Ikarus, 1981 (29. évfolyam, 1-26. szám)

1981-05-28 / 11. szám

Javult a munkájuk, nagyobb a becsületük Üzemi pártvezetőségi ülést tartottak az Ikarus móri gyárában. Megvitatták a köz­vetlen termelésirányítók élet- és munkakö­rülményeit, meghatározták a további feladatokat. Megállapították, hogy jó irányban változott az általános szemlélet a művezetői magatartásban és megítélésben, s tovább javult az irányítási színvonal. A Minisztertanács 15/1975. sz. határo­zata központilag szabályozza a művezetők, illetve termelésirányítók feladatát és hatás­körét. A kiadott rendelkezés adaptálását a móriak is elvégezték.­­!)j szervezeti egysé­gek alakultak, s meghatározták az ezzel járó termelésirányítói munkaköröket is. Az új termelésirányítók megfelelően látják el feladatukat. Érzik felelősségüket. Képe­sek a technológiai fegyelem megtartására, illetve megtartatására. Élnek a fegyelmi jogkörrel, és az anyagi ösztönzés lehető­ségeivel. Munkájukban kiemelt szerepet kap a gazdaságos termelésre való törekvés, a magasabb műszaki és technikai fölké­szültség, a többoldalú, társadalmi és poli­tikai ismeretek elsajátítása. A gyár huszon­hat művezetője közül hárman nem rendel­keznek az előírt szakmai, négyen pedig a politikai végzettséggel. Közülük három művezető máris megkezdte tanulmányait. Külső és belső szervezésű tanfolyamokon tervszerűen megindult a termelésirányítók szakmai és politikai képzése. A közvetlen termelésirányítók 75 száza­léka részt vesz a gyár társadalmi és poli­tikai szervezeteinek életében. Az egy ter­melésirányítóra jutó beosztottak száma területenként nagy szóródást mutat. A harminc fő fölötti dolgozókat irányító művezetők száma tizennégy. A 11-es ütem­ben a legmagasabb ez az arány, ahol egy-egy művezető ötven dolgozót irányít. Az üzemi pártvezetőség megfelelőnek ítélte az anyagi­ és erkölcsi megbecsü­lésüket. Közülük többen kaptak Kiváló Dolgozó, Kiváló Művezető és egyéb kitün­tetéseket. Jelenleg összetételében a közvet­len termelésirányítói állomány megfelel a politikai és gazdasági követelményeknek, meggyőződéssel és hatékonyan képviselik a termelési és gazdasági érdekeket. Kör­nyezetünkben egészséges légkört tudtak kialakítani, együtt­működnek a szocialista brigádokkal, segítik munkájukat. — Senki sem él konzervdobozban — fo­galmazta meg Darvas Dániel, a kerületi pártbizottság titkára. Tizennégy felszólaló, vitázó előzte őt meg. A vita, az MSZMP Központi Bizottsá­gának március 26-i üléséről szóló tájékoz­tatót követte. Kovács György, a vállalati pártbizottság titkára ismertette a tájékoz­tatót. Az első pillanatra úgy tűnt, hogy a gazdaságpolitikához szokott és a gazdasági élet mindennapjaiban vergődő, küszködő­bb tagok nem szólnak a tágabb horizontú, országos és külpolitikai kérdésekhez. Érthető, hogy a gyárkerítésen belül dol­gozók mindenekelőtt gazdasági kérdések­ről politizálnak. Különösen most, amikor a világgazdasági válságot a munkapadoknál, a szerelő vonalakon is érzékelni lehet. Az ideológiai kérdések messzibbnek, nehezeb­ben megfoghatóbbnak tűnnek. A belpoli­tika számos ága-hogy mégis téma az ikaru­­sosok között is. Hiszen elsősorban nem gyáriak, hanem magyar állampolgárok. Olyanok, akik valahol laknak, közéletet élnek és nemcsak üzletekben vásárolnak, de veszik s fogyasztják a kínált, „kultúr­­cikkeket", akiknek gyereke iskolákba, egyetemekre