Ipari Szemle, 1997 (17. évfolyam, 1-6. szám)
1997 / 6. szám
Műszaki fejlesztés kis felhasználása, termék és felhasználó összehangolt működése és fejlesztése, csökkenő termékigény, kis mennyiségű rendelések, elavult gyártási technológiák megváltoztatása, tulajdonosi viszonyok, gyártó eszközök biztosítása stb.), amelyek nehézséget okoznak az ISO 9001 vagy ISO 9002 szerinti nemzetközi tanúsításra való felkészítésnél. A folyamatok újragondolása, a személyi felelősségek és a kapcsolatok rögzítése áttekinthetővé teszi a cégeket és ez vezet egy új munkakultúra kialakításához. Gyarmati János, a Magyar Ipari és Kereskedelmi Minőségfejlesztési Központ minőségszakértője „A MIK Minőségfejlesztési Központ tevékenysége, szolgáltatásai. Tájékoztató a Nemzeti Minőségi Díjról és az IKIM minőségügy területén lévő támogatásairól” címmel összefoglalást adott a Központ sokoldalú tevékenységéről. Először a Központ megalakulását és főbb tevékenységi területeit ismertette: oktatás-tréning szervezés, kiadványok készítése, információs központ működtetése, tanácsadás a kormányzat (IKIM) részére, minőségi díj szervezése. Ezt követően részletesen kitért az 1996-ban alapított Nemzeti Minőségi Díj jelentőségére, így a minőség stratégiai szerepének erősödésére, a folyamatos fejlesztés gyakorlatának megértésére. A továbbiakban tájékoztatást adott az IKIM támogatások közül a Kereskedelemfejlesztési Alapból finanszírozott EU konform minőségbiztosítási rendszer kialakításának pályázati feltételeiről és a Magyar Minőség Kampány keretében készült népszerűsítő anyagokról. Az ipari kormányzat minőségpolitikája Kálmán Albert, az IKIM Technológiapolitikai Főosztály tanácsosa „Az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium minőségpolitikájáról” című előadásának bevezetőjében megemlítette a modernizációs program és az európai integrációra való felkészülés egyes szakmai feladatainak végrehajtásáról szóló 2159/1996. (VI. 28.) Korm. rendeletben foglaltakat, mely fontos szerepet szán többek között a minőségügy fejlesztésének. Hangsúlyozta, hogy a témakörrel összefüggésben feltétlenül állami/kormányzati feladatnak kell tekinteni a szabályozást és az ösztönzést. Szabályozás oldaláról állami feladat a jogi keretek biztosítása. Itt ismertette az IKIM által a közelmúltban kiadott, illetve a jelenleg kidolgozás alatt lévő rendeleteket, továbbá az EU konform vizsgálati-tanúsítási háttér kialakítását. Kormányzati feladat a minőségügyben kiemelkedő eredményt felmutató gazdálkodó szervezetek tevékenységének elismerése, erre alkalmas az 1996-ban létesült Nemzeti Minőségi Díj. Széleskörű megismerésére az IKIM PR-tevékenységet folytat. A múlt évi győztesek alakították meg a Nemzeti Minőség Klubot, erről a médiák — köztük az Ipari Szemle - is tájékoztatták a szakmai közvéleményt. Az IKIM pályázati rendszerén keresztül szektorsemlegesen támogatja a minőségbiztosítási rendszerek kiépítését és tanúsítását. Befejezésként az Interneten hozzáférhető minőségügyi információkról tájékoztatott. Az előadásokat követő vitazáró keretében kérdések és válaszok, rövid értékelések hangzottak el, a kibontakozó élénk vitában a jelenlévők kicserélhették gondolataikat. A konferencia végül Aszalai István mérnök ezredes, a HM osztályvezetőjének, mint levezető elnöknek a zárszavával zárult. A konferencia értékelésénél ki kell emelnem, hogy annak szervezését ismét nagy érdeklődés kísérte. Ennek oka megítélésem szerint egyrészt a téma és az előadói kör, másrészről a várható NATO csatlakozás, továbbá az érintettek többszörös figyelemfelhívása volt. A résztvevőkkel folytatott beszélgetéseken többek részéről elhangzott, hogy tudunk egymásnak újat és érdemeset mondani, rendszeressé lehetne tenni katonai minőségüggyel foglalkozó rendezvény megtartását. Mérlegen az OMFB két új tematikus pályázata Az OMFB pályázati rendszere az elmúlt időszakban jelentős szerepet töltött be a tudás és technológiatranszfer elősegítésében. A pályázati rendszer célja - a fejlesztési témák nyílt gazdaságstratégiai szempontok szerinti versenyeztetésével - pénzügyi támogatást nyújtani olyan kutatásfejlesztési kezdeményezések megvalósításához, amelyek korszerű termékeket, szolgáltatást, magasabb technológiai színvonalat eredményeznek. Az Ipari Szemle - évek óta - rendszeresen tájékoztatta olvasóit a hagyományos pályázatokról. Többek között: