Tamás Attila szerk.: Irodalomtörténet, 1999. 30/80. évfolyam

Műelemzés - Jászberényi József–Kovács Béla Lóránt: A legújabb Berzsenyi-szövegkiadásról. Berzsenyi Dániel: Versek 490–494. p.

sem szerepel, holott - régisége ellenére is - mindmáig érvényes mondandója van a magyarországi puritanizmusról, több megfigyelése ma is hasznosítható s az általa tárgyalt XVII. századi prédikációszerzők idézésével tovább árnyalható a puritaniz­musról rajzolt kép. A további kutatás számára felbecsülhetetlen értékű a függelékben közreadott adat­tár, amely 103 halotti beszéd valamennyi fontos adatát tartalmazza kronológiai rend­ben (RMNY és RMK-szám, szerző, cím, kiadás helye, éve, a halott neve, felekezete, társadalmi helyzete, életkora, a róla szóló beszédek száma stb.). A nyomtatványok megjelenési rendjét grafikon is szemlélteti (292.). Az értekezés egyértelműen jelzi, hogy szerzője sikerrel követi azt a kutatói irányt és magatartást, amelyet Tarnai Andor képviselt. Az impozáns méretű külföldi szak­irodalom használata mellett is mindig világos és jól követhető marad értelmezői nyelve, e téren is követve egykori mesterének stílusát. Külön is említést érdemel az a kiadói gondosság, amelynek segítségével elkerülhetőknek bizonyultak a sajtóhibák. A könyv eredményeinek tömör summázatát teljesen indokoltan adja közre a szo­kásosnál valamivel bőségesebb német nyelvű összefoglalás, hiszen főként a német szakirodalom szentelt különös figyelmet a téma kutatásának, s kecskeméti fejtegeté­sei nemzetközi vonatkozásban is hoztak új eredményeket. Érdemes ugyanis külföldi szakmai fórumok előtt is tudatosítanunk, hogy a magyar nyelvű nyomtatott halotti beszéd a Kárpát-medence jelentékeny konfesszionális tradíciókra épült egyházi kul­túrájának egyik értékes műfaja, információkban különösen gazdag forrásanyaga, nemritkán szubtilis finomságokat is felvonultató, európai kontextusban is figyelem­re méltó produktuma, amely egyben a barokk kori, sokfelekezetű magyar egyházi műveltségnek és reprezentációnak szerves része, jellegzetes mentalitásformáló ténye­zője volt a korai újkorban. (Bp., Universitas Kiadó, 1998, 326 l. [História Litteraria 5.]) BitskEY ISTVÁN A legújabb Berzsenyi-szövegkiadásról (Berzsenyi Dániel: Versek) A Matúra Klasszikusok sorozat huszonhetedik darabjaként jelent meg az a Berzsenyi­verseket tartalmazó kötet, amelyet Onder Csaba szerkesztett. A felvilágosodás és a korai romantika magyar irodalmából e kiadvány a sorozatban a negyedik, a Kerényi Ferenc Bánk bán-kiadás, a Debreczeni Attila szerkesztette Lilla és Szabó G. Zoltán Köl­csey-könyve után. A Berzsenyi-kötet követi a sorozat előző könyveiben megszokottá vált struktúrát, ami erénye, hiszen így megkönnyíti az olvasó tájékozódását. (A sorozat könyveit a középiskolai oktatásban sűrűn használják, átláthatóságuk ezért is fontos.) A munka három nagy részre tagolódik, ezek pedig további alfejezetekre oszlanak. Az Előszó elsősorban filológiai kérdéseket vet fel, utána az Életrajzi vázlat következik, majd Ber­zsenyi kötetkompozíciójának történeti változásait és az értelmezés alapkérdéseit vizsgálja a szerkesztő, végül egy lehetséges kötetértelmezést olvashatunk a munka 490

Next