Baros Gyula szerk.: Irodalomtörténet, 1935. 24. évfolyam
Folyóiratok szemléje - Irodalomtörténeti Közlemények 86. p.
Evangélikus Családi Lap. — 1935. évf. 1. szám. Károly Pál: .-ls Ember Tragédiája első fordítója. Az idén van századik évfordulója a magdeburgi származású Dietze Sándor születésének, aki 1865-ben németre fordította Madách Imre remekművét. A fordítás Deák Farkas előszavával jelent meg. Dietze az 1864—65. iskolai évben a pesti evangélikus gimnázium segédtanára volt s néhány évi magyarországi tartózkodás után visszatért hazájába. Irodalomtörténeti Közlemények. — 1935. évf. 1. sz. Alszeghy Zsolt: A XVII. század lírai költészete. (I.) Az irodalom a XVII. században elsősorban a lélek szolgálata. Nem a forma, hanem a tartalom a fontos. A poétának két típusa figyelhető meg. Az egyiknél a verselés unaloműző, a másiknál tudós foglalkozás. Egyébként a század lírai terméséből inkább a közösséget, annak gondolkodását, érzését és ízlését ismerjük meg, mint az egyes költőket. A XVII. század protestáns énekköltészetét egységessé teszi nemcsak az egyező énekszövegek bősége, hanem a tartalmi és formai közösség is. Az élmény szomorú igazsága érzik át mindannyiszor, amikor a magyar protestantizmus szenvedéseit fonja versébe az énekes, de a szenvedések jajszavával egybeolvad a bűntudat önvádja. Az énekszerzők nevének megörökítését nem tartják fontosnak. A versfők is némábbak, mint a XVI. században. A magyar énekes a zsoltáron kívül a német vallásos líra egy-egy termékét is ismeri, de ezek a fordítások beleolvadnak a magyar termésbe. A magyar minták közül Sz. Molnár Albert zsoltárának volt legnagyobb hatása. A katolikus templomi ének ügyében az első szót az 1560. évi nagyszombati zsinat mondja ki. Ennek eredménye, hogy a katolikus ének újra elkülönül a protestáns egyházi énektől. — Turóczi-Trostler József: Keresztény Herkules. (Ismeretlen fejezet az európai és a magyar irodalom történetéből.) Gerő György jezsuita szerzetes „Keresztény Herkulesnek, Bouilloni Godefrednek Hadi munkái" című (Guilleaume de Waha-Baillonville luxemburgi jezsuita 1673-ból való latin műve nyomán készült). 1768-ban Kassán megjelent regényének tanulmányszerű, részletes ismertetése. Adattár: Csűry Bálint: Aranka Györgyhöz írt ismeretlen levelek. I. (Gróf Teleki Domokostól, Beregszászi Páltól, gróf Teleki Sámueltől, Benkő Józseftől, Péteri Takács Józseftől, Baróti Szabó Dávidtól.) — Gálos Rezső: Adatok testőríróink pályafutásából. (Bartsay Ábrahámra, Bessenyei Sándorra, báró Naláczy Józsefre, Farkas Antalra, Biró Lászlóra, Czirjék Mihályra, Kerekes Zsigmondra, Harsányi Zsigmondra vonatkozó adatok a bécsi udvari levéltárból az Országos Hadilevéltárba került kéziratos anyaggyüjtemény nyomán.) — U. a.: Kisfaludy Sándor főhadnagyi előléptetése. — Gulyás József: Szathmári Paksi Sámuel kéziratai a sárospataki könyvtárban. — U. a.: Kazinczy jegyzetei néhány könyv szerzőjét illetőleg. — Waldapfel József: Katona József Szegeden. — Gálos Magda: Insurrectiós dalok. — Kozocsa Sándor: Lisznyai Kálmán ismeretlen emléksorai. — Warga Imre: Adalékok a kuruc költészethez Kabóthy István jegyzőkönyvéből. — Bory István: Egy ismeretlen Balassa-varians. — Csatkai Endre: Lisznyai Kálmán levele Sárossy Gyulához. (1856. XII. 17.) — u. a.: Kiss József levele Gáspár Imréhez. (?) Bp. 1874. III. 7-től. — Zsoldos Jenő: Bessenyei „Beszéd az országnak tárgyárul" című művének első nyomtatott szövege. — Könyvismertetések. — Irodalomtörténeti repertórium. Kozocsa Sándor: Az 1944. év irodalomtörténeti munkássága. (I.) — Új könyvek.