Iskolakultúra, 2001/1 (11. évfolyam, 1-7. szám)

2001 / 4. szám - TANULMÁNY - Szentpéteri Márton: Perújrafelvétel: Javaslat Thaly Kálmán rehabilitására

Szentpéteri Márton: Perújrafelvétel hatásos textológus által szerkesztett kiadásokba is, mindig belevegyül bizonyos százaléknyi nem hiteles moz­zanat, egy elkerülhetetlen bizonytalansági hányados tudomásulvételéhez vezetett.” i.m. 342-343. old. (11) HORVÁTH Iván: Szöveg, 2000, 1994/11. sz. 42-53. old. (12) FOUCAULT, Michel: Mi a szerző? Világosság, 1981/7. sz. 30. old. BARTHES, Roland: A régi retorika. (Emlékeztető). In: Az irodalom elméletei. Szerk.: THOMKA Beáta. Pécs, 1997. 92-93. old. (13) Kétségbe vonódott Arisztotelész nézete költő és történész szerepéről, miszerint az utóbbi a valót, az előb­bi a valószerűt írná meg. Inkább Quintilianus válik aktuálissá: „a történetírás igen közeli rokon a költőkkel (...) Célja a leíró elbeszélés, nem pedig a bizonyítás (...) tevékenysége nem valamely ügynek tárgyalására, vagy most folyó küzdelemre, hanem az utókor emlékezetére és a kiválóság magasztalására irányul”. Természetesen ma sem csak a quintilianista álláspont jelenik meg, KOVÁCS Sándor Iván például később még említendő Thaly-kritikájában az arisztotelészi álláspontot variálja: „Kalliopé nem árulhat Klióval egy gyékényen; a köl­tészetnek nincs köze a történetíráshoz.” vö. ARISZTOTELÉSZ: Poétika. Bp, 1974. 22. old. Marcus Fabius Quintilianus Institutio oratoria című művének 10 könyve. Ford­: HOLUB Mátyás. Bp, 1873. (Inst. Orat. X. 1. 300. old.) KOVÁCS Sándor Iván: Thaly Kálmán a kriptában. In: ..Eleink tündöklősége”. Bp, 1996. 158. old. (A cikk eredetileg a Kortársban jelent meg, 1979/2. sz. 255-264. old.) (14) FRIEDELL, Egon: Mit jelent a művelődéstörténet és miért érdemes foglalkozni vele? In: Az újkori kultú­ra története /­///. Bp, 1993. 37. old. (15) Vö.: [Félreértéselméleti jegyzetek]. In: Dialógus a művészetről. MTA-T-Twins, Bp, 1993. 176-181. old. HÉVÍZI Ottó: Popper Leó „félreértése". In: Alaptalanul. T-Twins, Bp, 1994. 69-89. old. ECO, Umberto: Die Grenzen der Interpretation. München, 1995. 228. old. BLOOM, Harold: A Map of Misreading, N. Y. - Lon­don, 1975. BUSCH, Gebhard: A történelem az irodalomtörténet és a historiográfia elmélete. Helikon, 1993/1. sz. 53. old. „Ha tény és fikció tizenkilencedik századi megkülönböztetése nem tartható tovább, de látjuk, hogy a diszkurzusban továbbra is alkalmazzák, akkor fölmerül a kérdés, hogy vajon mi a fikció szerepe a nem fik­tív beszédmódban, vagy az olyan diszkurzusban, amely legalábbis megpróbál nem fiktív lenni. Hiszen minden­ki, aki írásban elbeszél valamit, irodalmat ír. (...) Nem lehet egyszer s mindenkorra eldönteni, hogy az embe­rek hogyan viszonyuljanak a múlthoz, elsősorban azért nem, mert a múlt a fantázia szülötte.” vö. DOMANSKA, Evva: Fehér Tropologia, avagy Hayden White és a történetírás elmélete (beszélgetés H. W.-tal). In: 2000, 1995. szeptember. 42-43. old. (16) FRIEDELL, i.m. 28. old. WHITE, Hayden: A történelmi szöveg mint irodalmi alkotás. In: A történelem ter­he. Bp, 1997. 68-103. old. DUBY, Georges - LARDREAU, Guy: Párbeszéd a történelemről. Bp, 1993. 11. old. (17) „Thalyban a szunnyadó történetíró épp úgy befolyásolta a költőt, mint ahogy később a költő minduntalan megzavarta a történetíró nyugodt tárgyilagosságát.” BORBÉLY Margit: Thaly Kálmán költészete. Pécs, 1927. 11 .old. (18) R. VÁRKONYI: i.m. 336. old. (19) RIEDL Frigyes: A kuruc balladák. II, 1913. 2. évf. 419. old. (20) i.m. 437. old. (21) i.m. 439. old. (22) Adalékok a Thököly- és Rákóczi kor irodalomtörténetéhez /­//. Közreadja T. K., Bp, 1872. XII. (23) HORVÁTH János: A kuruc dalpör. Magyar Figyelő, 1913/2. sz. K. 225. old. (24) MAITRE, Jacques: Hamis kurucok. A hét, 1913/15. sz. 223. old. (25) R. VÁRKONYI: i.m. 328. old. (26) A kisajátításról. vö. RADNÓTI: i.m. 184. old. (27) SZERB A.: A kuruckori... i.m. 155. old. (28) MARGÓCSY István: A magyar irodalom kultikus megközelítései. ItK, 1990/3. sz. 290. old. (29) Vö. SZEGEDY-MASZÁK M.: Szerepjátszás és költészet. In: „Minta a szőnyegen ", A műértelmezés esé­lyei. Bp, 1995. 67-76. old. (30) DÁVIDHÁZI Péter: Hunyt mesterünk. Arany János kritikusi öröksége. Bp, 1994. 131-133. old. (31) „Thaly Kálmán a század végi értékszerkezeti alakulás szakaszában továbbra is, belső következetességét őrizve, a romantikus, nemesi szemléletű értelmiségi és tudósi mentalitás, a nemzeti elfogultságot érzelmi ala­pon még a tudományos módszerben is érvényesíteni óhajtó világkép és magatartásforma tradíciójának egyik kései fönntartója volt.” BOGOLY, i.m. 610. old. Hogy egyesek számára még ma is mennyire nem autonóm az irodalom, arra szép példa volt, amikor TORGYÁN József PETRI György Apokrif című versét „elemezte” a par­lamentben. (32) NÉMETH Lajos: A historizmusról. A historizmus mint művészettörténeti fogalom. In: A historizmus mű­vészete Mag­yarországon. Bp, 1993. 13. old. (kiem. tőlem) (33) i.m. 439. old. (34) i.m. 226. old. (35) VARGA: i.m. 29. old. (36) SZERB: A kuruckori... i.m. 167. old. (37) THALY Kálmán: Kuruczvilág. Bp, 1903. Vili. (38) THALY: Kuruczvilág... i.m. V-VI. (39) RIEDL: i.m. 422—421. old. 439. old.

Next