Alszeghy Zsolt szerk.: Irodalomtörténet, 1938. 27. évfolyam
Műelemzés - –ry.: Zoltai Lajos: fáji Fáy János, a könyv- és műgyűjtő debreceni polgármester. Báró Eötvös József családjának debreceni származása 80–81. p.
Péterfy Jenő, a magyar kritikai irodalomnak egyik legkiválóbbja . Dénes Tibor tanár vezetésével tehát közzétették Péterfy irodalmi bírálatainak azokat a darabjait, amelyek Péterfy gyűjteményes kiadásában nem kaptak helyet. Különösen becsesek ezek közül a Lévayról, Justh Zsigmond pályakezdéséről, Baksay Sándorról és Mikszáth Kálmánról írt bírálatok, de Péterfy egyéniségének megértéséhez becses adalék a Schlauch püspökről írt néhány lap is. A sorozatnak ez a XLI. darabja szerencsésen egészíti ki a sorozat Péterfyképét. A vezető tanár egyéni érdeklődése serkentette az ifjúságot a XXXVII. és XXXVIII. füzet anyagának kiválasztásában. Amott Rirdll Frigyes egyetemi előadásai közül kapjuk a Vörösmartyról szólót a budapesti V. ker. Berzsenyi gimnázium tanulóinak kiadásában. Az ifjúság irodalomszemléletének egyik legjobb vezetőjét választotta ki a tanár,és azt az előadást, amely a Gyulai kép után először mer és tud új vonásokat emelni ki Vörösmarty egyéniségében. A másikat Raffaelli R. Rafaela nővér ellenőrzése mellett a budapesti Ranolder-intézet növendékei adták ki; tanárnőjük gazdag zenei műveltsége lehetővé tette, hogy a legrégibb katolikus egyházi énekeskönyvnek, a Kisdi-féle Cantus Catholicinak nemcsak szövegét adják, hanem kottalejegyzését is és ezzel teljes egészében áthozzák a mai egyházi ének anyagába ezt az ősi gyűjteményt. A haszon, amit ezek a kiadványok a magyar irodalom múltjának megismertetésében jelentenek, már magában is buzdító lehet a buzgó szerkesztőnek, hogy lelkesedése ne lankadjon a serkentésben, de buzdító lehet amagyar középiskoláknak is, hogy ebben a nemes versenyben részt vegyenek. A magunk részéről csak azt ajánljuk, hogy a kiadásra kiszemelt anyag valóban irodalmi ritkaság legyen, hiszen — sajnos — ebből a fajtából még nagyon sok várja a nyomdafestéket. Hadd említsek meg néhányat: a XVI. század protestáns prédikációinak társadalmi képe szemelvényekben; Bogáti Fazekas Miklós zsoltárfordítása; Heltai Gáspár: A részegségnek és tobzódásnak veszedelmes voltáról; a Sándor-regény XVI. századi töredéke; Skaricza Máté Szeged: Kiséletrajzz; Esterházy Pál Harmonia Coelestise; az öreg Gradnál; Apáczai Cseri János Magyar Encyclopaediájából; Kolosi Török István: Az asszonyi nemről; Koháry István versei; a Sebes Ágynak Késő Sisak; Paskó Kristóf siralma; Pyramus históriája; a legelső, teljes egészében reánk maradt szerelmi dráma, a Constantinus és Victoria; Csuzy Zsigmond beszédeiből; Bod Péter Athiásából; Judit asszony históriája; Mikes Kelemen: Ifjak kalauza; Gvadányi: A falusi nótárius elmélkedései; Péczeli József valamelyik drámafordítása, stb. Az újabb magyar irodalomnak is sok kiadatlan emléke van; itt csak a M. Tud. Akadémia könyvtárának Toldy-gyűjteményére utalok, benne elsősorban a Költészet Története számára beküldött önéletrajzokra. Anyag tehát bőven van; adja Isten, hogy legyen lelkesedés is a kiadásra. Bd. Zoltai Lajos: fáji Fáy János, a könyv- és műgyűjtő debreceni polgármester. Debrecen, 1936. A Déri Múzeum régészeti osztályának ismeretterjesztő közleményei. 8. sz. 15. 8°. — Báró Eötvös József családjának debreceni származása. Debrecen, 1937. Kny. az 1938. évi Debreceni Képes Kalendáriumból. 81. 4°.