járnak, olyanok, akik este a tv előtt ülnek „eszik a szendvicset, nézik a tévét és beléjük megy a világpolitika, a tv-kultúra." Az ország kül- és belpolitikája — a dolgok természeténél fogva — ritkán téma a vállalati testületi ülésen. De ki nem bél­és külpolitizál munkatársai, barátai, család­tagjai között? ! Legalább hébe-hóba, például a lakáselosztásról, az áremelke­désekről, a külkereskedelmünkről, a bürokráciáról, a korrupcióról és a lengyel kérdésről... Ugye mindenki. — Csakhogy a politizáló álláspontját nemcsak egyénisége, környe­zete, de az informáltsága is erősen befolyá­solja... Ezért ütköznek minden jószán­dékkal is a vélemények. Ütköznek és csiszolódnak, kiforrnak... így alakult izgalmassá a pártbizottsági ülés vitája is. A KB állásfoglalása megfogal­mazta azokat a kedvező és kedvezőtlen jelenségeket, amelyeket a társadalom életé­ben észlelni lehet. Az első reflexió, az első föltóduló gondolat:­­ milyen pontos és valósághű a látlelet. Mindenki megtalálta benne a maga körében tapasztalható jel­lemző jelenségeket... A másik ösztönös reagálás: helyi példák­kal, saját élettapasztalattal megvilágítani a kérdéseket. A többórás vitában törvényszerűen kér­déskörök rajzolódtak ki. A helyi közösség leginkább érzékeny pontjai szerint. A vitát idézetekkel könnyű lenne fölele­veníteni, de most lényegesebb az összbe­nyomás. Mindenki abból indult ki, hogy tudomásul vette a gazdasági élet gondjait. Önkényesen ezzel az idézettel fogalmaz­zuk meg a megállapítások lényegét: „Az igényeket munkával kell megalapozni." A belpolitika más kérdéscsoportjait nem lehet így egyszerűsíteni. Sokkal szerteága­zóbbak voltak a vélemények. Például az ifjúságról alkotott véleményeket két ser­penyőbe is tehetjük. Az egyikbe az elma­­rasztalóakat. A másikba olyanokat: „Ha az ifjúsággal nincs valami rendben, akkor az idősebb generációval sincs minden rend­ben. Mi neveltük ezeket a fiatalokat." „Mi is gyereket nevelünk, és nem vagyok biztos benne, hogy tiszta a lelkiismeretünk." „Az egyetemről kikerültek sértődöttek, nem akarnak KISZ-munkát vállalani." „Az én fiam is elvégzi az egyetemet és már nem lesz munkás..." Terítékre került a közélet tisztasága. Van, aki szigorúbb igazságszolgáltatást követelt, más az ideológiai munka fontos­ságát hangsúlyozta. Van, aki átgondoltabb kultúrpolitikát sürget. De szó esett a törté­nelmi szemlélet hiányáról épp úgy, mint a múlt és a jelen összevetéséről. Az igazi lényege e vitának nem is a rész­megállapításokban van. A lényeg az a fölis­merés: nem élünk konzervdobozban, szám­talan szállal szövődünk bele az ország élő­szövetébe. Meg kell és föl kell ismernünk az összefüggéseket, és tudnunk kell itt, a magunk keretei között széles látókörrel politizálni. Kül- és belpolitizálni is! -gerendás. Gyermeknapot rendezett május 17-én az összefogás Lakásszövetkezet igazgató­sága a Centenárium lakótelepen. Többszáz versenyre kész gyermek (ás szülő) jelent meg az utcán. Koruknak megfelelően KRESZ, kerékpár, kötél és dömper versenyszá­­mokban mutathatták be tudományukat a főszereplők, a gyermekek. És aki verseny­zett, mindenki nyert. A második alkalommal rendezett gyermeknap csak azért tartott három óra hosszáig, mert megeredt az eső... (Fotó: Wéber) HUSZONÖT PÁRTFŐISKOLÁS Huszonöt elsőéves pártfőiskolai hallgató ismerkedett április közepén a törzsgyárral. A vendégeket Kovács György, a