Pintér Jenő szerk.: Irodalomtörténet, 1913. 2. évfolyam
Tanulmányok - Király György: Mikes Kelemen levélformája 260–271. p.
268 KIRÁLY GYÖBGY. la Croixnak van egy különös műve a törökök vallási és politikai szervezetéről (1695), állítólag fordítás törökből. De ez nyilván De la Croix fikciója, mert az egész munka nem egyéb, mint Escaut munkájának átdolgozása levélalakban. Íme közelebbről olyan levélírók, kik tárgyuknál fogva közvetlenül Mikes elődeinek tekinthetők , munkájuk az úti levél, mely azonban már bizonyos változáson ment keresztül kezük alatt. Mikes bennük nem tisztán útirajzot kapott, hanem emlékiratot, naplót, sőt történeti műveket is levélalakban. Mikes leveleit tehát formájuk leszármazása szerint az úti levelek közé kell sorolnunk, azzal a változással azonban, melyet tárgyi tekintetben már Dumont és Saussure tettek e műfajon. Mikesnél a levelek útirajz jellege már inkább háttérbe szorul, bár még erősen megérzik rajta. Levelei a tengeri út leírásával kezdődnek, majd következik partraszállásuk Gallipoliban, utazásuk Drinápolyba, Büjükderébe, Jenikesbe, Bejkoszba, míg végre három évi bolyongás után Rodostóban megtelepednek (összesen 35 levél, 1717. X. 17. — 1720. IV. 24.). Ugyancsak ide tartozik a három évre szóló moldvai kalandozás Rákóczi József kíséretében (Konstantinápoly, Drinápoly, Csernavoda, Viddin, Oroszcsik, Bukarest stb. összesen 30 levél, 1737. IX. 21. — 1740. VI. 22., 127—156. levél). Végre ide sorolandók a törökök szokásairól szóló levelek (172—192. levél, összesen 21). Összesen 86 levél tisztára útirajz jellegű, tehát az egész leveleskönyvnek több mint harmada, nem is szólva egyéb levelei apróbb vonatkozásairól. Emellett a munka fő részét a Rákóczi-féle emigráció történetére vonatkozó emlékirata vagy naplói teszik, amiket szintén elődei példájára szőtt az útilevél keretébe. A levelek tárgykörének harmadik nagy csoportját, a valláserkölcsi fejtegetéseknek, novelláknak, példáknak a levélkeretbe való szorítását azonban Mikes eredeti ötletének kell tekintenünk. Vallásos olvasmányaiban találhatott számtalan mintát ezek alkalmazására, bár levélformában még alig láthatott erre példát, ha csak föl nem tételezzük, hogy ismert már olyan levélalakban írott novellákat és regényeket, melyek ekkor voltak feltűnőben és fejlődésükben még a XVIII század folyamán eljutottak a Nouvelle Héloïse és a Werther magaslatára, így Mikes Kelemen leveleskönyve az úti, történeti és novellisztikus levél szerencsés egyesüléséből jött létre. Ha Saussure leveleskönyvét tekintjük Mikes közvetlen elődének amint a legnagyobb valószínűség is amellett szól, hogy nemcsak Dumont Etat general de l'Empire Ottoman. Sur un Politaire Turc. Traduit par M. De La Croix. T. I—III. Paris, 1695.