Nagy Péter szerk.: Irodalomtörténet, 1984. 16/66. évfolyam

Figyelő - Műmelléklet: Radnóti Miklós-kézirat 212_1. p.

230 Melczer Tibor Ugyancsak már a német megszállás idején íija a Zsivajgó pálmafánt. A költő, a „didergő földi testben / kuporgó égi lélek" vágyódása az emberi törzsfejlődés alatti, állati létbe, oly tragikus irónia, amelyben a tragikum válik uralkodóvá. Ezért komolyan kell vegyük amaz égi lélek toposzát csakúgy, mint „a jó halál kegyelmét". Hogy a lélek milyen fontos és több­jelentésű fogalom Radnóti szóhasználatában, az immanenstől az egészen éteri transzcendenciáig, azt számos verse szemlél­teti. 4 9 Ami pedig „a jó halál kegyelmét" illeti, annak a szö­vegkörnyezetből egyenesen következő ironikus felhangjával legalábbis egyenértékű a vágyakozás iránta, s amely nemcsak a legtöbb vallásnak és etikai rendszernek egyik alapkérdése, de ismeretesen — mint könyörgés — része a katolikus liturgiának. Ám mégis a vátesz-próféta hangjai az erőteljesebbek. A Nem birta hát... politikai cselekvésre szólító, földön túli hangú, mégis oly evilági próféciája, („Ember vigyázz, figyeld meg jól világod..."), — egy héttel a német megszállás előtt hozza a Népszava! —, és mindenekelőtt a Nem tudhatom.. . nagy, a 4 9Elégia (I.), Háborús napló (Kedd este), Szilveszter és újév között (Hajnal, Reggel), Elégia (II.), Ének a halálról, Ősz és halál, Köszöntő, Előhang egy monodrámához, Csak csont és bőr és fájdalom, Téli nap­sütés, Negyedik ecloga; valamint lélekre utaló megnyilvánulások: a hang belső sugallata és az illat az Ötödik ecloga ban. L. még:Gömöri György: Radnóti spiritualizmusa, Vigília, 1982/12. 914-921. Dolgozatának néhány kitétele, kivált a Negyedik és a Nyolcadik ecloga befejezését illetően felfogásunktól erősen eltérnek. - A 918. lapon tévesen napló­részletként idézi Radnóti Sík Sándorhoz írott, 1942. január 8-i leve­lének néhány szavát: ,,Mélyen katolikus léleknek tartom magam. . ."— A dolgozat több érzékeny elemzése a tanulmányunkban foglaltakhoz közelálló. - Megjegyzendő, hogy témánkat illetően először Szegedi Gergely adott közre úttörő tanulmányt, (Radnóti Miklós útja. Vigília, 1949. 10. 656-665.) amely ugyanakkor téves adatot tartalmaz Radnóti „1935-ben történt" katolizálásáról. Ezt vette át Haas György: Az abdai halott c. tanulmányában (Katolikus Szemle, 1979/2. 165-177., a hivatkozott téves adat: 169.) Fenntartásokkal hivatkozik rá Gömöri: i. m. 918.

Next

Regisztráció   
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék