Irodalomtörténet, 2015. 96. évfolyam

2015 / 3. szám - TANULMÁNY - Szilágyi Márton: A vers napja. Petőfi Sándor: Nemzeti dal

308 TANULMÁNYOK követelésének első, még enyhe változatával), amelynek az erőteljesebbé és határozot­­tabbá tételére a pesti radikálisok is készen voltak támogatólag valamiféle, számukra elérhető eszközt bevetni. Ezt a támogatást pedig az országgyűlés meghatározó libe­rális figurái igényelték is, már csak az országgyűlés két táblájának még érezhető té­továzása és megosztottsága miatt is.­ Persze ez nyilvánvalóan parlamenten kívüli nyomásgyakorlás lehetett csak, mintegy elősegítvén az országgyűlés azon törekvését, hogy a kiszámíthatatlan helyzetre törvényes megoldás szülessen. Ezért merülhetett föl egy március 19-re tervezett, ún. „reformlakoma” megszervezése - az ötletnek volt némi bizonytalansága, hiszen egy francia eredetű tömegmegmozdulásra készül­tek, s ennek Magyarországon nem volt hagyománya. Az időpontot az indokolta, hogy a József-napi vásár miatt eleve sok érdekelt volt Pestre várható, s így könnyebben lehetett tömeget szervezni — persze ennek a módozatai sem voltak még kipróbálva. Színhelyül Rákos mezeje merült föl — azaz egy városon kívüli, lakatlan terület, amelynek ugyanakkor szimbolikus jelentősége volt, hiszen a középkori magyar ország­­gyűlések egykori, az irodalomban már hosszú ideje mitizált helyszíne volt.­ Erre az alkalomra egy petíció összeállításával készültek: március 9-én az Ellenzéki Kör így bízta meg Irinyi Józsefet egy aláírásgyűjtésre alkalmat adó petíció kidolgozásával. Ehhez képest a tervezett reformlakoma helyszíne már a cselekvési koncepciók belső feszültségét mutatja, hiszen az állatvásárok helyszínéül használt Rákoson a vásár miatt ott elérhető tömeg nagy része nyilván az országos politikába való bekapcsoló­dáshoz jogokkal nem rendelkezőkből állt volna, s így az ő révükön elérhető nyomás­gyakorlás jócskán túllépett volna a rendi politizálás addigi keretein. Ám az események felgyorsulása miatt az eredeti tervek módosultak. Előrehozták a tervezett akciót a már­cius 13-i bécsi forradalom hírére (az erről szóló hír március 14-én ért Pestre a bécsi gőzhajóval), s így a petíció azonnali nyilvánosságra hozatala mellett döntöttek. Petőfi az Ellenzéki Kör ezt elhatározó gyűlésén sem vett részt, de az események előkészí­tésében sem játszott komolyabb szerepet. Azt sem tudni, március 14-én ott volt-e Pilvaxban.­ Igazi közreműködése március 15-re maradt, amikor már reggel átvette a kezdeményezést: nem csoda, hogy az első találkozó- és gyülekezőhely az ő lakása volt (amely persze Jókai Mórral közös volt, s a helyszínt az is indokolta, hogy Jókai itt kezdett el dolgozni a 12 pont összeállításán, később Bulyovszky Gyulával együtt). Ebben a helyzetben erősen előkészítetlen maradt az, amit voltaképp az ekkor már az Ellenzéki Körhöz csatlakozott, a Pilvaxhoz kötődő társaság akart. A reformlako­ma időszerűtlenné vált, a tervezett helyszín és a tömegmozgósítás alkalma is eltűnt. A petíció sem látszott már ekkor jó ötletnek. Az eredeti tervből csupán az maradt meg, hogy mindenképpen kell egy mozgósítani képes vers­­ ezt a szöveget, a Nemzeti dalt Petőfi írta meg. Saját szavai szerint ez még március 13-án készült, azaz akkor, amikor még nem volt szó egy másik cselekvési tervről. Petőfi a naplónak nevezett, de 5 A helyzet elemzésére: Kosáry Domokos, Kossuth Lajos a reformkorban, második, bővített kiadás, Osiris, Budapest, 2002, 449. skk. 6 Rákos mezejének szimbolikájára és ennek irodalmi felhasználására lásd Kerényi Ferenc, Pest vár­megye irodalmi élete 1790-1867, Pest Megyei Monográfia Közalapítvány, Budapest, 2002, 270-282. 7 Kerényi, Petőfi Sándor élete és költészete, 358-360.

Next