Iskolakultúra, 2001/1 (11. évfolyam, 1-7. szám)

2001 / 4. szám - TANULMÁNY - Szentpéteri Márton: Perújrafelvétel: Javaslat Thaly Kálmán rehabilitására

Szentpéteri Márton: Perújrafelvétel (40) BORBÉLY, i.m. 18. old. „Thaly nem tett egyebet, mint hogy aggodalmas pontossággal lemásolta a Tom­pától megalkotott különböző szkémákat”; ez a „másolás (...) a legmélyebb hatásban gyökerezik (...) a (...) szer­kezetbeli és formai egyezések egy egész rendszer. Tompa újat jelentő költői eljárása teljes kisajátításának bizo­nyítékai.'’ uo. 10. old. (41) SZERB: i.m. 166. old. „Ha semmi más oka nem lett volna, hogy megírja az ál-kuruc balladákat, elég ok már az is, hogy ehhez volt tehetsége és vétkezett volna, ha tehetségét elfojtja magában. Sajátos tehetsége rész­ben azt is magyarázza, miért nem adta ki legjobb műveit a saját nevén? Mert az utánzat tökéletességének ép­pen az a legbiztosabb ismérve, hogy az emberek elhiszik, hogy eredeti művei állnak szemben.” uo. 167. old. (42) KOMLÓS Aladár: A kuruc balladák hitelességének kérdéséhez. It. 1914. 3. évf. 461. old. (43) 1918-ban pedig így fogalmaz: „e balladák alapján Thaly (...) jelentékenyebb helyet foglal el költészetünk­ben, semmint gondoltuk”. RIEDL Frigyes: A .,Kölesdi harczról" című ballada. It. 1918. 134. old. (44) KOMLÓS Aladár: A magyar költészet Petőfitől Adyig. Bp. (1959.) 1980. 108. old. Az esztéta purizmus­­ról lásd RADNÓTI, i.m. 58. old. (45) PROHÁSZKA írása a Minervában folytatásokban jelent meg először, s SZERB irodalomtörténeti koncep­ciójának több ponton ihletője volt, olyan fogalmakat vesz át tőle például, mint a magyar „finitizmus”. Vö. még SZERB: A kunickori... i.m. 162-163. old. (46) SZERB Antal: Prohászka Lajos: A vándor és a bujdosó. In: A trubadúr szerelme. im. 193. old. PRO­­HÁSZKA Lajos: A vándor és a bujdosó. (Bp, 1936.) Szeged, 1990. (47) PROHÁSZKA: i.m. 124-125. old. (kiem. tőlem) Az idézet második részét SZERB is közli, vö. SZERB: Prohászka.. . i.m. 193. old. (48) THALY Kálmán: Balassa Bálint siralomdalai bujdosásában. Kárpátia kürt, Pest, 1860. 5-17. old. A szer­ző saját példánya. OSZK 194. 129. (49) SZIGETI Csaba: A hímfarkas bőre. Pécs, 1993. 7-9. old. (50) SZTRAVINSZKIJ, Igor: Inspiráció, komponálás. In: FÁBIÁN Imre: A huszadik század zenéje. Bp, 1966. 291-294. old. (51) SZIGETI, i.m. 20. old. SZIGETI a vico-i „költői logikát” megidéző koncepciója, hiába is ódzkodik a szer­ző a posztmoderntől, bizony nem kis mértékben alapoz az „anything goes” teóriájára. Ha a posztmodernben minden elmegy, miért ne lehetnék akár modern, sőt premodern - jelesül például trubadúr? Habermas egyik nagyhatású tanulmányában épp arról ír, hogy a posztmodernnek nevezett korban (HABERMAS szerint se na­gyon van ilyen) számos premodern jellegzetesség visszatérni látszik. Vö. HABERMAS, Jürgen: Egy befejezet­len projektum - a modern kor. In: A posztmodern állapot. Bp, 1993. 151-179. old. (52) SZIGETI: i. m. 17. old. (53) u.o. (54) KOMLÓS: A magyar... i.m. 110. old. (55) THALY: Kuruczvilág... i.m. Vili. (56) De SZIGETI terminológiája bevallottan rugalmas: „persze a radikális archaizmus sem lesz (...) szigorúan definiált", de „be lesz vezetve”. i.m. 9. Ha Babits idejében a vers -­válságban ugyan, de­­ elő hagyomány akkor Thaly esetében még inkább annak kellett lennie. Vö. SZIGETI: i.m. 12. old. (57) BORBÉLY: i.m. 11. old. MÁRKI Sándor: Thaly Kálmán emlékezete. BpSz, 1918. 174. old. K. 498. old. Sz. 327. old. 324. old. (58) THALY: Kuruczvilág. i.m. 27-31. old. Közreadja KOMLÓS is: A magyar... i.m. 111-113. old. vö. még 109. old. (59) SZABÓ G. Zoltán - SZÖRÉNYI László: Kis magyar retorika. Bp, 1988. 199. old. (60) BORBÉLY: i.m. 13. old. (61) A toposz felbukkan szinte majd mindegyik régi szerzőnknél, a teljesség igénye nélkül ANONYMUStól FARKAS Andráson, ZRÍNYIn, PETRŐCZY Kata Szidónián, KÖLCSEYn, VÖRÖSMARTYn át egészen AD­­Yig tart népszerűsége. (62) RIEDL: A kuruc... i.m. 419. old. Minden „ügyes archaizálása mellett (...) már élt a modern nagy költők vívmányainak kompozíciójában, a népies kifejezések megválogatásában, egyáltalán a költői hatás eszközeinek átgondolt alkalmazásában már nem naiv népies.” Uo. ezt nevezi „Thaly-vétek”-nek SZIGETI, vö. i.m. 122. old. (63) SZERB: A kuruckori... i.m. 164. old. (64) Ld. például a Naiv eposzunk vagy A magyar nemzeti vers-idomról című cikkeket. ARANY János: Tanul­mányok és kritikák. Szerk., vál.: S. VARGA Pál. Debrecen, 1998. 75-82. old. 310-345. old. (65) „Ha Thaly versei nem is igazi kuruc kori költemények, Thaly megírta azokat a verseket, amelyeket egy egykorú költőnek kellett volna megírnia, ha akadt volna abban az időben egy Thalyhoz hasonló arányú tehet­ség.” SZERB Antal: Magyar irodalomtörténet, i.m. 186. old. (66) ERDÉLYI Pál előszavában így ír a kontinuitásról: „Thaly mindjárt az első gyűjtemény tájékoztatójában határozottan megmutatta a követendő irányt (...) Össze kell gyűjteni az élő, hagyományozott emlékeket, és fel kell kutatni a régi kéziratokban megmaradt anyagot (...), hogy a régi magyar költészet folytonosságát bizonyí­tani és az irodalomnak új ösvényén haladó nemzeti költészetet történetileg is igazolni lehessen.” Kurucz költé­szet. S. a. r. ERDÉLYI Pál, Bp, 1903. 8. old. THALY a parlamentben igy érvel a kulturális folytonosságról: „Egész létünk múltúnkban gyökerezik: midőn összeköttetésünket a múlttal megszakítjuk, megszűnünk magya­ rr

Next