Nagy Péter szerk.: Irodalomtörténet, 1983. 15/65. évfolyam
Filológia - Urbán Aladár: Petőfi-mozaik 1848-ból 941–955. p.
FILOLÓGIA PETŐFI-MOZAIK 1848-BÓL Lassan befejeződik a Petőfi életéről és tevékenységéről hírt adó korabeli tudósítások korszerű számbavétele. A figyelmet érdemlő adatok egy része levéltárakban lappang, mások - ha a sajtóban jelentek is meg - nem mindig nevezik néven a költőt. Az alábbi rövid összegezés ilyen: részben az 1848. évi minisztérium hivatalos irataiban levő adalékokat kíván bemutatni, részben a sajtóban található Petőfit érintő de nevét nem említő írásokra akarja a figyelmet felhívni. Egy esetben pedig a költő egyik írásának, a Mit nem beszél az a német... című költemény keletkezésének körülményeit vizsgálja meg a korabeli sajtó ist ei alapján. 1. Petőfi és Vida Károly A két név: a forradalmár költő és a hirhedt konzervatív, sőt ellenforradalmár lapszerkesztő nevének párosítása nyilván meghökkentő. Valójában nem is kapcsolatukról, hanem ellentétükről, Petőfi - tudtommal máshol nem szereplő - párbajozási szándékáról van szó. A megállapítható előzmények a következők: A Vida Károly által szerkesztett és akkor Pozsonyban megjelenő Budapesti Híradó 1848. március 21-én a Magyarország és Erdély című hírösszefoglalójában így írt : „Pesten azt beszélik, valami poéták egyesültek azon drámának parodizálására, mit a párisi napszámosok febr. 23. és 24.-én játszottak el. Kérdés, hol vannak a karok, mellyel a költők képzelődésének mulatságára egy éjszaka 30,000 barricade-ot emeljenek ..." Az írás a továbbiakban arra utal, hogy Pesten hiányzik mind Lamartine, mind Armand Marrast az események irányítására. Vagyis a poétákat emlegetve, a támadás a költő Petőfi és a szerkesztő Jókai ellen irányul. Vida azonban módot talál a pesti forradalmi mozgalom egész vezérkarának és tevékenységének elítélésére azzal, hogy ugyanitt ismerteti Kossuthnak a nyilatkozatát, amelyben március 19-én a főváros i Irodalomtörténet 1983/4