Ipari Szemle, 1997 (17. évfolyam, 1-6. szám)

1997 / 6. szám

97/6 Ipari Szemle Belkereskedelmi rovattal A kulturális szféra ugyan érdeklődést muta­tott a pályázati kiírás iránt, de a pályázat érté­kelésének tapasztalatai szerint a többség még nem tudja, hogyan értékesítheti a birtokában lévő hatalmas kulturális kincset a multimédia eszközeinek és lehetőségeinek felhasználásá­val. (Várhatóan ez változni fog, és a műszaki­gazdasági szakemberek feladata is, hogy eb­ben segítsenek.) 1997 novemberében a nyertes pályázók és más érdeklődők részvételével kétnapos IKTA Műhely megrendezésére került sor, majd 1998 őszén IKTA Konferenciát tervez az OMFB. A kedvező tapasztalatok alapján a jövőben folytatódik a pályázat, s már megkezdődött az IKTA pályázat második fordulójának előkészí­tése. Korszerű K+F eszközök beszerzésének támogatása Az 1997. június 6-án meghirdetett OMFB pályázat célja: a kutatási infrastruktúra fejlesz­tésén keresztül a hazai tudásbázis erősítése, a magyar gazdaság tudományos-technikai szín­vonalának emelése és Magyarország nemzet­közi versenyképességének javítása egyedi, nagy értékű, új, korszerű K+F célú eszközök, műszerek és szoftverek beszerzésének támo­gatása révén, amelyek elősegítik: ♦ a hazai és nemzetközi kooperációs együtt­működési készség erősítését, ♦ a vállalkozók és az egyetemek, kutatóinté­zetek közötti együttműködés feltételeinek javí­tását és a kapcsolatok bővítését, erősítését,­­ a meglévő kutatási infrastruktúra K+F esz­közállományának fejlesztését. A pályázaton nagy értékű - 10 és 100 millió Ft közötti áron beszerezhető - kutatási, fej­lesztési célú eszközök, egyedi műszerek vagy műszeregyüttesek beszerzéséhez lehetett el­nyerni vissza nem térítendő támogatást, bele­értve az ezekhez kapcsolódó, egyidejűleg megrendelt, előreláthatóan két éves időtartam­ra minimálisan szükséges mennyiségű pótal­katrészeket, valamint a meglévő műszerpark és technológiai bázis korszerűsítésére szolgáló tartozékokat és kutatási szoftvereket is. A pá­lyázat csak kutatási, műszaki fejlesztési tevé­kenységhez kapcsolódó műszerek, eszközök beszerzésének támogatására irányulhatott ter­melési célú műszer, illetve eszköz beszerzésé­hez támogatást nem lehetett igényelni. A tá­mogatás mértéke: állami és egyéb nem-profit 70%, profitorientált szervezetek 50%. A támo­gatás jellege: vissza nem térítendő. Pályázatot belföldi székhelyű költségvetési kutató intézetek, felsőoktatási intézmények, alapítványi rendszerben és közhasznú társa­ságként működő kutatóhelyek, valamint önál­ló, elkülönült kutatóbázissal rendelkező jogi személyiségű gazdasági társaságok nyújthat­tak be. A beérkezett pályázatok főbb jellemzői A július 15-i beadási határidőig a 133 pályá­zó összesen 350 db pályamunkát nyújtott be. Formai szempontból a pályázatok mindegyike megfelelőnek bizonyult, de 9 pályázatban a beszerezni kívánt eszköz értéke nem érte el a pályázati kiírásban szereplő 10 mFt-os alsó határt, valamint 5 pályázatban meghaladta a 100 mFt-os felső határt. Egy esetben a saját rész alatta maradt a kiírás szerinti aránynak. A beadott pályázatokban a 500 mFt keretösszeg­gel szemben az igényelt támogatás 5827 mFt volt. A jóváhagyott (megemelt) 2 mrd Ft-os keret figyelembevételével a jóváhagyási arány 34 százalék. A 350 beadott és a 114 támoga­tott pályázatok alapján a jóváhagyási arány 33 százalék. A megítélt és kért támogatás alapján a pályázatok megoszlása a pályázók jogállása szerint a versenypozíció a következő: felsőok­tatás 34 százalék, MTA 51 százalék, vállalko­zások 29 százalék, alapítványok 23 százalék, egyéb 25 százalék. Az elemzés szerint a legtöbb pályázatot 170 db-ot a felsőoktatási kutatóhelyek nyújtották be (49 százalék), az akadémiai intézetektől és a vállalkozásoktól egyaránt 57-57 db (16-16 százalék), az alapítványokból 14 db (4 száza­lék), az egyéb költségvetési kutatóhelyektől 52 db (15 százalék) pályázat érkezett. A felsőok­tatási intézmények közül a legtöbb (25 db) pá­lyázatot a Budapesti Műszaki Egyetem nyúj­totta be. Az akadémiai intézetek közül az MTA Központi Kémiai Kutató Intézet (12 db), a vállalkozói szférából a Gyógyszerkutató In­tézet (8 db), az alapítványoknál a Bay Zoltán Alkalmazott K+F Alapítvány (9 db), az egyéb­­költségvetési kutatóhelyek közül