pártbi­zottság titkára fogadta, majd gyárlátoga­tásra indultak. Megtekintették az Ikarus a nagyvilágban című színes filmet is. Utána beszélgetés, ismerkedés következett. Nagy Gábor gazdasági igazgató a vállalat munká­járól, eredményeiről, termékeiről; Kovács György vszb titkár a szakszervezeti tevé­kenységről; Kiss István KISZ-bizottság tit­kár pedig a KISZ életéről tájékoztatta a pártfőiskolásokat. smi&LJtP Május idusán szerkesztőbizottsági ülést tartottunk. Ennyi a szűkszavú hír, amely önmagában nem is lenne a lap hasábjaira való. A szerkesztő bizottság munkájának a lapban kell tükröződnie, s nem a hírrovatban. Nem is szoktunk beszámolni az ülésekről, ám ezúttal mégis szót kell ejtenünk róla. Ugyanis a társadalmi szerkesztő bizottság és szerkesztőségünk buszra szállt, hogy a székesfehérvári gyár újjáalakult stúdióbizott­ságával közösen megvitassa a teendőket, az együttes munka, a továbblépés lehetőségeit. Bár nem teljes létszámban, de mégis együtt volt az a kis csapat, amelynek különösen szívügye a gyári sajtó, az információterjesztés, az üzemi lap. Fehérváron utoljára három esztendeje tartottunk hasonló ülést — az Ikarus újság megszületésének 25. évfordulója alkalmából. Akkor inkább ünnepeltünk. Most sejtettük (és reméltük): észrevételekkel és kritikákkal várnak minket. Varga Ferenc, a székesfehérvári gyár pártbizottsági titkára összegezte a tapasztalatokat, fehérvári olvasóink véleményei alapján. Örültünk, mikor megtudtuk, miként értékelik lapunkat — annak ellenére, hogy nem avattak szentté minket (bár nem is pályázunk ilyesmire). A legfontosabb az volt, hogy ismét éreztük, szeretik, várják az Ikarus újságot. A visszajelzésekre nekünk is égetően szükségünk van, enélkül mi sem tudunk dolgozni. Egy-egy lapszám megjelenése után izgalommal várjuk a telefonokat, leveleket vagy éppen az ebédlőben hallott véleményeket. Ha eltelik néhány olyan nap, hogy nem kapunk egy visszajelzést sem, akkor már úgy érezzük baj van. Hiszen légüres térben nem lehet dolgozni írásaink nem azért születnek, hogy kipipál­hassunk egy-egy témát jegyzetfüzetünkben, hanem azért, hogy odafigyeljenek, legalább azok, akiket illet. Kevés vagy sok? Hogy mi? Például: Fehérváron keveslik a róluk szóló, s az újságban megjelenő anyagot. Ám ugyanezt mondják Budapesten, Móron és Szegeden. Kinek van igaza? Lapunk néhány éve bővült nyolc oldalasra. Rendszeresen (talán észrevette az olvasó) kisebb betűből szedetjük pl. a sportanyagot, hogy több férjen be. Külön oldalt mindegyik telephelynek nem tervezünk, ez már egyszer megbukott. Hiszen a lap minden ikarusos dolgozónak szól. Időszerűség. Régóta visszaköszön nekünk ez a szó. Sajnos hosszú átfutási időnk miatt gyakran egy hónap is eltelik, míg egy eseményről beszámolónk eljut az előfizetőig. Megesik, hogy „sorba állnak" az írások megjelenésre várva. Fehérvári olvasóink nehezmé­nyezték: budapesti anyagainkban nem egyszer „elfelejtjük" kiírni, hogy az hol is történik. Mert ami Ikarus, az nem föltétlenül csak a törzsgyárat jelentheti. Erre a jövőben jobban odafigyelünk. Szó esett ezen a szerkesztő­bizottsági ülésen arról is, hogy gyakran jelentéktelen témák is megjelennek a lapban, míg többeket foglalkoztató dolgokról hallgatunk. (Nos lehet, hogy hallgatunk, de gyakran azért, mert mi sem hallunk róla.) Rögtön kaptunk is egy témát — a székesfehérvári go­kartos sportolókról írunk a jövőben. Témajavaslat — s ezzel el is jutottunk a közös munka egyik legfontosabb részéhez. Témajavaslatokkal, ötletadással, elemzésekkel, véleményekkel a stúdióbizottság igen sokat segíthet a lapnak és a fehérvári munkatársunknak. (Fotó: Nádly) (dézsy) Aszerint ítélik meg, ki és hogyan képviseli (folytatás az 1. oldalról) mellett sok kritikai megjegyzés is elhang­zott. A gyárban az információ-áramlásról meg­oszlottak a vélemények. 