Tamás Attila szerk.: Irodalomtörténet, 1999. 30/80. évfolyam
Tanulmányok - Sánta Gábor: A XIX. századi magyar próza Budapest-képe 190–216. p.
SÁNTA GÁBOR 2. A felvilágosodás idején a magyar szellemiség műhelyei vidéken, mindenekelőtt a „mesterséges központban", Széphalmon, illetve Bécsben, valamint Erdély és a Felvidék egyes városaiban működtek. Azonban az egyetem Pest-Budára telepítése (1777), majd később az Akadémia (1830) és a Kisfaludy Társaság (1836) megszervezése, valamint a Nemzeti Színház felavatása (1837) Bessenyei és társai Hazafiai, illetve Tudós Magyar Társasága szellemében, mindinkább centralizálta a hazai kulturális életet. Fellendülését jelentős mértékben segítette, hogy azon a századfordulón a könyvkiadók és könyvkereskedők egyre nagyobb számban telepedtek le a fővárosban, ami kedvezett a folyóirat-indításra vállalkozóknak. S ennek döntő szerepe lett a honi kultúra szerveződésének gyökeres megváltozásában, amelyet a legszembetűnőbben először talán a Tudományos Gyűjtemény fontosságának rohamos növekedése jelzett, a folyóirat révén ugyanis „a pesti értelmiségi központ jelentősen csökkentette Széphalom hatását". A főváros „felértékelődését" jelzi, hogy Bessenyei után Kazinczy is mind többször tartózkodott huzamosabb ideig Pest-Budán, Dugonics András, Batsányi János, Verseghy Ferenc, Kármán József és Virág Benedek pedig - átmenetileg vagy végérvényesen - le is telepedett ott. A jakobinus szervezkedők kivégzése, illetve bebörtönzése rövid időre elbizonytalanította ugyan a honi kultúra felvirágoztatásáért a fővárosban munkálkodókat, de néhány tekintélyes főúr, mindenekelőtt Széchényi Ferenc tevékenysége ismét ösztönzőleg hatott a megtorpanókra. Az 1803. december 10-én megnyíló Országos Könyvtár és a század első éveiben egymást követő nyelvész-afférok éppen úgy a szellemi élet pezsdülését jelzik, mint a Hacker-szállóban 1807 óta többé-kevésbé folyamatosan működő magyar színtársulat. A folyóirat-alapítás kérdése is állandóan napirenden volt; Kazinczy maga is szorgalmazta a fővárosi irodalmároknál egy „tudományos Journal" megalapítását, melyet -miként azt Berzsenyi megállapította - „elkezdeni és folytatni sehol se lehetne jobban, mint Budán és Pesten". A tízes évek legelején az átmenetileg Pesten élő Kisfaludy Károly itt ismerkedett meg Horvát Istvánnal, Szemere Pállal és Vitkovics Mihállyal. Kisfaludy 1817-ben végleg Pest-Budára költözött. A körülötte szerveződő Auróra-kör a húszas években már tartós tekintélyt szerzett a fővárosi irodalmi életnek. Ez különösen a Tudományos Gyűjtemény szerkesztését elvállaló Vörösmartynak és barátainak letelepedését követően, illetve Kazinczy halála után vált nyilvánvalóvá. (Jelképes, hogy 1828-ban Kazinczy és Kisfaludy első személyes találkozására éppen Pesten került sor, miként ez utóbbi és Széchenyi között is ekkor és itt szövődik szoros baráti kapcsolat.) A növekvő számú újságokban és almanachokban - a Hébében, a Regélőben, a Rajzolatokban - publikálók, illetve az egyre több eredeti művet megjelentető szerzőink mind gyakrabban választják témáikat a pest-budai életből. (Pesti Furcsafi címmel 1836-ban már anekdotagyűjteményt is megjelentetnek.) 192