Nagy Péter szerk.: Irodalomtörténet, 1989. 20/70. évfolyam
Műelemzés - Tamás Attila: Könyvek Kassák Lajosról. Csaplár Ferenc: Kassák körei; Ferenczi László: Én Kassák Lajos vagyok; Aczél Géza: Termő avantgarde 831–837. p.
Szemle könyvnek emellett még a második fele is jobbára olyanokról szól, akik közelebbről vagy távolabbról Kassák küzdőtársai közé számíthatók: Barta Sándorról, Komját Aladárról és Tamkó Sirató Károlyról.) Ha hiányoljuk is Bori Imre és Korner Éva beígért, úttörő érdemű Kassák-könyve újrakiadásának elmaradását,s egészében véve nem lehet okunk az elégedetlenségre. Nézzük azonban egy fokkal közelebbről is az egyes köteteket. Közvetlenül Kassákra vonatkozóan Csaplár Ferenc könyve adja a legtöbb új ismeretet, s talán a jelentőségét is ez domborítja ki a legjobban. Éppolyan markánsan előrajzolódik írásaiból a pesti és a bécsi folyóiratszerkesztőnek, a Berlinben élő modernekkel — Arppal, El Liszickijjel, Grosszal, Huelsenbeckkel, Archipenkóval és másokkal — közvetlen kapcsolatokat is építő újítónak az arcéle, mint amenynyire azé az íróé, aki a hazai szociáldemokrácia napilapjában vívja — mintegy Ady nyomdokaiba lépve — a modernség harcát. Vagy a művészetszervezőé, aki a később ugyancsak tábort gyűjtő Szabó Dezsőben tud szövetségesre (időlegesen úgyszólván példaképre is) találni — hogy később azután annál meredekebb szögben térjenek el egymástól útjaik. A konokul saját útjára lépett autodidaktát is megismerhetjük a tanulmányokból, aki Babits vitapartnerévé tud emelkedni, s a tőle oly sokban különböző Osvátban és Juhász Gyulában is értő olvasóra, sőt, távolibb szövetségesre talál. Akinek útja egy időre Bartókéval is összetalálkozik — kevés híján maradandó érvénnyel, hiszen a zeneszerző Balázs Béla „német filozófiai misztikájától idegenkedve majd a Bányászok hajnalban szerzőjétől, a zenéjének sok sajátságára fogékony lírikustól fog szövegkönyvet kérni. (Ha sikertelenül is.) Csaplár elsősorban sokfelé kiterjedő, módszeres, alapos adatgyűjtéseivel, gondos adatfeldolgozó munkájával, józan logikájával érdemelheti ki elismerésünket. Otthonos a különböző levelezésekben, de kinyomtatásig nem jutott antológiák tervei is ismerősek számára, akár a felolvasóestek fogadtatásáról szóló hírlapi tudósítások, egyaránt idéz külföldi kiadókkal kötött szerződések és hazai bírósági ítéletek szövegeiből, visszaemlékezések messzire terjedő dzsungelében igyekszik eligazodni és műsorfüzetekből olvas ki következtetéseket. Más kutatók eredményeire is épít, irodalmi, történelmi és művészettörténeti publikációkat hasznosít , máskor hangszalagokon őrzött beszélgetésekből szerez ismereteket. Sok adatnak juthatunk könyvének közvetítésével a birtokába. Kassák művészi — többek között zenei — tájékozódásának irányairól is, akár személyes kapcsolatairól. * Erre — föltehetően az átdolgozások mértéke következtében — csak 1988 második felében, ennek a bírálatnak a szerkesztőségbe érkezése után került sor.