 1-es pontot, amely a vezetők, és a 2-est, amely az ügyintézők besorolásával foglalkozik. FÁRADTAK VOLTAK Azért, mert ez a napirend ilyen pergő volt (nem beszéltek mellé, az adott témára koncentráltak) az az elnök érdeme is. Ellenben alig maradt erő az 1979 évi B-alap forintosított fölosztásának megbeszélésére, amelyet két szakigazgató — az írásban kiadott anyagon kívül — ismertetett. (Ebben is döntési joga volt az együttes ülésnek.) Mit kérdeztek? Arányosan osztották-e föl a telephelyek között? Miért kevesebb az újítások díjazására kifizethető összeg? A válasz: az R-alapot arányosan osztották föl, az újítómozgalom fejlődését a kifizetés nem akadályozhatja. Még akkor sem, ha kevesebb is az összeg. A székesfehérvári galvanizáló áttelepítésére idén nincs pénz. Több kérdés nem volt. Szavaztak. Vajon tudta-e mindenki mire és mit? Hisz fáradtak voltak. Lenin 1870. április 22-én született Szimbirszkben Gondok a szerkesztésben: Klisz Ferenc, Rapcsák György, Kumor Gyula. (Fotó: Tomhauser) /I Kohó- és Gépipap 'Jri Minisztérium- ^ ' - ban Soltész Károly miniszter elvtárs nyújtotta át április 3-án a Munkaérdemrend bronz fokozata kitüntetéseket. A kitüntetettek között szerepelt Sztarker Józsefné az Ikarus Móri Gyárának betanított munkása is. Statzker Józsefné 1973 óta dolgozik a móri gyár varrodájában. Jó munkával, tevékeny magatartásával hamarosan ismertté vált az új munkahelyén is. 1974-ben a Kossuth Zsuzsa Szocialista Brigád vezetését is elvállalta. (A brigád azóta ezüst plakett kitüntetést nyert). Később szakszervezeti bizalmivá választották. 1975-ben fölvették az MSZMP tagjainak sorába. Megbízták egy pártcsoport vezetésével. Tagja lett a „szociálpolitikai bizottságnak", családvédelmi felelőssé választották a vöröskereszt vezetőségében, s Kzein.Lt csak a tv-ben láttam részt vesz a munkaügyi döntőbizottság munkájában. Ha azt is hozzáteszem, hogy mindezek mellett teljesítménybéres területen dolgozik, akkor szinte lehetetlen elképzelni e sok feladat egyeztetését. Neki sikerült. Mindenre jut ideje. Igaz, nem sajnálja föláldozni a szabad idejét. Ha munkája megkívánja a délutános műszakban dolgozik, esetenként már kora reggel bejön, hogy az ügyes-bajos dolgokat elintézze. Ő így vall mindenről: „Ma már hiányozna, ha nem tehetnék az emberekért. Néha attól félek, hogy a választások után esetleg nem kapom meg a lehetőséget e sokirányú tevékenységre. Szeretem a közösséget, az őszinte embereket. Életem egyik legszebb napja az volt, mikor megtudtam, hogy ilyen magas kitüntetést kapok. Éjszakákat nem aludtam. Hihetetlennek tűnt előttem, hogy olyan, amit eddig csak a tv-ben láttam, az én élményemmé is válik. Hogy hogyan ért minden? Egyszerre minden bajom lett. Egyébként úgy éreztem, hogy a fellegekben járok. Kívánom ugyanezt mindenkinek." Szántó Sándor Erősen csökkent a béraránytalanság Székesfehérvári gyárunk párt-végrehajtóbizottsága tárgyalt az MSZMP KB nőpolitikai határozatának helyi végrehajtásáról, a szerzett tapasztalatokról és a további feladatokról. A végrehajtó bizottságnak Magyar Istvánné, a pártbizottság nőfelelőse tartott beszámolót. A beszámoló tartalmazta az alapszervezetek nőfelelőseinek véleményét is. 1975-ben öt évre szóló vállalati intézkedési terv született a nők helyzetének javítása érdekében. Azóta számos intézkedés történt a nők anyagi helyzetének javítására, az „egyenlő munkáért, egyenlő bér" elve alapján. Az 1975-ben alsó bérhatárra beállított fizikai állományú nők bérét az elmúlt évben ismét emelték. Ez 837 nődolgozót érintett. A vb megállapította, hogy ennek ellenére még ma is előfordul, hogy a bérminimumon van a beállási százalék. 1970-ben, amikor a nők helyzetét tárgyalták a fő téma a bérezés volt. A folyamatos bérrendezés egyensúlyba hozta e kérdést, a férfiak és nők béraránytalansága szinte teljesen eltűnt. Ma már nem lehet különbség ugyanolyan jól hegesztő, darut kezelő vagy segédmunkát végző férfi bérezése és a nő bérezése között. Fölvetődött viszont egy újkeletű gond: a nők között lévő béraránytalanság, a gyárhoz, a munkához hű, sok év óta gyárunkban dolgozók és az újak között. Az anyagi elismerés mellett az utóbbi években többet törődtek vezetőink az erkölcsi megbecsüléssel is. 1971—78 között például 361 „Kiváló Dolgozó" közül 116 nő. Gyárunknak jelenleg 1380 nődolgozója van, ebből 99 párttag. Az idei pártépítési tervben 13 nő