Iskolakultúra, 1998/1 (8. évfolyam, 1-7. szám)
1998 / 2. szám - SZEMLE - Bednanics Gábor: A poétika mint az irodalomtörténet provokációja
Szemle válhat, amiatt legalábbis, hogy a Szabó Lőrinc-i modell mintegy performálja a korszak költészetének további irányát. Ennek kiváló példáját nyújtja József Attilának, a dialogikus poétikai gyakorlat másik alakjának értékelése. Őt ugyanis Kabdebó több helyen a (Szabó Lőrinc által készített) paradigma követőjeként említi, azt sugallva ezáltal (ellentmondva a hatástörténetnek), hogy nem párhuzamos utakról van szó a két költő esetében, hanem egyfajta - értékítéleteket kiváltó - egymásutániságról. (Meg kell azonban említenem, hogy a szerző álláspontja ezen a ponton ingadozó, mivel a tanulmányok között ugyancsak sűrűn fordul elő a másodikként említett elképzelés is.) A prózai művekről szóló írások következtetései jóval kevesebb ponton kérdőjelezhetők meg, igaz, nem is lépnek fel olyan érvénnyel, mint ahogy a lírai paradigmaváltás esetében tapasztalhattuk. Mindenképpen megszívlelendő az irodalomtörténeti revíziónak az az igénye, amely azokat az írókat emeli ki a korszak horizontjából, akik eladdig nem tartoztak a kánonba. Hiszen Szentkuthy Miklós és Határ Győző újraértése valóban a felől a hatástörténeti folytonosság felől indokolható igazán, amelyet a nyolcvanas évek epikája fémjelez. Az irodalomtörténet tekintetében azonban sokkal kevésbé fogadható el - bár kétségkívül figyelemreméltóan érdekes olvasat eredménye - a Jókai Fráter Györgyéről és Szabó Magda posztmodernitásáról (is) szóló írás. Ezeket ugyanis az a személyes hangvétel uralja, amely a többi, prózával foglalkozó tanulmányban is érzékelhető, ám azokban mégsem válik alapvető szövegszervező elvvé. A modernség vizsgálatában Kabdebó Lórántnak jelentős szerep jutott, kutatási eredményei minden bizonnyal kikerülhetetlenek a korszak lírájával foglalkozók számára. Szemléletmódjában azonban megfigyelhetők bizonyos koncepcionális természetű „törések”, amelyek egyrészt filozófiai (ismeretelméleti) előfeltevések összeegyeztethetetlenségéből, másrészt pedig a Kabdebó által vállalt feladat - a poétika és az irodalomtörténet „együttműködésére” tett kísérlet - metodológiai problémáiból eredeztethetők. Ami ez utóbbit illeti, jelen kötet a dialogikus poétikai paradigma fogalmának megalkotásával képes volt felmutatni az elméleti törések által felvetett kérdések fontosságát (afféle szellemi „mellékterméket”, mely ugyanakkor az egyik legfőbb eredmény is), az ezredvég olyan gondolataival összhangban, amelyek idő, történelem és nyelv körül forognak. KABDEBÓ LÓRÁNT: Vers és próza a modernség második hullámában. Argumentum Kiadó, Bp. 1996. Bednanics Gábor (!) A klasszikus kor episzteméjének körvonalazásához lásd: FOUCAULT, MICHEL: The Order of Things. An Archeology of Human Sciences. Routledge, London 1994, 17-30. old. (2) V. WHITE, HAYDEN: Metahistory. The Historical Imagination in Nineteenth Century Europe. Johns Hopkins University Press, Baltimore-London 1993, 1^12. old.; ill. RICOEUR, PAUL: Time and Narrative I. University of Chicago Press, Chicago-London 1984, 91-225. old. (3) KABDEBÓ LÓRÁNT: Vers és próza a modernség második hullámában. Argumentum Kiadó, Bp. 1996, 9. old. (4) Uo. 10. old. (5) Lásd: „ ...de nem felelnek, úgy felelnek. " A magyar líra a húszas—harmincas évek fordulóján. Szerk.: KABDEBÓ LÓRÁNT-KULCSÁR SZABÓ ERNŐ. Janus Pannonius Egyetemi Kiadó, Pécs 1992. ill. Szintézis nélküli évek. Nyelv, elbeszélés, világkép a harmincas évek epikájában. Szerk.: KABDEBÓ LÓRÁNT-KULCSÁR SZABÓ ERNŐ. Janus Pannonius Egyetemi Kiadó, Pécs 1993. (6) DE MAN, PAUL: The Return to Philology. I Uő.: The Resistance to Theory. Minneapolis 1986,21-27. old. (7) Lásd ennek egy érdekes aspektusból történő megközelítését: KULCSÁR SZABÓ ERNŐ: A (fel)adott hagyomány. A keresztény művelődésszerkezet örökségének néhány kérdése 1944 utáni irodalmunkban. Protestáns Szemle, 1996. 4. sz., 286-298. old. (8) KABDEBÓ LÓRÁNT: Vers és próza..., i. m., 19. old. (Kiemelések tőlem.) (9) LEVINAS, EMMANUEL: Totality and Infinity. Duquesne University Press, Pittsburgh 1995, 47—48. old. (Kiemelés az eredetiben.) Jegyzet 90