Nagy Péter szerk.: Irodalomtörténet, 1990. 21/71. évfolyam
Műelemzés - Bitskey István: Horváth János: A magyar irodalmi műveltésg kezdetei Szent Istvántól Mohácsig 499–502. p.
SZEMLE HORVÁTH JÁNOS: A MAGYAR IRODALMI MŰVELTSÉG KEZDETEI SZENT ISTVÁNTÓL MOHÁCSIG Az Akadémiai Kiadó reprint sorozatában jelent meg Horváth Jánosnak, a XX. század egyik legkiemelkedőbb magyar irodalomtörténészének középkori literatúránkról szóló szintézise, szakmai körökben csak „Kezdetek" megjelöléssel emlegetett kötete. Az új kiadáshoz írt előszóban az egykori tanítvány, Tarnai Andor többek között azt is megemlíti, hogy sokak szerint „éppen A magyar irodalmi műveltség kezdetei a legjobb Horváth három szintézis-kötete közül, s ezek alighanem joggal vallják véleményüket. Ha az okot keressük, kétségtelenül szerepet játszik benne a szerző stílusa, mely mindig világos, áttekinthető, s a nem ritka archaizmusok mellett is mindig érthető, egészében vonzó . . ." Úgy hisszük, az irodalomtörténészek nemzedékeit felnevelő professzornak ez a valóban színes és olvasmányos stílusa nagy vonzóerőt jelentett mind a szakemberek, mind az olvasóközönség számára: fejtegetéseiben soha nincsenek üresjáratok, ítéletalkotása körültekintő, tényekre alapozott, szélsőségektől mentes, mértéktartó. Mégis, Horváth János érdemei közül ezúttal első renden azt az egészen kivételes szintetizáló képességet szeretnénk kiemelni, amellyel literatúránk kilenc évszázados fejlődését egészében tudta átfogni s a hatalmas anyagmennyiséget áttekinthető rendszerré is tudta formálni. Pontosan azt valósította meg, amit kortársai és elődei nem tudtak: az adattömegben értékrendet és összefüggésrendszert alakított ki, fejlődésvonalat növeltelt ki, s ennek mentén vezette végig olvasóit a magyar história litteraria világában. Más kérdés, hogy azóta módosultak — főként pedig bővültek — azok a szempontok, amelyekkel irodalmi múltunkhoz közelítünk, modernebb lett az az értékhierarchia is, amelynek alapján megítéljük régebbi literatúránk alkotásait. Sokat mond azonban, ha hozzátesszük: a korszerűbb felfogás kialakítói épp a Horváth-tanítványok közül kerültek ki, az 1964-ben kiadott akadémiai hatkötetes kézikönyvet jórészt épp azok hozták létre, akik