Kozocsa Sándor szerk.: Irodalomtörténet, 1942. 31. évfolyam
Tanulmányok - Szemző Piroska: Petőfi Sándor képviselőségének egykorú hazai sajtója 177–186. p.
TANULMÁNYOK 177 Petőfi Sándor képviselőjelöltségének egykorú hazai sajtója. Irta: SZEMZŐ PIROSKA. Petőfi képviselőjelöltsége izgalmas politikai szereplésének igen érdekes mozzanata. Életrajzok, monográfiák, tanulmányok rövidebben, hosszabban foglalkoznak a költő politikai törekvéseivel. S mindenki, aki olvasta ezeket— elsősorban műveit, nyilatkozatait — ismeri, megérti e hajlamoknak ösztönös gyökereit. Az örök hullámzásban álló, korlátlanul alkotó lírai lelket vérmérséklete, erkölcsi, szellemi felépítése és kora történelmi beállítottsága is a szabadság, a nép, a nemzet harcosává tette. 1848 márciusában azután testet ölthettek politikai eszméi, vágyai és egész lelkével beleveti magát a pesti forrongás hullámaiba: vezérszerepet tölt be a tizenötödike előkészítésében, ünnepében, tagja a pestvármegyei rendre ügyelő választmánynak, tevékeny részt vesz márc. 31-én és ápr. 6-án a bécsi egyetemi ifjúság küldötteinek tiszteletére rendezett népgyűléseken. Minden megmozdulásnál ott van, ott kell lennie, hiszen „egyszerre leszakadt az ég a földre, jelenné tett a jövendő. ..", beteljesült az a forradalom, mely már elejétől fogva élt lelke mélyén. A Nemzeti dal elszavalása óta népszerűsége a márc. 15-t követő napokban egyre emelkedett, politikai hatalomnak tekintik. A nép lelkesedése határtalan, hallgat rá, hisz vezérében. Pest ebben a pillanatban lenyűgözően varázslatos, sikert ígérő, de komoly veszélyekkel fenyegető időket él át. Általános az a törekvés, hogy a nemzet szakítson a régi kormányzati rendszerrel: felelős kormánynak és népképviseletnek kell ezentúl biztosítania fenyegetett alkotmányunkat, minél előbb át kell alakulnunk a szabadság és a haladás jegyében, meg kell felelnünk a XIX. század uralkodó eszméinek. Bécs azonban még ellenáll. A király nem akarja a felterjesztett miniszterek közül a pénz- és a hadügyminisztert megerősíteni. Óriási az elkeseredés. Petőfi a királyi elhatározás ellen tiltakozó népgyűléseken elszavalja Föltámadott a tenger és A királyokhoz c. költeményeit. Hatásuk döbbenetes, mint a zúgó vészharang rémületet keltő hangja, úgy járják át a közvéleményt. Pest polgárháború küszöbén áll, melyre irtózva gondol a békésebb, a konzervatív és királypárti elem. S mikor megérkezik az újabb, a kedvező királyi válasz, hosszú vita után általános, lesz a megnyugvás és sokan megkönnyebbült szívvel távoznak, nem keltett a polgárháborút választani Egyedül Petőfi lelkében háborog az indulat: „Láttam remegést, láttam sápadt arcokat, nem szeretném továbbra is így látni nemzetemnek fiait, azért most lekötve kardomat, elnyugtatom, de össze nem töröm" — mondja tompa, csalódott hangon a forrongó ifjúság, tüzes hevétől, a republikanizmus hangjaitól megriadtaknak. A költő nem tudott és nem is akart megbékélt nézetekkel beleolvadni az általános hangulatba. Az állandóan lángoló, lobogó indulatok embere, aki a köztársasági eszmében val.