az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet (6 db) készítette a legtöbb pályázatot. A pályázatok zömében a beszerzés többféle műszer együttes megvásárlására irányult. Az eszközök jellegét tekintve bizonyos egyszerű­sítésekkel (pl. a beszerzési érték tekintetében a domináns műszer szerinti besorolást véve ala­pul) a tervezett beszerzések megoszlása a kö­vetkező: Mérőműszerek, műszeregyüttesek 204 db (58,3 százalék), számítógép (hardver +szoftver) rendszerek 67 db (19,1 százalék), egészségügyi, orvosi műszerek 26 db (7,4 szá­zalék), optikai műszer (pl. mikroszkóp) 23 db (6,5 százalék), különféle feldolgozóipari ké­szülék 18 db (5,1 százalék), mezőgazdasági gép 4 db (1,2 százalék), átviteltechnikai beren­dezés 4 db (1,2 százalék), egyéb (irodagép, ipari folyamatirányítási egység stb.) 4 db (1,2 százalék). A 350 db pályázat összesen 9.418 mFt be­szerzést tartalmazott, ehhez 2.956 mFt-ot (31,4 százalék) saját forrásból, 5.827 mFt-ot (61,8 százalék) KMÜFA támogatásból és 636 mFt-ot (6,8 százalék) egyéb forrásból kívántak biztosítani. 100 mFt-ot, illetve azt meghaladó összegű beszerzést 8 pályázatban terveztek. A legna­gyobb összegű beszerzést (220-220 mFt) tar­talmazó pályázatot a Pannon Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Kara és a TKI­­Network Kft. nyújtotta be. Átlagosan egy pá­lyázatra 26,8 mFt beszerzés jutott, de a pályá­zatok 54 százaléka ténylegesen 10-20 mFt kö­zötti összegű beszerzést tervezett. Az egy pá­lyázatban tervezett beszerzésre jutó átlagos KMÜFA igény 16,6 mFt volt, de a pályázatok­nak mintegy 15 százaléka 10 mFt alatti támo­gatást kívánt igénybe venni. A legnagyobb összegű támogatást (496 mFt) a legtöbb pályá­zatot benyújtó Budapesti Műszaki Egyetem igényelte, majd a Debreceni Orvostudományi Egyetem (259 mFt) és az MTA Központi Ké­miai Kutató Intézet (230 mFt) következett a sorban. A pályázatokban tervezett összes beszerzési előirányzatban 6,8 százalékos részarányt kép­viselt az egyéb forrás. A 350 db pályázat kö­zül 86-ban szerepelt valamilyen külső forrás bevonása. Elbírálás és döntés eredménye A pályázatokat független, az OMFB Tanács által történt jóváhagyást követően a Hivatal ügyvezető elnöke által felkért szakértőkből ál­ló 14 tagú Tudományos Tanácsadó Testület (továbbiakban Testület) értékelte, szakmai szempontok szerint rangsorolta és döntési ja­vaslatokat alakított ki az OMFB ügyvezető el­nöke számára. A pályázatokat a Tudományos Tanácsadó Testület az alábbi kritériumok alapján rangso­rolta: ♦ A pályázat céljával való összhang, a kuta­tási infrastruktúra fejlesztésének célja: A nemzetközi együttműködés várható ala­kulása a hazai gazdasági- és K+F kapcsolatok vár­ható alakulása, О meglévő technológiai bázis színvonalá­nak várható változása ♦ A pályázó minősítése, О hosszú távú stratégiája, pénzügyi helyzete О gazdasági-, egyetemi-, kutatóintézeti kap­csolatai О nemzetközi együttműködésben való rész­vétele ♦ A beszerzés gazdasági megalapozottsága: О pénzügyi források, saját részesedés mér­téke О a beszerzés előkészítettsége О a műszer­eszköz várható kihasználtsága. A testület két lépcsőben alakította ki döntési javaslatait: ♦ a Testület tagjai fenti kritériumok alapján pontozással értékelték a pályázatokat, amely­­lyel kialakult a pályázatok elfogadási sorrendje, ♦ a Testület ülésén véglegesen meghatározta az elfogadásra javasolt pályázatok körét. A testület végül is a 350 pályázatból 114 db­­ot javasolt elfogadásra, összesen 2.002 MFt KMÜFA támogatási igénnyel. Az elfogadott pályázatok kutatóhelyek szerinti megoszlása és az elfogadás aránya a következő: Felsőokta­tási kutatóhelyek 29 százalék, Akadémiai inté­zetek 49 százalék, Vállalkozási kutatóhelyek 28 százalék, Alapítványok 29 százalék, Egyéb költségvetési kutatóhelyek 31 százalék. A be­érkezett pályázatok területi hovatartozását vizsgálva megállapítható a fővárosi centrikus­­ság: Budapest 56 százalék, Csongrád 9 száza­lék, Győr-Moson-Sopron 6 százalék, Hajdú- Bihar 8 százalék, Pest 5 százalék, a többi 0-5 százalék között helyezkedik el. Komárom, Tolna, Nógrád, Vas megyéből nem nyújtottak be pályázatot. A pályázat továbbfolytatása kérdésében még nem született döntés, arra csak a finanszírozási források ismeretében kerülhet sor. Dr. Kovács István ny. főosztályvezető Műszaki fejlesztés 47

Next