Pintér Jenő szerk.: Irodalomtörténet, 1921. 10. évfolyam
Figyelő - Gyöngyösy László: Hazajáró kísértet. [Boross Sándor kötetéről Pintér Jenő lábjegyzetével.] 177–179. p.
FIGYELŐ. 177 U. a. A táncosnő. Színmű. Filmre tette Lázár István. (U. o. 1919.I. 13.) Mikszáth Kálmán : Szent Péter esernyője. Regény. Filmre tette Karinthy Frigyes. (U. o. 1917. X. 29.) Molnár Ferenc : A doktor úr. Vígjáték. Filmre tette Incze Sándor. (Royal-Apollo, 1916. XI. 13.) U. a. A Pál utcai fiúk. Ifjúsági regény. (Uránia, 1917. XII. 17.) U. a. A testőr. Vígjáték. (Mozgókép-Otthon, 1918. XI. 1.) U. a. Az ördög. Színmű. Filmre tette Siklósi Iván. (Royal-Apollo, 1918. XII. 16.) Pásztor Árpád: Vengerkák. Regény. (Mozgókép-Otthon, 1917. XI. 19.) Pekár Gyula : Lavina. Regény. Filmre tette Pakots József. (Corso, 1919. XII. 29.) Petőfi Sándor : Az apostol. Költemény. Filmre tette Acél Pál. (Uránia, 1916. III. 27.) U. a. János vitéz. Költemény. Filmre tette Illés Jenő és Rákosi Tibor. (Mozgókép-Otthon, 1916. X. 26.) Rákosi Viktor: Az elnémult harangok. Regény. (U. o. 1916. X. 30.) Szigligeti Ede : A szökött katona. Népszínmű. Filmre tette Pásztory M. Miklós. ГО. o. 1915. II. 8.) U. o. A csikós. Népszínmű. Filmre tette Vajda László. (Omnia, 1917. IX. 10.) Szomaházy István : Mesék az Írógépről. Regény. Filmre tette Korda Sándor. (Royal-Apollo, 1917. I. 3.) Sztrokay Kálmán: Mágia. Novella. Filmre tette Karinthy Frigyes. (Corso, 1917. X. 22.) Tóth Ede : A tolonc. Népszínmű. Filmre tette Janovits Jenő. (Apollo, 1915. II. 29.) U. a. Falu rossza. Népszínmű. Filmre tette Vajda László és Pásztory Miklós. (Mozgókép-Otthon, 1917. III. 12.) GULYÁS PÁL: Hazajáró kísértet. — Egy verseskönyvről. — Mindenesetre keservesebb dolog ránk nézve, mintha az éjszaka csillagoltó sötétségében meredne elénk ormótlan, félelmetes alakjában. Mert úgy, mint látomás, eltűnik, de így közéletünkbe akar furakodni a közeli múlt e vad, üvöltő, hazajáró lelke; ez az úgynevezett «nyugati költészet, európai irány». A nyolcvanas évek végétől kísértet a lidérc irodalmunkban, részvényes és bankos alakulataival behálózta, ragadozó körmével magához ragadta az egész magyar irodalmat, ráült a lelkünkre, nyekergő magyarságával rombolta nyelvünket, iszapos sarával dobálta múltunkat, megmérgezte erkölcseinket ; ezután már csak a közélet züllése következhet. És amint az ilyenkor mindenütt bekövetkezik, ránk szakadt a nemzeti Irodalomtörténet.