Irodalmi Szemle, 2018
2018/5 - Orcsik Roland: Az ismeretlen tükre. Danilo Kiš nyelvi szilánkjai (tanulmány)
A jugoszláv, illetve a szerb irodalomban nem Kishez kötddik a különböző nyelvi rétegek szépirodalmi használata, elotte pl. a horvát Miroslav Krleza, a bosnyák-horvát-szerb Ivo Andric (vagy még korábban a szerb klasszicista, szentimentalista és romantikus koltok is éltek hasonló poetikaval). Azonban mig Krleza a Monarchist (Ld. bővebben Fried, 2016, 131-144), Andric a Monarchian tul a torok orientalizmust idezi meg a többnyelvűseg tapasztalataval, addig Kis a Monarchian tul a nyelvek eredetenek kerdeset is felveti. Igy lesz szamara az alkotás, az elbeszélés rekonstrukciós kiserlet, az alkotás a teremtés utánzatara válik az elsüllyedt világok törmelékei, fossziliai, valodi és aldokumentumai alapján. A bibliai kezdet, a felszivodott Pannon-tenger elővilaga, a Monarchia, Közep-Europa, a shoa, az orosz és a titoi rendszer gulagja (Goli otok), Jugoszlávia, Párizs, világirodalom - többek ezek képezik a kisi magánmitológia főbb motivumait. A shoa kis eletének egy kulcsfontosságu eseménye. A zsidótörvények hatására szülei ugy döntöttek 1939-ben, hogy gyermeküket átkeresztelik a pravoszláv vallásra. 1942-ben Kis Magyarországra menekül a családjával, a Zala megyei Kerkabarabásra, közben édesapja a deportaciok során eltűnik valamelyik koncentracios táborban. Ezek a mozzanatok jellemzik Kis poetikájának és identitásának valságait. Radics Viktória, aki a szerzorol nagyszabasu pályarajzot es brevariumot keszitett, a kovetkezd modon ertelmezi Kis identitasproblemaját: „Danilo Kis identitasa nem fejezheto ki egyetlen szóval, hanem összetett egyenlet, melybe a termeszet szerinti leszarmazason kivül beletartozik a sajátjának tudott (nem egy nemzeti) kultúra (kultúrak inkább), és belejátszik a szellemi (nem vallási) leszarmazás, a hagyománytudat és a szellemi hovatartozás is.” (Radies, 2002, 113) Édesapjának regénybeli története, elsüllyedt világa egy fontos dokumentumon alapul, egy levelen, amelyet a szerző édesapja, Kis Ede irt nevezének, Olgának 1942. április 5-én: „A Flovenyora tehát antropologiai regény abban az értelemben, hogy egy level, e szukszavu dokumentum alapján megkisérel rekonstrualni egy egész világot, a »tegnapi vilagot«, ahogyan a tudósok rekonstruálják távoli geologiai korszakok floráját es a faunáját egy csont alapján. Ebben az esetben ez a csont