Nagy Péter szerk.: Irodalomtörténet, 1989. 20/70. évfolyam
Műelemzés - Szilágyi Ferenc: Bessenyei György összes művei. Filozófia, publicisztika, történetírás, prózai munkák 1802–1804, sajtó alá rend.: Kókay György 412–418. p.
412 Szemle Horvát István egyetemi előadásaiból a saját neve alatt közölt anyagokat. A reformkori időszaknak (is) két hallatlanul fontos problémaköre, amely a polgárosuló-demokratizálódó gondolkodást jellemzi: a nemzetiségi kérdés és a zsidók egyenjogúsítása. E témakörökhöz is találunk adatokat a kötetben. A szlovák nemzeti mozgalom egyik vezéralakjának, Ludovít Sturnak A XIX. század és a magyarkodás című német nyelvű munkája 1844-ben nem jelenhetett meg, mert a magyarországi szlovákok elnyomott helyzetéről szólt, le kellett venni a műsorról Balogh István Cserny György című drámáját is, amely a szerb felkelés vezérét választotta hőséül. 1843— 1844-ben az országgyűlésen napirenden volt a zsidók egyenjogúsításának kérdése, több könyv született ekkor ebben a témakörben. A megyei magyar nemesség egyes képviselői tiltakoztak az egyenjogúsítás ellen. Reseta János cenzor nem adott támogatást a szélsőséges indulatból született munkák megjelenéséhez. Voltak az egyenjogúsítás mellett érvelő munkák is, amelyek részben megjelenhettek. A könyv a régi filológiai iskola legjobb hagyományai szerint készült, tanulmány értékű történeti—művelődéstörténeti bevezető, alapos jegyzetek a szerzőkről, cenzorokról, folyóiratokról. Ez a korrekt jegyzetapparátus lehetővé teszi a kötet folyamatos olvasását, nem kell könyvtárnyi irodalmat megmozgatni ahhoz, hogy haszonnal forgathassuk. (Gondolat Könyvkiadó, 1985.) RATZKY RITA BESSENYEI GYÖRGY ÖSSZES MŰVEI KRITIKAI KIADÁS. FILOZÓFIA, PUBLICISZTIKA, TÖRTÉNETÍRÁS. PRÓZAI MUNKÁK. 1802-1804. SAJTÓ ALÁ RENDEZTE KÓKAY GYÖRGY A sorszámozatlan kritikai kiadás „Filozófia, publicisztika, történetírás" műfajával jelölt egységének az 1981-i Holmi után időrendben „II." kötetét tartjuk kezünkben. (Mennyivel könnyebb lenne a hivatkozás, ha a sorozat kötetei meg volnának számozva. Ezt minden gyakorlati, technikai s egyéb nehézség ellenére is meg lehetne s meg kellene valósítani minden kritikai kiadás esetében.) Az első kötetet, a nem kis szépséghibával megjelent Holmit (éppen az „Ős-Holmi" maradt ki belőle, amelynek kézirata a Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtárában rejtőzött, amint a XVIII. századi Kutatócsoport felolvasó ülésén ismertettem, 1986 májusában)