Pintér Jenő szerk.: Irodalomtörténet, 1924. 13. évfolyam
Műelemzés - zs.: Összefoglaló könyvszemle 14–29. p.
28 ÖSSZEFOGLALÓ KÖNYVSZEMLE. 28 Hátrahagyott írásokat foglal magában az a két kötet is, amelyet Beöthy Zsolt: Romemlékek címen tett közzé a Kisfaludy-Társaság. Beöthy Zsolt apróbb tanulmányainak és beszédjeinek gyűjteménye ez: a magyar irodalomtörténetírás legszebben megírt essay-darabjai. Beöthy fejtegető prózájának i® mindig megvan a szónoki lendülete: gazdagon ömlő, színes, pompás stílusában. Tartalom szempontjából írásait az az uralkodó felfogás jellemzi, hogy az irodalom és a társadalmi-politikai élet között teljes a lélekközösség, hogy minden irodalmi alkotás elsősorban nemzeti hajtás, értéke és megértetése a nemzeti mozgalmakhoz való kapcsolódásában van. Az irodalomtörténet Beöthy Zsoltnál elsősorban nemzeti, csak másodsorban művészeti disciplina. A tanulmányoknak nála mindig két jelessége van: az ötletes szempont, melyet mesteri okfejtés igazol és a lelki elemzés, amellyel egy-egy író belső synthézisét fölfejti. Az előttünk levő kötetben az Aranyról, Keményről, Széchenyiről és Vörösmartyról szólók a legklasszikusabb példái Beöthy Zsolt őssnyművészetének. A lelki kép újsága és találó igazsága teszi értékessé Zsigmond Ferenc füzetét: Mikszáth írói egyénisége, mint kortörténelmi dokumentum (Debrecen). Mikszáthban az Anatole Francegemen ironikus lelket fedezi fel és magyarázza meg. Madách emlékezetének ünneplései közté jóleső meleget hozott azoknak az emlékezéseknek a kiadása, amelyeket apja írásai közül tett közzé Balogh Károly (Madách Imre otthona, Athenaeum). Igaz, hogy inkább csak az anyja családja domborodik elénk, de Madách lelkének megértéséhez így is némi világosságot nyerünk. • Érdekes vonásokkal gazdagodik Jókai, Mikszáth, Justh Zsigmond képe azoknak a bensőséges emlékezéseknek a során, amelyeket Feszthy Árpádné Akik elmentek címen tett közzé. A saját érintkezésének az elbeszélése a fonál, de sokat tapasztalt szem és melegen érző szív veti papírra az emlékeket. Mesterkéletlensége és meleg szeretete adja meg báját. Az a gondosan aprólékos életrajz, amelyet Ady Lajos tett közzé testvérbátyjáról, Ady Endréről (Amicus kadás), az irodalomtörténetírót az adatok bőségével érdekli, adatokkal, amelyekből egyrészt Ady egész életefolyása, másrészt különös, irodalmi ellenszenvet is fűtő természete bontakozik ki. A testvéri elfogultságot ritka őszinteséggel próbálja az életrajzíró elsimni.