Pintér Jenő szerk.: Irodalomtörténet, 1913. 2. évfolyam
Tanulmányok - Marót Károly: Fejezetek a Petőfi-kérdéshez 70–92. p.
FEJEZETEK A PETŐFI-KÉRDÉSHEZ. 71 felől Petőfi kétségtelenül erkölcsi jelleme, másfelől a tagadhatatlan «tombolás» csakis ily érzelmi vonatkozásban egyeztethető össze. Ez (kívülről nézve), az «egy tőből fakadt» két véglet : forradalmiság és nyárspolgárság, korláttalanság és korlátoltság első találkozása ; ez (belülről) két végzetesen hasonló természet találkozásának eredménye a helyzetében gyengébb, de lélekben erősebb télen szemléltetve. Ez erős nyomás eredménye a sebzett lélek végtelen impresszionizmusa, mely a költő végzetes lelki tulajdonául e ponton alakul ki. De nemesebb utakon is vezet ez a művészi (és írói) egyéniség s szabadság fokozására irányuló, őrjöngő törekvés. Éjjel és nappal tanul. Mindent, amiről csak sejti, hogy ambícióit szolgálhatja, úgy hogy a rengeteg tanulás és olvasás nélkül nem volna tökéletes a róla rajzolt kép. Ami mindenekelőtt nyelvi ismereteit illeti, már 1838-ban, mikor Aszódról eljött, latinul és németül «elég helyesen» beszélt, és később (1840—2) főleg a németben tökéletesítette magát sok olvasással és fordítgatással is (1843-tól a Külföldi Regénytár számára), de a latin írókról se feledkezett meg.5 Ugyancsak pápai diáksága (1841—42) fordítja figyelmét a francia nyelv tanulása felé, melyet debreceni tele alatt sajátít el az olvasás és fordítás sokáig és Pesten tökéletesít.6 Főként Shakespeare kedveért, kit addig csak fordításban olvashatott, 1845—6-ban megtanul angolul — mindezt magánúton, és — miután már előzőleg magában is próbálkozott — úgy látszik 1846/7 elején (Pákh-hal együtt) olaszul is Messi Antaltól s mindenesetre vitte valamire, ha olaszban való jártasságát nincs is jogunk oly fokúnak feltételezni, minőt az említett egyéb nyelvekben szerzett. Ezeken kívül még a spanyol nyelv is érdekelhette, legalább is könyvei jegyzékében egy spanyol nyelvtan is található.8 Csak épen utalunk egyébirányú 1 «Erkölcsi világnézete és ami több, élete teljesen az uralkodó erkölcs alapján áll». Babits, 1580. L (1579. 1. is) és Kristóf Gy. : Prot. Szemle 653. 1. stb. 2 Babits , u. o. 3 «Roppant munkásságát» már Gyulai és utána Meltzl hangsúlyozták. 4 Ahol mellőzhető, nem hivatkozunk az Életrajzra. 5 «Zoltán fiam életrajza»-ban (1849 julius) Tacitus olvasójának láttatta magát, sőt fordította is Tacitust ; azonban töredékei, úgy látszik, elvesztek. (Szépirodalmi Figyelő, 1862. II. 299. 1.) G Bemhez több levelet írt francia nyelven (Havas , VI. 227—233. és 477. 1.) és több rávonatkozó költeményét fordította le neki németre vagy franciára. 7 V. 6. Névy L. : Petőfi olasz tanulmányai. Koszorú III. 265—8. 1. 8 .Verzeichniss der Petőfi'sehen Bücher' (Közölte Thallóczy L. M.