1981. márciustól valamennyi vb-ülésről, írásos emlékeztetőt kapnak a pártalapszervezeti titkárok és a pártbizottsági tagok. A KISZ fiatalok véle­ménye szerint az információ ott jobb, ahol a titkárok párttagok. A párthatározatok a párton kívüliekhez elősorban a brigádér­tekezleteken kerülnek le az ott lévő kom­munistákon keresztül. A gazdasági vezetők véleménye szerint egyes területeken (pl. a II. gyáregység) jó és rendszeres a tájékoz­tatás. Kül- és belpolitikai kérdésekben a párttagok és a párton kívüliek között ritkán alakul ki beszélgetés. Kifogásolták a megkérdezettek, hogy a párton kívüli gazdasági vezetők kevésbé informáltak az általuk is végrehajtásra kerülő kérdésekben. A párton kívüli dolgozóktól kapott in­formációk szerint a tájékoztatás a párt életéről elég széles körben biztosított. Az 1-es pártvezetőségben pl. a párttag csoport vezetők napi eligazításokon, megbeszélé­seken továbbítják a pártszervezetek mun­kájáról a szükséges információt. Ugyan­csak megfelelő az info a XV. alapszervezet területén rendezvényeken, értekezleteken, ahol a párt képviseli magát. A megkérdezettek többsége nem tartja kielégítőnek a visszainformációt. Az infor­mációk fölfelé áramoltatásánál jó módsze­rek alakultak ki. A gond az, hogy kevés a szelekció és nem azon a szinten intéződ­nek a megoldásra váró gondok, ahol cse­lekedni is tudnának. A fiatalok fölvetet­ték, hogy a tömegszervezeti információk­ban sokszor megszépítik az info­kat, „le­köszörülve" kerülnek tovább, így a vissza­­infónál nem az igazi kérdésre kapnak vá­laszt, de az is előfordul, hogy nem értik a kérdésüket. A párttagok példamutatásáról a véle­ményt nyilvánítók többsége jó véle­ménnyel volt. A párttagok a szervezeti szabályzatban rögzítetteknek, a kommu­nista erkölcs normáinak megfelelően él­nek, dolgoznak. Megfogalmazták azonban azt is, hogy a normákat be nem tartó kisebbség valamennyi kommunista tekin­télyére káros hatással van. Sok helyen (pl. a techn. fev.) a párttagok magatartásában nem jelentkezik az a mérce, amit a párton kívüliek megszoktak, elvárnak tőlük. Na­gyon kedvezően nyilatkoztak viszont a párttagság magatartásáról a kazánház dolgozói. ** A vizsgálati anyag számtalan javaslatot, módszert tárt föl, gyűjtött össze arra, hogy hogyan szélesíthetik az alapszervezetek kapcsolataikat a párton kívüliekkel, a tö­megszervezetekkel. Az anyagban rögzítettek és a vitában elhangzottak alapján a végrehajtó bizottság határozatot fogadott el a tömegkapcsolat fejlesztésének feladatairól. Kovács Edit ELŐZETES MEGBESZÉLÉS Vállalati szakszervezeti bizottsági ülés volt május 22-én. Két napirendi pont sze­repelt a testület ülésén: a vállalat hatodik ötéves tervének előterjesztése, előkészítése a főbizalmi, bizalmi küldöttek ülése elé , s ezzel kapcsolatban a vállalati szakszer­vezeti bizottság állásfoglalását vitatták meg. Ezen kívül bejelentések szerepeltek a testületi ülésen.

Next