Ipargazdaság, 1962 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1962-01-01 / 1. szám
7. Tájékoztatásul közlik az Üzemszervezési Munkabizottság további programját,, amely elsősorban a következő részkérdések kidolgozására irányul: a) az üzemszervezési tevékenység összipari szinten való koordinálására vonatkozó problémák ; b) az üzemszervezők képzésének és továbbképzésének egységes rendszerére vonatkozó kérdések. Az Üzemszervezési Munkabizottság a Központi Oktatási Bizottsággal együttműködve és oktatási szakemberek bevonásával konkrét tervet fog kidolgozni az üzemszervezők képzésének és továbbképzésének intézményes megoldására. Kívánatos lenne, ha ezzel a kérdéssel az egyesületi szakbizottságok is foglalkoznának, s az üzemszervezők képzésével kapcsolatos ésszevételeiket, az oktatási követelményekre vonatkozó véleményüket vagy esetleges megoldási javaslataikat mielőbb megküldenék az Elnökségnek. c) Az üzemszervezés jelenlegi helyzetének értékelése céljából végzendő statisztikai felmérés kérdése. A statisztikai felmérés módszereinek és célszerű szervezésének megoldására külön albizottság létesül. Az Elnökség szívesen veszi, ha az egyesületi szakemberek bekapcsolódnak ennek az albizottságnak a munkájába, s kérik az erre vonatkozó bejelentések megküldését. Az MTESz Ügyvezető Elnökségének véleménye szerint az üzemszervezés kérdéseit állandóan napirenden kell tartani a következő időszakban, és e témakörben széleskörű, intenzív társadalmi tevékenységet kell kifejleszteni. Az Elnökség kéri, hogy az egyesületek ebben a szellemben foglalkozzanak az Üzemszervezési Munkabizottság tanulmányával és az ismertetett javaslatokkal. Üzemszervezéssel és a termelő berendezések kihasználásának fokozásával növeljük a munka termelékenységét dr. BAKOS ZSIGMOND A címben foglalt problémák az MSZMP VII. Kongresszusa és különösen a Politikai Bizottság 1960. szeptemberi határozata óta a vállalati szakembereket, műszakiakat, közgazdászokat nagymértékben foglalkoztatják. Az érdeklődés fokozódását még indokoltabbá teszi az MSZMP Központi Bizottságának 1961. szeptember 21-i üléséről kiadott közlemény. Ebből megtudhattuk, hogy ,az ipari termelés 1958-hoz viszonyított növekedését 1965-re a terv a kongreszszusi irányelvekben megszabott 65—70% helyett — tekintettel a hároméves terv túlteljesítésére — 83—87 százalékban irányozza elő. Ezt a nagyobb növekedést is elsősorban a meglevő kapacitás jobb kihasználásával, a termelési folyamatok korszerűsítésével, a gyártmányok műszaki, gazdasági jellemzőinek jelentős javításával, takarékosabb anyagfelhasználással és gazdálkodással kell elérnünk. Emelnünk kell a termelés irányításának és a tervezésnek tudományos színvonalát, továbbá „az ipari termelés növekedésének legalább 70 százalékát a munkatermelékenység növekedésének kell adnia.” A határozatból az is kitűnik, hogy ezt a jelentősen nagyobb feladatot mintegy 20—25 milliárd Ft-tal kevesebb beruházással kell megoldanunk, mint azt a VII. Kongresszus irányelveiben terveztük. Gazdasági kérdésekkel foglalkozó szakember számára a célkitűzések ilyenfajta megváltoztatása nem okozhatott meglepetést. Iparunkban, üzemeinkben naponta találkozhatunk azokkal a tartalékokkal, amelyeknek helyes felhasználása biztosítja e célkitűzések teljesítését. Üzemünk, a Lőrinci Fonóipar, nagyságát tekintve előkelő helyet foglal el a pamutiparban. A pamutfonóipar össztermelésének 17—18%-át adja. Szervezettségét, termelési színvonalát tekintve ma is, és jó néhány évvel ezelőtt is a jó vállalatok között szerepelt, mégis, ha szétnézünk saját portánkon, évről-évre a feltárható tartalékok jelentős tömegeivel találkozunk. Igaz, hogy ezeknek a tartalékoknak a feltárása egyre nehezebb lesz, egyre több műszaki, szervezési tevékenységet, nem kis mértékű anyagi ráfordítást is kíván, mégis, az eredményeket tekintve nem kétséges számunkra: fejlődésünk útja e tartalékok feltárásán keresztül vezet. Üzemünkben 1957. vége óta szervezett üzemszervezési és elemzési munka folyik. E célra akkor külön csoportot hoztunk létre, amely az elmúlt évek során tevékenységével sok millió forintnyi eredményt hozott a népgazdaságnak. Üzemünk termelése a következőképpen alakul (1. táblázat): Ezek a számok azt mutatják, hogy üzemünk az időközben végbement rekonstrukció mellett, részben annak eredményeként előrelépett, kereste és megtalálta azokat a forrásokat, amelyekből biztosította a vállalat egyenletes, ha nem is nagyon gyors fejlődését. Üzemünk kollektívája 1959. végén a párt útmutatása alapján felismerte, hogy a fejlődés eddigi üteme nem elegendő, azt meg kell gyorsítanunk. Üzemünk egyik szocialista műszaki brigádjának javaslatára megvizsgáltuk annak lehetőségét, hogyan lehetne viszonylag minimális ráfordításokkal termelő berendezéseinket, elsősorban a végtermékünket kibocsátó gyűrűsfonodai gépeinket jobban kihasználni, illetve gyorsabban dolgoztatni. Ebben az időpontban iparágunkban az átlagos gyűrűsfonodai orsófordulat 9000—9500 volt. 2 * IPARGAZDASÁG