Pintér Jenő szerk.: Irodalomtörténet, 1912. 1. évfolyam
Folyóiratok szemléje - Turul 496. p.
496 FOLYÓIRATOK SZEMLÉJE. Ágost munkáival kezdődik (1844). Némi érdeklődést támasztott hazánk iránt Montalembert «Ste Elisabeth de Hongrie»-ja (1836), majd Thouvenel (1840), Saint-Marc-Girardin (1862), Michel J. Quin (1836) úti rajzai, a Vaskapu megnyitása híre, mi a keleti politika szempontjából is fontos esemény volt. — Arthur Weber : Don Juan en Hongrie. Nálunk a köztudatban az angol (Byron-féle) Don Juan él : a csábító , a monda végmotívuma, a pokoli büntetés, ismeretlen. A cikkíró ezt a múlt század első felében Erdélyben uralkodott anglomániára vezeti vissza. Régibb, protestáns jellegű irodalmunkban a befejező motívum már csodás volta miatt sem találhatott szíves fogadtatásra. 1772 után több Don Juan-dráma szerepel a magyar színen: egy némajáték 1811-ben; a Mozart Da Ponte-féle opera fordítása Pály Elektől 1826-ban; egy Láng Ádámtól fordított darab 1834-ben, mely részben az előbbinek travesztiája. Kisfaludy Károly Karácsony c. balladája, mely különben első részében Bürger «Der wilde Jager»-jén alapszik, felhasználja a lakomára hitt halott motívumát, melyből tulajdonkép az egész Don Juan-monda sarjadt. Reviczky költeménye : Don Juan a másvilágon s Bulla János töredék Don Juan-ja fejezi be a sort. Revue Internationale De L'Enseignement, 1912. évf. 7. sz. — J. Kont : L'Enseignement supérieur et les langues et littératures purabpaltaiques. A Heinrich Gusztáv szerkesztésében megjelenő Egyetemes Irodalomtörténet IV. kötetéből Munkácsi Bernát bevezető tanulmányát s Bán Aladárnak a finnugor csoportról szóló cikkét ismerteti tömör tartalmi kivonatban, hogy a magyarul nem értők részére is hozzáférhetővé tegye azok eredményeit. Sárospataki Református Lapok, 1912. évf. 34. sz. — Harsányi István: Egy Rákóczi-korabeli ének eddig ismeretlen változata. A «Sok bút árasztott...» kezdetű vallásos elégiának (Thaly Kálmán: Adalékok. II-407.) hatodik változata 1721 tájáról. Leírója : Kocsi Csergő István ref. papjelölt, a gályarab K. Cs. Bálint fia. Lelőhelye : a sárospataki ref. főiskola egyik kéziratos kötete. A közlő pontosan egybeveti a Kocsi Csergőféle változat hat strófáját Thaly Kálmán szövegének hét strófájával. Nem lehetetlen, hogy a búsongó költeményt Kocsi Csergő István írta. Ugyanezen folyóirat. 38—40. sz. — Kónya Imre : Pósaházi János élete és működése. A sárospataki főiskola egykori híres tanárának (szül. 1628 körül) életrajza. Szerző 1667-ig állítja össze Pósaházi életadatait. Századok. 1912. évf. 7. sz. — Kováts Antal ismerteti Ferenczi Zoltán Rimay-életrajzát, Hóman Bálint Czóbel Ernőnek Heltai Gáspár Dialógusáról írt értekezését. (V. ö. folyóiratunk 190. és 273. 1.) Turul, 1912. évf. 2. sz. — Váczy János: Kazinczy Ferenc ősei. II. A Kazinczy-család történetének folytatása 1728-ig. Az értekező részletesen szól Kazinczy Andrásról, aki Ung vármegye alispánja, s II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején a zempléni fölkelő sereg kapitánya volt.