Kabdebó Lóránt szerk.: Irodalomtörténet, 1997. 28/78. évfolyam
Tanulmányok - Menyhért Anna: A kortárs olvasás és az újraolvasás alakzatai a Tandori-recepcióban 547–566. p.
A KORTÁRS OLVASÁS FIS AZ ÚJRAOLVASÁS ALAKZATAI 54 BERKES Erzsébet, Tandori Dezső: A feltételes megálló, Kritika, 1983/11, 36. 55 BALASSA Péter, A felnőtt D'Oro szenvedései, i. h., 669-670. 56 Lásd például TARJÁN Tamás, Tizennyolc centi próza. Tandori Dezső, az epikus, Kortárs, 1981/7, 1158. 57 A magyar irodalom története 1945-1975, Ш/2. A próza és a dráma, Bp., 1990, 1273-1274. 58 A magyar irodalom története 1945-1991, Bp., 1993, 143. 59 Vö. például Ne lőj az ülő madárra! 63-64. 60 Vö. például „Neki azonban hozzá kellett látnia, hogy meglegyenek. Láss hozzá, Minyu, hogy meglegyünk, ez szinte Dömi-mondás volt. De hát nem vagyunk meg eléggé, kérdezte magában most már egész komolyan D'Array, ha csak úgy üldögélünk a fotelban a madárral, és telik az idő? Akkor vagyunk meg, ha tudnak rólunk?" (A meghívás fennáll, 1979, 77) „...és Dömi azt kérdezte, ő mikor ölt alakot, és hogy ennek, amit az irodalomtörténész ír róluk, ugye, örülnek, legalábbis alakot öltünk, mondta D'Array" (A meghívás..., 407). 61 FARKAS Zsolt, Az író ír. Az olvasó stb. A neoavantgárd és a minden leírás néhány problémája Tandori műveiben, Nappali Ház, 1994/2, 82-95. 62 Vö. KULCSÁR SZABÓ Ernő: „A metahistorikus reflexió végső soron annak szemléletszerkezeti feltárásához segíthet hozzá, hogy milyen módokon »léphet be« a dolog saját előzetes megértésünk horizontjába. Vagyis, hogy a rendelkezésemre álló körülmények között miként is láthatok meg valamit. A metahistorikus (ön)reflexió szükségessége ellen tett oldalról pedig abban a [...] tapasztalatban részesíthet, hogy előzetes perspektíva, egyáltalán: valamilyen látásmód nélkül nem tűnhet elénk semmi, nem lép be semmi a horizontunkba." Hatástörténet és metahistória (Hozzáférhető-e a történetiség?) , Uő, Történetiség, megértés, irodalom, Bp., 1995, 90. 63 Hayden WHITE, „Figuring the nature of the times deceased": Literary Theory and Historical Writing = The Future of Literary Theory, szerk. Ralph COHEN, Routledge, 1989, 26. 64 Az ezen elképzelés ellenében felvethető számos érv (például Roland BARTHES újraolvasás-koncepciója, vö.: S/Z, Bp., 1997, ford. MAHLER Zoltán) közül az egyik a következő: „Az egyidejű (»kortársi«) és a történeti megértés történése között láthatóan azért nincsen sem strukturális, sem pedig logikai különbség, mert míg az előbbi esetben a »másiktól« (műtől, szövegtől) való térbeli elválasztottság, az utóbbiban az időbeli távolság valósága az, ami a dologban való önmegértést ellenőrzés alatt tartja." (KULCSÁR SZABÓ Ernő, Hatástörténet és..., i. h., 85) - de ebben az írásban a történeti megértés elkerülhetetlenségének bizonyításáról van szó a kortársi megértés (feltételezett) „könnyebbségével" szemben, nem pedig arról, hogy a kortárs olvasat voltaképpen alakzatteremtés, míg a történeti olvasat inkább a létező elemzési alakzatok/konvenciók/szabályok folytatva-módosítása. Természetesen felmerülhet még az az ellenvetés is, hogy az egyes mű már maga is a történetiség alakzatának függvénye, és így nem lehetséges mint elkülönült, új jelenséggel szemben új olvasási alakzatokat kidolgozni vele kapcsolatban. Ugyanakkor viszont - nagyon leegyszerűsítve a kérdést - amit például „romantikusnak" látunk, nem azért látjuk-e annak, mert egyes XIX. századi jelenségek/művek leírásakor a „romantika" mint fogalom - mint trópus - kialakult, és így a fogalom nélkül ezeket a jelenségeket nem is „látjuk". A fogalomnak viszont - valószínűleg - a jelenségek/művek függvényeként kellett kialakulnia. „As soon as one is willing to be made aware of their epistemological implications, concepts are tropes and tropes are concepts." Paul de MAN, The Epistemology of Metaphor = On Metaphor, The Univ. of Chicago Press, szerk. Sheldon SACKS, 19802, 21. 65 George STEINER, On Difficulty = On Difficulty and Other Essays, Oxford Univ. Press, 1978, 18-47. 66 Uo., 28. 67 Uo., 29. 68 Hans Robert JAUSS, História Calamitatum et Fortunarum Mearum or: A Paradigm Shift in Literary Study = The Future of Literary Theory, i. k., 117. 69 „...az emberek nem olvassák (n)agyon a könyveit" (értsd: nem a szakemberek)-érvre ellenérvként esetleg felhozhatom azon ismétlődé - s számomra meglepő - élményemet, amikor több antikváriumban kis mosoly kíséretében arról informáltak, hogy „egy darab Tandori-kötet sincs", mert az „megy" a legjobban. 70 BABARCZY Eszter: A szent melengetett helye. Tandori Dezső vállalkozásáról, Alföld, 1996/1, 64-79. 565