Nagy Péter szerk.: Irodalomtörténet, 1981. 13/63. évfolyam
Filológia - Kovács Sándor Iván: Zrínyi epigrammáitól a „Magyar szonettek”-ig 181–214. p.
Filológia 207 gyart: Várna, Mohács, Rákos Magyaroknak bús Temetőji, Hol sok ezer Hősök nyugszanak hantok alatt. Nem szomorúbb halmok bujaságunk téres ölénél, Melybe sok élőek sírja, megásva vagyon. Oh nagy Egek! kifajult magyaroknak sajnos elestét Gátoljátok, előbb meg - s elhanyatlása okát. (Várna, Mohács, Rákos)'' Ez a minta-epigramma még kifejezetten epitáfiumnak indul, és majd ezt a hagyományos intonációt követően lendül át a reformkorban oly erősen felhangzó gondolatba: a méltatlan utódok leckéztetésébe. Jóval utána, 1839-ben még Petrovics-Petőfi Sándor is megírta a maga Vörösmarty-szabású Rákos epigrammáját („Oh nem szél nyögel ott, ősid félisteni lelke / Sír unokáinak elkorcsosodása fölött!").6 . Ekkorra azonban már Kölcsey Ferenc pályája is bevégződött, s olyan epigramákkal, tömör portré-versekkel gazdagodott költészetünk, mint a Rebellis vers (1815-1825 között), a Drégel és a Balassa (1825), a Huszt és a Munkács (1831), a Kazinczy (1832) és az Emléklapra (1833).68 És műfaj. Kazinczynak a kortársak által magasztalt epigrammái a deákos technikát viszik tökélyre, Kölcsey és Vörösmarty epigrammaköltészetében Batsányi hazafias, nemzeti érzülete tetőződik. Övéjük már oly gazdaggá válik a vizsgálható anyag, hogy a továbbiakban csak a fontosabb jellemző jegyek említésére szorítkozhatom. Az ifjú Vörösmarty éppen a Kazinczy-kiadás megjelenésének évében emeli ki a magyar hazafias epigramma változatlanul érvényes főtárós Vörösmarty Mihály Összes művei. Szerk. Horváth Károly és Tóth Dezső. Kisebb költemények I. (1826-ig) Kiad. Horváth Károly. Bp. 1960. 47, 448. A Mohács-téma felvilágosodás-kori előéletéről lásd Mezei Márta Történetszemlélet a felvilágosodás irodalmában c. id. könyvének Mohács és a visszavonás motívuma c. fejezetét. Horváth Károly előképként Czinke Ferenc disztichonját idézi (1797): „Várna, Mohács! Szomorú gyászos nevek a Magyaroknak, / Oh ha Budát nevezem; ujj örömünk mosolyog." 6 7 Petőfi Sándor Összes művei. Szerk. Kiss József. I. köt. Összes költeményei (1838-1843). Kiad. Kiss József és Martinkó András. Bp. 1973. 11, 202. 6'Kölcsey Ferenc Összes művei. I. köt. Kiad. Szauder Józsefné és Szauder József. Bp. 1960. 135-136, 140-141, 158-159, 164, 268.