Irodalmi Szemle, 1976
1976/2 - HAZAI TÜKÖR - Nyitra és vidéke - Ág Tibor: Kodály nyomában a Zobor alján
Ág Tibor Kodály nyomában a Zobor alján Nálunk még 300 éve ugyanaz a dal zenghetett várban és kunyhóban. Azóta a vár romba dőlt, ha áll, lakója idegen, vagy hűtlen lett a magyar dalhoz. Megőrizte a régi kincseket, díszruhákat, fegyvereket. A dalt abbahagyta. A kunyhó hű maradt, megőrizte a régi kincs értékesebb jelét: a lélek ősi bútorzatát. Az egész magyarságét, a magáét is, azt is, amit felülről kapott. Amit 300 éve az Eszterházy palotákon daloltak, azt ott ma már nem tudják. De tud még belőle Szalai Zuza, kis töpörödött öregasszony Kolon nevű kis zobor-aljai faluban. Tudnak harisnyás székelyek. A falu megmentette a tradíció folytonosságát- Kodály itt idézet soraiban nem véletlenül hozza fel példának Zoboralját és Székelyföldet. Mindkét terület oly gazdag és ősi hagyománnyal rendelkezett, amely páratlan bőséggel ontotta a szebbnél szebb, ritka dallamokat. Kodály éleslátására vall, hogy már 1906-ban — mátyusföldi gyűjtésének értékelésekor — a további népdalgyűjtés tervezésénél a figyelmet a Zobor vidéki falvakra terelte. Kodály feltevése ugyanis az volt, hogy a peremvidék magyar lakossága őrzi meg legjobban a hagyományt. Ekkor határozták el Bartók Bélával, hogy ő a Felvidéket választja — itt az évek folyamán a nyugati határszéltől egészen Krasznahorkaváraljáig jut el — Bartók pedig Békés megyéből indul kelet felé. A zoboralji falvakban talált népzenei hagyományok gazdagságát mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy Kodály az 1906-os gyűjtőútja után 1917-ig csaknem minden évben visszatér Zoboraljára, hogy folytassa a kutatást. Bartók Béla 1924-ben kiadott könyvéből tudjuk, hogy Kodály ezekben az években 16 Nyitra-környéki faluban 752 dallamot jegyzett fel, illetve vett fel fonográf hengerre.3 Ha az egyes községekben összegyűjtött dalok számát vizsgáljuk, négy zoboralji község kerül előtérbe. Ezek sorrendben: Ghymes 139, Menyhe 100, Zsére 99, Béd 95 dallammal. Jelenlegi tapasztalataink szerint is csodálatosképpen épp ezek a községek a mai napig megőrizték ősi népzenei hagyományukat. A mai gyűjtőt elsősorban az érdekli, mit talált Kodály Zoltán 1906—1917 között a Zoboralján. Bartók Béla már említett összefoglaló munkájában 752 dallamot tüntett fel Kodály Zoltán Nyitra-környéki gyűjtéséből. Ennek csak egy része jelent meg eddig nyomtatásban, így a csehszlovákiai gyűjtő csak egy részét ismerheti az anyagnak. A Magyar Népzene Tára (a továbbiakban MNT) eddig megjelent köteteiben az I. — Gyermekjátékok; II. — Jeles napok; III — AB Lakodalom; és az V. — Siratókban találunk erről a tájegységről dallamokat. Továbbá Kodály népzenéről szóló tanulmánya, azaz hogy példatárai, valamint Iskolai Énekgyűjteménye tartalmaz zoboralji dalokat. A gyermekjáték-dalokat vizsgálva kitűnik, hogy az idősebb nemzedék változatlanul ismeri azokat, melyeket Kodály az MNT I. kötetében közöl. Ez érthető is, hisz azok közül a leányok közül, akik akkor Kodálynak énekeltek, még élnek néhányan. Bányi Először: Zeneközlöny, Budapest 1925. X. évf. 9. sz. 16—17 lap (A magyar népzene, Kodály Zoltán 1925. április 2-i népdalestjének műsora) 2 Eösze László: Kodály Zoltán élete képekben, Zeneműkiadó Budapest 1957 11. lap. 3 Bartók Béla: A magyar népdal, Rózsavölgyi és társa, Budapest 1924 (131—135. lap) 4 Kodály Zoltán: A magyar népzene (A példatárt szerkesztette Vargyas Lajos, Budapest Zeneműkiadó 1952)