Iskolakultúra, 1997/1 (7. évfolyam, 1-7. szám)
1997 / 5. szám - SZEMLE - Varga Gábor: Népoktatás Alsóvadászon
Szemle Lakói korán a reformáció hívei lettek, református iskolája már a 16. században „édes anyai nyelvünkön” terjesztette a kultúrát, s adott egy életre eligazító útmutatót. A magyar iskolázás történetének 1000. évfordulóján éppen ezért megkülönböztetett szeretettel üdvözöljük az alsóvadászi iskola múltját bemutató könyvet, Cs. Kovács Ágnes munkáját. Az alsóvadászi lokálpatriotizmus nagyszerű példája és egyben értékjelző tényező, hogy a könyv bemutatására egy vasárnapi istentiszteleten, az ódon református templomban került sor a közelmúltban. Az ünnepség fényét emelte, hogy a bemutatást napjaink legnevesebb neveléstörténésze, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem nyugalmazott professzora, dr. Mészáros István vállalta. Cs. Kovács Ágnes a község szülötte, sok éven át megbecsült pedagógusa, iskolai vezetője volt. Könyvének anyagát fáradságot nem kímélve, hallatlan szorgalommal gyűjtötte össze. Nem riasztották el a kutatót a bosszantó nehézségek, amelyek miatt sajnos nagyon sok helységnek soha nem lesz hasonló szép iskolatörténeti monográfiája! (A források hiányosak, nehezen hozzáférhetőek, Abaújt kutatni „idegen országban”, Kassán is kell.) A mai alsóvadásziak joggal lehetnek büszkék arra, hogy iskolájukat a megye első református iskolái között emlegették. A megye régi historikusa - Borovszky Sámuel - jeles monográfiájában Gönc, Szikszó, Rásony, Bocs mellett Alsóvadászt is említi. Cs. Kovács Ágnes könyvében a Patakon őrzött iratok alapján közli, hogy az intézmény már 1598-ban működött, első tanítóit pedig 1615-től név szerint is fel tudta jegyezni. A kötetből érzékletes képet kapunk az iskolaépületekről, építésükről, felszereltségükről, a tanítás tartalmáról, a nevelési módszerekről, a könyvtárról, az iskolaszék tevékenységéről, a tanítók életkörülményeiről. A könyv a legjelesebb vadászi tanítók sorsának, pályájának további alakulását is megkísérelte nyomon követni, így például Sebők Józsefről megtudjuk, hogy a múlt század elején jeles prédikációgyűjteménnyel gazdagította az egyházi irodalmat; Szathmári Paksi József ugyancsak a múlt század elején Tiszáninneni püspök lett; Finkey József később híres pataki professzorként vált ismertté; Erdélyi Antal pedig az 1850-es években Szabolcs vármegye elismert levéltárnokává lett. A könyv értékét növeli, hogy olvasóival mintegy megosztva a kutató örömét - eredeti dokumentumok gazdag tárát tette közzé: tanítói díjleveleket, könyvtárleltárat, iskolaszéki ülések jegyzőkönyveit, tanítói pályázatok eredményeit stb. Alsóvadász régi lakóiról megtudjuk, hogy öntudatosan támogatták a kultúrát, segítették iskolájuk áldásos tevékenységét. Szeretetüket a tudomány iránt azzal is kifejezték, hogy tanítóikat az átlagosnál jobban megbecsülték. Alsóvadászi tanítónak lenni rangot jelentett, jól fizető állás volt. Ezért nem lehet csodálkozni azon, hogy például 1894-ben a meghirdetett üres állásra harmincnyolc igen jól képzett tanító adta be - még messzi vidékekről is - a pá- Népoktatás Alsóvadászon Alsóvadász Dél-Abaújnak mindig is jelentős helysége volt. A történelmi szakirodalom mégis méltánytalanul elhanyagolta. Legfeljebb mozaikokat olvashattunk históriájából, a török időkből és az 1848-as események korából. Már az Árpád-korban jelentős település volt a pápai tizedlajstromok tanulsága szerint. Később a 16-17. században a magyar történelem olyan jeles családai voltak határában birtokosok, mint a reformáció legnagyobb terjesztői a Perényiek, vagy a szabadságharcok évszázadának (17. sz.) hősei, a Rákócziak. Műemlékjellegű templomát a hagyományok szerint a husziták építették, mint a szikszóit. 120