szerepel. Ebben az évben 504 nő jár politikai oktatásra. A női párttagok 42,2%-ának van MLK iskolai végzettsége és csak 4%-a rendelkezik Esti Egyetemmel. Felsőfokú politikai végzettsége két nőnek van. Száznegyvennégy nő rendelkezik szakmunkásbizonyítvánnyal. A vezetés szívesen segítené őket a középfokú szakmai végzettség megszervezésében. Ugyancsak szorgalmazzák a betanított és segédmunkásként dolgozó nők továbbképzését. (10 hónapos tanfolyam). Meglepő jelenség, hogy gyakran még a fiatalok is elzárkóznak e lehetőség elől (pl. az átadó üzemben sok a betanított munkás, agitációra sem hajlandók szakmunkás végzettséget szerezni.) Tizenegy nő jár általános iskolába, negyvenötnek nincs meg a nyolc osztálya (ezek harminc év felettiek). A végrehajtó bizottság hosszan tárgyalt a nők vezető munkakörbe kerüléséről Abból indultak ki, hogy gépgyárról, nehé munkaterületről van szó, nem kifejezetten női feladatkörökkel. Ennél fogva a vezetéshez szükséges végzettség és gyakorlat megszerzése is nehezebb, indulásnál is — tőlünk és tőlük független okok miatt — hátrányosabb a helyzetük. A vezetés ezt igyekszik különböző intézkedésekkel jartani. Támogatják továbbtanulási szándékukat. Az elmúlt évben a szakszervezet minden gyesen levő kismamát levélben keresett meg, s tájékoztatást adott a továbbtanulási lehetőségekről, formákról. Kb. öt százan vannak gyermekgondozásin, mindössze hetvenöten jelezték visz továbbtanulási szándékukat. A káderutánpótlási tervben hatvan nő szerepel. Ezeket folyamatosan továbbképzik, fölkészítik őket új feladataikra. Vannak olyan dolgozó nők, akik végzettségük rátermettségük ellenére sem mindig vállaják a vezetéssel járó többlet terhelre családi okok miatt. Nagyon ritkán az előfordul, hogy a női közösség nem fogadja el a közülük „kinőtt" vezetőt. Szó volt a nők aktivításáról, illetve hogy elsősorban a munkában tevékenyek. Többségük különböző fórumokon, taggyűléseken hallgat, nem vitakészek. Véleménnyilvánításra inkább csak a kis közösségekben vállakoznak. A végrehajtó bizottság megállapított, hogy a párt, KISZ és szakszervezet vezetőségén kívül igen szép számmal veszne részt a nők a brigádmozgalomban. 196 brgádvezetőből ötvenhárom nő, 1189 szocialista brigád tag. A beszámoló foglalkozott a nők szociál helyzetével, a megvalósult és tervbe vet intézkedésekkel. A jelenlegi Ikarus évi kicsinek bizonyul , annak ellenére, hogy majdnem mégegyszer annyi gyermeke helyeztek el, mint amennyi a valóságo férőhely. Előreláthatólag ez év novembe 30-án adják át az új 200 férőhelyes óvodát. 1980-ra tervezi gyárunk egy bölcsőd létrehozását. A gyesről visszatérő nőke a nekik megfelelő műszakba osztják be terhes kismamákat a terhességük 2., 2 hónapjától könnyebb munkára teszik. Az egyedülálló és gyermeküket egyedü nevelő szülők és többgyermekes családokat a szakszervezeten keresztül segíti! Előnyt élveznek az üdülőjegyek elosztásakor. Pl. az elmúlt évben tíz család kapot ingyenes üdülési lehetőséget és 272 gyermeket üdültettek. 1978-ban 180-an kaptak segélyt, átlag 1300 forintot családotként. Kedvezően fogadták a nyári napközis tábor beindítását, sok dolgozó nőne oldotta meg gyermekelhelyezési gondjá A gyár mellett megnyílt a kibővített élemiszer és zöldség-gyümölcs üzlet. A gyá területén épülő egészségügyi kombinát nőgyógyászati és fogászati szakrendelővé épül. Az elmúlt évben fürdők, öltözők épültek. Khaut András, a pártbizottság titkár összefoglalójában megállapította, hogy - visszatekintünk az elmúlt egy évtizedre - nőpolitikánkban tudatos munka folyt, párt, a tömegszervek és a gazdasági vezető rendszeresen napirendre tűzte a téma vizsgálatát. Továbbra is napirenden kell tartan a határozat végrehajtását, nagyobb figyemet fordítva a részkérdésekre és azokra területekre, ahol nem megfelelő az ilye irányú munka. Jelentősen változott a nő részvétele a különböző testületekben. Kezdetben voltak ennek formális jegyei — m már ez egyre kevésbé érződik. Hozzá ke tenni, ez is tudatos munka eredménye. A vita után a végrehajtó bizottság megjelölte a további feladatokat és határozatt hozott a következők szerint: — a beszámoló a szóbeli kiegészítésekkl együtt kerüljön az alapszervezetekhez, az itt elhangzott nőpolitikai kérdése épüljenek be a különböző tervekbe (káde utánpótlási terv, továbbképzési terv). K. I Rend és tisztaság a budapesti 3-as gyáregységben. (Fotó: Tomhauser)