Irodalmi Szemle, 1976

1976/2 - HAZAI TÜKÖR - Nyitra és vidéke - Szeberényi Zoltán: A „Híd — szlovákiai magyar irodalmi társulat”

kások c. munkája. Különösen Bóka László tanulmánya értékes, nemegy megállapítása ma i­s érvényes. A Magyar lélek című rovat a szépirodalmi alkotásokat tartalmazta, többnyire elbe­széléseket, karcolatokat, ritkábban verseket. Ez már jóval gyengébb színvonalú íráso­kat közölt, a legjobb alkotások az erdélyi (Tamási Áron, Nyírő József, Szemlér Ferenc, Áprily Lajos stb.) és a magyarországi (Márai Sándor, Marék Antal stb.) írók nevéhez fűződnek. A hazaiak közül csak Szalatnai (Dezső, Mécs László, Asgúthy Erzsébet írása tűnik ki. Igen érdekes az Őrhely című rovat, amelyben irodalompolitikai aktualitásokat, glosz­­szákat, adalékokat és versfordításokat közöltek. Különösen Kozocsa Sándor Tíz év a magyar szellemi életből és a regényíró Justh Zsigmond, Heszke Béla Népiség az új európai irodalomban, Gerézdy Rábán A Nyugat történetéhez, továbbá Tichy G. György A magyar zene fejlődésének története c. írása érdemli meg az olvasó figyelmét. Ez a rovat vállalta a kulturális kapcsolatok kiépítésének feladatát is, a IV. kötetben Dar­vas János, a VI.-ban Sipos Győző fordításait közölték az antológiában már szerepel­tetett szlovák költők műveiből. A kérdések során rovatban csak két említésre érdemes írás látott nyomdafestéket: Brogyányi Kálmán Magyar Könyv Szlovenszkón és Párkány Lajos Népfőiskolát a szlo­venszkói magyarságnak. A Fejfák­ban elhalt irodalmárokról emlékeztek meg az album munkatársai. Bátor tett volt, hogy az V. kötetben cikket közöltek József Attila halálának körülményeiről és elhanyagolt sírjáról halálának első évfordulóján, s a tomboló fasizmus közepette le­hozták a Mondd, mit érlel..., Eperfa és a Mama című verseit. . A Figyelő rovatban könyvismertetések jelentek meg a hazai és magyarországi kiad­ványokról, melyek ha nem is hű, de jellemző képet nyújtottak a korabeli irodalm­i életről. Az elmondottakhoz hozzáfűzhetjük: minden fogyatékossága és hibája, következetlen­ségei és mulasztásai ellenére figyelmet és megbecsülést érdemlő, s immár hagyomány­értékű munkát végzett a „Híd” kiadói vállalkozás. Munkatársai — Dallos István és Mártonvölgyi László — súlyos politikai és gazdasági helyzetben megkísérelték a szlo­vákiai magyar, a cseh és a szlovák irodalom átfogó képét bemutatni. Célkitűzéseiket nem tudták maradéktalanul teljesíteni, amihez hozzájárultak a kedvezőtlen körülmé­nyek, apolitizmusuk, liberalizmusuk, sokszor szakszerűtlenül válogatási és szerkesztési elveik, ideológiai és irodalmi-esztétikai következetlenségeik egyaránt. Nyitra 1663-ban — metszet egy újságlapon (Borovszky: Nyitra vm. 446, feltehetően azonos az App. 431-el.)

Next