Baros Gyula szerk.: Irodalomtörténet, 1935. 24. évfolyam

Folyóiratok szemléje - Literatura 235–236. p.

nem minden számban írt egy konzervatív szellemű verskötet-ismertetést. Vargha után Schöpflin Aladár vette át a rovat intézését s tervszerűen törekedett arra, hogy a hetilap olvasóközönségét megnyerje az új ízlés számára.­­Ez azonban aligha járt az óhajtott sikerrel, mert a folyóirat 1921-ben megszűnt.) — 15. sz. Ortutay Gyula: Stílus- és fejlődésproblémák népköltési kiadványainkban. Nép­költési kiadványaink anyaga szépen mutatja azokat a stílusokat, ízlésáram­latokat, amelyek népivé váltak a történet folyamán. A históriás énekek, virág­énekek, a népi barokk, biedermeier, ponyvatörténetek, moralitások stb. külön­böző stílusrétegei világosan kiolvashatók az idetartozó kiadványokból. — Hor­váth Margit: Mátyás Flórián könyvtára. A pécsi Erzsébet­ Tudományegyetem könyvtárában őrzött gyűjtemény ismertetése. Az egykori tulajdonos érdeklő­dési körének megfelelően a könyvek többsége nyelvtudományi és történelmi tárgyú. Közülük 35 a XVI. és 117 a XVII. századból való. — Asztalos Miklós: Tudományos élet a wittenbergi magyar társaságban a XVI. században. Az idetartozó emlékekből kitűnik, hogy a Wittenbergben tanuló magyar ifjak társaságában a XVI. században élénk és sokoldalú tudományos élet folyt. (Külön is megemlítést érdemel a szerzőnek az a közlése, hogy 1928 őszén Wittenbergben az Augusteum könyvtárában 92 eddig nem ismert 1711 előtti, magyar szerzőjű nyomtatványt fedezett fel.) — Kozocsa Sándor: Justh Zsig­mond könyvtára. Levelei és föl­jegyzései alapján megállapítható, hogy Justh Zsigmond nem volt szenvedélyes könyvgyűjtő. Csak azokat a könyveket őrizte meg, amelyeket művész-író barátaitól kapott azok meleghangú ajánlásával. Ily könyvei 43 kötetet tesznek ki s ezeket végrendeletileg a Nemzeti Múzeumnak hagyományozta. (A cikk az ajánlások szövegét is közli.) — 16. sz. Trócsányi Zoltán: A ,.Boldog halál szekeré"-nek sorsa a XVIII. században. Áts Mihály Boldog halál szekere c. művének harmadik kiadása a címlap szerint 1751-ben, Jénában jelent meg. A szerző a nyomdahely megjelölését hamisnak találja. — Kozocsa Sándor: Horánszky Lajos könyvtára. Ez a nagy gonddal összeválo­gatott könyvtár 1772-től 1910-ig felöleli a magyar irodalmi múlt minden költői termékét első kiadásokban. Literatura. — 1935. évfolyam, júl. 15. (v. m.): A reformnemzedék irodalompolitikája. Makkai János szerint a reformnemzedék a tehetség szabad érvényesülését akarja kivívni irodalmi téren is, és amit az új magyar iroda­lomtól vár, az a magyar problémák és a magyar társadalom új szemlélete, az országok egymáshoz való viszonyának tisztázása, a speciális magyarság és a belénk nevelődött európaiság összefüggésének magyarázata, valamint az új kulturális közösség kialakulásáért való harc. — s. g. : Magyar-zsidó „szürke eminenciák". (Fejezet egy megíratlan magyar kultúrhistóriából.) „Tévedés lenne azt hinnünk, hogy csak a magyar politikusoknak. .. voltak házi zsidói", az irodalom és művészet érdekében sáfárkodó zsidók is szép számmal akadtak. (Reményi Ede, Révai Mór János, Wolfner József, Hatvany Lajos, Révész Béla stb.). — (N. t.): Florilegium hiterjakabianum. Gyűjtemény az újabb hír­lapirodalom írói balfogásaiból. — Aug. 1. s. g.: Alom Pest jövőjéről. Nagy Károly Daguerreotyp c. utópiájának, vagyis annak ismertetése, hogy milyen­nek képzelte el Nagy Károly 1841-ben a főváros ötvenéves kifejlődését. — Wagner Lilla: Irodalmi álnevekről. Az álnév bizonyos esetekben rövid fogla­lata az író világszemléletének, de néha az író önmagához való viszonyának

Next