Irodalmi Szemle, 1976

1976/2 - HAZAI TÜKÖR - Nyitra és vidéke - Ág Tibor: Kodály nyomában a Zobor alján

Ág Tibor Kodály nyomában a Zobor alján Nálunk még 300 éve ugyanaz a dal zenghetett várban és kunyhóban. Azóta a vár romba dőlt, ha áll, lakója idegen, vagy hűtlen lett a magyar dalhoz. Megőrizte a régi kincseket, díszruhákat, fegyvereket. A dalt abbahagyta. A kunyhó hű maradt, meg­őrizte a régi kincs értékesebb jelét: a lélek ősi bútorzatát. Az egész magyarságét, a magáét is, azt is, amit felülről kapott. Amit 300 éve az Eszterházy palotákon dalol­tak, azt ott ma már nem tudják. De tud még belőle Szalai Zuza, kis töpörödött öreg­asszony Kolon nevű kis zobor-aljai faluban. Tudnak harisnyás székelyek. A falu meg­mentette a tradíció folytonosságát-­ Kodály itt idézet soraiban nem véletlenül hozza fel példának Zoboralját és Szé­kelyföldet. Mindkét terület oly gazdag és ősi hagyománnyal rendelkezett, amely párat­lan bőséggel ontotta a szebbnél szebb, ritka dallamokat. Kodály éleslátására vall, hogy már 1906-ban — mátyusföldi gyűjtésének értékelésekor — a további népdalgyűjtés ter­vezésénél a figyelmet a Zobor vidéki falvakra terelte. Kodály feltevése ugyanis az volt, hogy a peremvidék magyar lakossága őrzi meg legjobban a hagyományt. Ekkor hatá­rozták el Bartók Bélával, hogy ő a Felvidéket választja — itt az évek folyamán a nyugati határszéltől egészen Krasznahorkaváraljáig jut el — Bartók pedig Békés me­gyéből indul kelet felé.­ A zoboralji falvakban talált népzenei hagyományok gazdagságát mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy Kodály az 1906-os gyűjtőútja után 1917-ig csaknem min­den évben visszatér Zoboraljára, hogy folytassa a kutatást. Bartók Béla 1924-ben kiadott könyvéből tudjuk, hogy Kodály ezekben az években 16 Nyitra-környéki faluban 752 dallamot jegyzett fel, illetve vett fel fonográf hen­gerre.3 Ha az egyes községekben összegyűjtött dalok számát vizsgáljuk, négy zoboralji köz­ség kerül előtérbe. Ezek sorrendben: Ghymes 139, Menyhe 100, Zsére 99, Béd 95 dal­lammal. Jelenlegi tapasztalataink szerint is csodálatosképpen épp ezek a községek a mai napig megőrizték ősi népzenei hagyományukat. A mai gyűjtőt elsősorban az érdekli, mit talált Kodály Zoltán 1906—1917 között a Zoboralján. Bartók Béla már említett összefoglaló munkájában 752 dallamot tüntett fel Kodály Zoltán Nyitra-környéki gyűjtéséből. Ennek csak egy része jelent meg eddig nyomtatásban, így a csehszlovákiai gyűjtő csak egy részét ismerheti az anyagnak. A Magyar Népzene Tára (a továbbiakban MNT) eddig megjelent köteteiben az I. — Gyermekjátékok; II. — Jeles napok; III — AB Lakodalom; és az V. — Siratókban találunk erről a tájegységről dallamokat. Továbbá Kodály népzenéről szóló tanulmá­nya, azaz hogy példatárai, valamint Iskolai Énekgyűjteménye tartalmaz zoboralji da­lokat. A gyermekjáték-dalokat vizsgálva kitűnik, hogy az idősebb nemzedék változatlanul ismeri azokat, melyeket Kodály az MNT I. kötetében közöl. Ez érthető is, hisz azok közül a leányok közül, akik akkor Kodálynak énekeltek, még élnek néhány­an. Bányi­ ­ Először: Zeneközlöny, Budapest 1925. X. évf. 9. sz. 16—17 lap (A magyar népzene, Kodály Zoltán 1925. április 2-i népdalestjének műsora) 2 Eösze László: Kodály Zoltán élete képekben, Zeneműkiadó Budapest 1957 11. lap. 3 Bartók Béla: A magyar népdal, Rózsavölgyi és társa, Budapest 1924 (131—135. lap) 4 Kodály Zoltán: A magyar népzene (A példatárt szerkesztette Vargyas Lajos, Budapest Ze­neműkiadó 1952)

Next