Irodalmi Magazin, 2023 (11. évfolyam, 1-3. szám)
2023 / 3. szám - Kert
volt rám a Korán és a Biblia kertképzete, a kertként látott természetes sziget két-három irodalmi megjelenítése (Ibn Tufajl A természetes emberétől Defoe-ig), de ide kell sorolnom a skolasztika végi ideális kertet bemutató hortus conclusus-regényt, a Roman de la Rose-1 és aDekameront is. Babits Hat holdas rózsakertje, de mindenekelőtt Lénárd Sándor művei hatottak rám (bár igaz, Lénárdnak a természetképe mutatkozott izgalmasabbnak). „A titkoknak ott maradnak [...] a szökőkutak csobogásának hangjával megtöltött kertek" - olvasható a Tiltott Ábrázolások Könyve című regényében (2001). Honnan ered a kertek titokkal felruházott mivolta, miért társítjuk a kertet a rejtőzködéshez? A kert a felvilágosodásig, illetve az angolkertek megjelenéséig többnyire kerítéssel, fallal bekerített, elzárt térség volt, amelyet a tulajdonosa tartott fenn. Benne a táplálkozást, a gyógyítást és a kultikus vagy szakrális életet szolgáló növények éltek, szóval mindaz jelen volt, ami a közösségek számára értéket jelentett, és ami nélkül a közösség szükséget szenvedett volna. Az elzártság, az őrzés, a megközelíthetetlenség még inkább felértékeli az odabenn lévő dolgokat, a kert valamennyi (úgy ökológiai, mint szociológiai értelemben vett) csoport megmaradásához hozzájárul. A Tiltott Ábrázolások Könyve, a kortárs regényhagyománnyal szemben lemond a történetmondásról, s helyette a történet háttérben lévő elemeit. Az elzártság, az őrzés, a megközelíthetetlenség még inkább felértékeli az odabenn lévő dolgokat [...], így például a kertet, az épületeket, a gesztusokat mutatja be, azaz a mikrorészleteket, a história „valódi” közegét, hogy ezekkel utaljon a hősökre és a sorsukra. A kert a maga természete szerint létezik - az én hőseim számára nyíltak és élhetők, az olvasó számára pedig, ha rájön a megértés sorszára, megfejthetők a titkok. Számos kultúrában a kert mint a világ közepe, az élet forrása jelenik meg. Milyen mítoszokból merítenek a magyar irodalmi hagyomány kertjei? Bármelyik kertmeghatározás kardinális pontja az, hogy a kert nem létezik fenntartó, azaz gazda nélkül - ez éppúgy kihüvelyezhető valamennyi kertmítoszból vagy szépirodalmi és képzőművészeti alkotásból. Mindenekelőtt a Biblia mítoszvilága és annak hatása alatt született művek határozzák meg elődeink vélekedéseit és a mi kertelképzeléseinket, amely szerint az élet forrása egy dús növényzetű kertben tör fel. De tagadhatatlanul kimutatható Jókai regényeinek a hatása is, elsősorban Az arany emberé. Innentől kezdve tetszőlegesen bővíthető az ez ügyben szerephez jutó szerzők sora. Társadalmi helyzet, életmód, iskolázottság, kultúrkör, a világban való járatosság, miegyéb alakítja ezt. Nekem fontos Csokonai Vitéz Mihály, Fazekas Mihály, Vörösmarty, Petőfi, Arany, a ködlovagok, mindenekelőtt a Cholnokyak, Ady, József Attila, Szabó Lőrinc - egészen Nemes Nagyig, Juhászig, Szőcs Gézáig, Szepesi Attiláig... De az a névsor sem teljes, amely a Szilágyi Judit és Vajda Ágnes szerkesztette, s közreműködésemmel készült A magyar irodalmi herbáriumban (2006) található. Az eszme, mely szerint a kert a világ és persze az élet centruma, a növényi alapú táplálkozásra épült társadalmak mítoszainak része. Ezt teljesítik ki a világvallások, majd ezek részletei maradnak fenn a torlódó világképek - azaz a 18-19. században egymás mellett élő, de egymástól eltérő romantika, materializmus és pozitivizmus - embereinek ismeretei között. ▼ Almási Balázs fényképe „A kert... A természet varázsa" című projektről, 2021-22 (az alkotó engedélyével) 40 m 2023/3