Intézeti Szemle. XXIII. évfolyam (Budapest, 2001)

A MAGYAR TUDOMÁNYTÖRTÉNET FEJEZETEIBŐL - Seregélyesné Nagy Katalin: Nagy magyar biológusok és orvosok

„A zsarnokok ellen érvényes jogokról" címmel a Habsburgok önkényuralma ellen is szól. Beszédének híres mondata: „Ahogyan az orvos nem ölhet bün­tetlenül, a tirannust is meg kell akadályozni abban, le kell fogni, meg kell kötözni". Orvosként Drezdában, Boroszlóban, Wittenbergben, majd Prágában dolgo­zott. A bonctan és sebészet tanára volt. Ő volt az em­berboncolás megindítója Wittenbergben és Prágában, ahol „anatómia generálist" mutatott be (1595-ben), ami több hetes nyilvános emberboncolást és élő álla­tokon való kísérletezést jelentett. Emiatt sokat támadták. Erre azt válaszolta: „Miért sértené a nyílt boncolás az emberek szeméremérzetét, amikor a ki­végzett gonosztevők hulláit, elrettentésül, gyakran hosszú időn át temetetle­nül hagyják?" (Akkor még nem sejtette, hogy ő is így fogja végezni.) A Carolinum Egyetemen tanított. Fontosnak tartotta a sebészetet is. 1602-ben anatómia könyvet írt. Egész életében a Habsburg-zsarnokság ellen harcolt, diplomáciai feladatokat látott el, segítette a cseh szabadságharcot. Annak bukása után, 1621-ben (26 társával együtt) kivégezték, felnégyelték és testé­nek darabjait a városkapura kitűzték (10 évre). II. Ferdinánd könnyes szem­mel írta alá a halálos ítéletet. Később Prágában utcát neveztek el Jeszenszky­ről. PÁPAI PÁRIZ FERENC (1669-1716) orvos, anatómus Erdélyben (Dés) született, szegény családból. Gyalog indult külföldre tanulni. Bázelben orvostudományt, anatómiát és vegytant tanult. Ő még hitt a misztikában. Megbecsült orvos lett Bázelben, majd hazajött, és Debrecenben tisztiorvos lett. Nagyenyeden bevezette az orvosi alapismereteket az egyetemen, majd "Apafi Mihály háziorvosa lett. Legfőbb műve a „Pax Corporis" (a test békéje), ben­ne keverednek az arab orvosok, valamint Paracelsus, Harvey és Helmont tanításai és a babonák. Fontos­nak tartja az anatómiát, a kóroktant. Észreveszi a testi és lelki betegségek közötti összefüggést. Gyó­gyításában növényi főzeteket, gyümölcsöket, olajo­kat használ. Könyvet ír a szegényeknek, mondván: „Hamarabb talál segedelmet a beteg barom, mint a beteg ember". Felfedez­te, hogy a köszvény táplálkozási betegség. Fájdalomcsillapításra beléndekfü­vet használt. Fontos műve az 1000 oldalas Dictionarium (magyar-latin, latin)

Next