Pintér Jenő szerk.: Irodalomtörténet, 1917. 6. évfolyam
Tanulmányok - Szigetvári Iván: Nemzetünk költői tehetsége. [II.] 490–500. p.
NEMZETÜNK KÖLTŐI TEHETSÉGE. 495 lírikusunk halála is : Kunoss Endréé, néhány népszerű dal szerzőjéé és Nagy Imréé, akinek hattyúdalát nem olvashatjuk meghatottság nélkül. Viszont okunk van befejezettnek tekinteni Szemere Miklós pályáját, aki hosszú élete alatt mindig könnyen verselt és mindig pongyolán. Vele ellentétben B. Eötvös József csekélyszámú lírai költeményei közt is tartalmilag és alakilag becses gyöngyöket találunk. Ha Tompa Mihály ma nem is egészen az, amit néhány évtized előtt láttak benne, t. i. Arany és Petőfi egyenlő rangú társa a lírában, ma is kiváló lírikusaink közé számít. Sárosy Gyula Petőfi mellett a forradalmi szellem legerősebb képviselője, nemcsak az Arany trombitában, mely jelentékeny részben lírai, a költő gyűlöletének kiáradása, hanem kisebb költeményekben is. Forradalmi Erdélyi János is, egyszersmind a szelíd érzelmek költője. Már Petőfi előtt többször fölemelte szavát az egyenlőtlenség ellen, a jogtalan nép érdekében, legszebb költeményének is ez a tárgya. (Egy gyermek születésére, 1839). A forradalomban aztán olyan republikánus és királyok ellensége lesz, mintha csak a Petőfi lantját pengetné. (Szabad hangok, 1849). Az ifjú Greguss Ágost is nagyon radikális hangon szól bele a forradalomba a királyok és papok ellen intézett verseivel (Edzdalok 1848). Legnagyobb lírikusainkat itt is egyszerűen megnevezzük, hiszen Vörösmarty, Petőfi és Arany neve beszél önmagáért. A forradalom utáni líra nagy gazdagsága nem engedi meg, hogy képviselőit egyenként jellemezzük, meg kell elégednünk azzal, hogy a kiválóbbakat név szerint megnevezzük, mellőzve természetesen azokat, akikről már volt szó. Tehát : Gyulai Pál, Lévay József, Tóth Kálmán, Vajda János, Tóth Endre, Zalár József, Madách Imre, Szász Károly, Mentovich Ferenc, Thaly Kálmán, Szelestey László, Bozzai Pál, Csermelyi Sándor, Bruth Elemér, Balogh Zoltán és Jókai. Ez utóbbi óriási terjedelmű egyéb munkássága mellett verset is annyit írt, mint kevesen, leginkább humoros lapjai számára, ezekben aztán egy-egy értékes lírai darab is akad. Az epikában ismét Kisfaludy Károly nevével találkozunk először. Már balladái és egyéb verses elbeszélései is irodalmunk gazdagodását jelentik, még inkább pedig novellái. Ha Tihamért regénynek vesszük, mint Toldy Ferenc teszi, akkor az első történeti regény nevet is megérdemli, víg novellái pedig ma is a legjobbak közé tartoznak. Fáy András értékes novelláival előkészíti a társadalmi regényt, amelynek elsejét is ő alkotja meg (A Bélteky-ház) és folytatja később is, amikor már nem egyedül áll. Gaal József szintén az első regényírók közé tartozik, novelláival pedig hatott Petőfire is. Kovács Pál, Kisfaludy Károlynak méltó tanítványa, novelláiban és olyan vonzóan tudja raja