az Alkalmazott Kutatás-fejlesztési Pályázat, a Műszaki Fejlesztés társadalmi feltételeinek javítását szolgáló pályázat, az Exportképes Termékek Műszaki Fejlesztési Pályázata, a PHARE program pályázat eredményeiről. Ezt a gyakorlatot kívánjuk követni e tájékoztatónkkal is. Mint ismeretes, az OMFB az év elején két tematikus - egymástól független, céljaiban eltérő - pályázatot hirdetett meg: az információs és kommunikációs technológiai alkalmazások (IKTA) segítésére és a korszerű K+F eszközök beszerzésének támogatására. Mindkét pályázatnál befejeződött a zsűrik munkája. A pályázatok eredményeit Nyíri Lajos, az OMFB ügyvezető elnöke sajtótájékoztató keretében ismertette, amelynek fontosabb tartalmi kérdéseivel - összefoglaló jelleggel -e tájékoztatómban szeretnék foglalkozni.liárd forint felhasználását tervezték. Az OMFB ügyvezető elnöke - 1997. szeptember 15-én — arról döntött, hogy 111 pályázat összesen 1,2 Mrd Ft értékben kap támogatást. A pályázat tapasztalatai Az IKTA pályázati felhívásra sok színvonalas pályázat érkezett, a tervezett kerethez képest 4,5-szeres volt a túljelentkezés. A kiírás célja találkozott a kialakulóban lévő tartalomipar termékeit előállítók elképzeléseivel, de számos esetben hiányzott a jó ötlet mellől az üzleti szemlélet. A pályázatok támogatási igénye és a tényleges támogatás mértéke alapján megállapítható, hogy a jóváhagyási arány 27 százalék. A beadott és jóváhagyott pályázatok száma tekintetében a jóváhagyási arány 46 százalék. A támogatások megoszlása megyénként erősen differenciált, 100 mFt felett: Budapest (678 mFt). 50-100 mFt között: Csongrád 89, Veszprém 58, Baranya 73, Hajdú-Bihar 74; 20-50 mFt között: Vas 38, Fejér 41, Pest 45, Békés 29, Szabolcs-Szatmár-Bereg 22; 0-20 mFt között: Borsod-Abaúj-Zemplén 19, Heves 19, Jász-Nagykun-Szolnok 10, Somogy 18, Zala 14, Győr-Sopron-Moson 11 mFt. Nem kapott támogatást: Komárom-Esztergom, Nógrád, Tolna, Bács-Kiskun megye. A támogatott 111 pályázatból jogállás szerint a megoszlás a következő: 56 vállalkozás, 25 önkormányzat, 18 egyéb, 6 felsőoktatás, 4 kutatóintézet, 2 alapítványok. A színvonalas pályázatok magas száma miatt az OMFB Tanácsa hozzájárult a tervezett 850 millió forintnyi keret mintegy 300 millió forinttal való megemeléséhez, így forrás hiányában nem kellett az IKTA pályázati kiírás céljaival összhangban lévő pályázatot elutasítani. 46 Biztatóak az IKTA pályázat eredményei Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság 1997. február 18-án meghirdette tematikus pályázatát az információs és kommunikációs technológiai alkalmazások (IKTA) fejlesztésére. A pályázat célja: a magyarországi „tartalomipar” és informatikai piac fejlődése érdekében új, közhasznú információs és kommunikációs technológiai alkalmazások - informatikai termékek és szolgáltatások - kifejlesztésének és bevezetésének, valamint az alkalmazások társadalmi méretű elterjedésének elősegítése volt. Előnyben részesültek a szabványos vagy összehangolt megoldást eredményező, a több résztvevő (pl. ipar -egyetem - kutatóintézet - önkormányzat) együttműködését igénylő és az információs társadalom kialakulását segítő hazai és nemzetközi kezdeményezésekhez kapcsolódó projekttervek. Pályázni öt témakörben lehetett: ♦ Közcélú informatikai szolgáltatások és termékek, ♦ Multimédia-termékek és szolgáltatások, ♦ Kulturális örökség az információs társadalomban, ♦ Települések az információs társadalomban, ♦ Informatikai szolgáltatások kábeltelevíziós hálózaton és új információs infrastruktúrában. A pályázók a Központi Műszaki Fejlesztési Alprogram erre a célra elkülönített 850 millió forintos keretéből kaphattak - legfeljebb a projektköltség 50 százalékáig terjedő - támogatást. Piacképes üzleti szolgáltatások és termékek kifejlesztésére maximum 40 millió forint támogatást kérhettek a pályázók. Egy-egy projekt futamideje maximum két év lehet, a pályázatoknak része volt a projekt befejezése utáni, legalább kétéves időszakra szóló üzleti terv is. A támogatás 40 százalékát két részletben vissza kell téríteni. A termékek és szolgáltatások értékesítéséből az OMFB-t részesedés is megilleti. Az IKTA pályázati felhívásra 258 pályázat érkezett, közel 4,2 milliárd forint támogatásigénnyel. A projekttervekben a pályázók saját forrásaikkal együtt összesen mintegy 10,3 mil 976 Ipari Szemle Belkereskedelmi rovattal