Iskolakultúra, 2016/1 (26. évfolyam, 1-6. szám)

2016 / 1. szám - TANULMÁNY - Somogyvári Lajos: Munkára nevelés a szocialista pedagógiában: az orosz-szovjet előtörténet (1917-1958)

Iskolakultúra, 26. évfolyam, 2016/1. szám A Somogyvári Lajos Pannon Egyetem MFTK TK Munkára nevelés a szocialista pedagógiában: az orosz-szovjet előtörténet (1917-1958) munka és a pedagógia világa egymást kölcsönösen feltételező szféra, melyek különböző kapcsolatban voltak a történelem folyamán - ennek egyik jellemző for­májáról szól írásom. A politechnikai képzés a munkára nevelés fogalomkörének sajátos elméleti és gyakorlati megvalósulása, mely a marxista ideológiában gyökerezik, az 1917 utáni orosz-szovjet neveléstudomány és pedagógia fejlődéstörténetéből bontható ki. Az elsődleges szempontot mindig is az ideológiai és a népgazdasági érdek váltakozó hangsúlyai jelentették a politechnikai képzésben, időszakonként változó reformpedagó­giai hivatkozásokkal és legitimációval - átalakulásokkal és gyakori váltásokkal leírható történelmi folyamat alkotja írásom fő témáját, a munkára nevelés 1917 és 1958 közötti, orosz-szovj­et fej­lődéstörténetét. Az ideológiai alapok - Marx és Engels A kiindulópontot a 19. század kapitalista viszonyainak kritikája jelentette: a gyáripar és a gépesítés megnyomorító, elidegenítő hatásáról Marx és Engels számos írása tanúskodik - a tőkés fejlődés egyik legfontosabb következménye a szellemi és fizikai munka szét­válása, a túlzott szakmai specializáció, ami korlátoltságot okoz (a szövegekhez ld. Vág, 1967, 34-56., 62-67., 70-72. o.). A cél a szétforgácsolt erők egyesítése, az ember fel­szabadítása a magántulajdon és a kapitalista munkamegosztás eltörlésével, a termelőerők bázisán. A gép és az automatizálás, amely korábban eltávolított és elidegenített, itt már a szellemi és fizikai munka egyesítését jelenti - az ellentmondás feloldását a társadalmi viszonyok különbsége jelentheti, bár ez a probléma nincs részletesen kifejtve Marxnál vagy Engelsnél. Az antikapitalizmus határozza meg a jövő elképzelését, amelyben fontos szerep jut a kommunista emberek nevelésének. Ebben a folyamatban kell a politechnikai képzést szemlélnünk az ideológia szerint. A politechnikai képzéssel kapcsolatban leg­többet hivatkozott marxi szöveghely 1866-ból való: „Nevelésen három dolgot értünk. Először: szellemi nevelést. Másodszor: Testi nevelést, amelyet gimnasztikai iskolákban és katonai gyakorla­tokkal nyújtanak. Harmadszor: Technológiai képzést, amely közli valamennyi termelési folyamat általános alapelveit, és egyúttal bevezeti a gyermeket és az ifjút valamennyi szakma elemi szerszámainak gyakorlati használatába és kezelésébe.” (Karl Marx: Instruk­ciók az ideiglenes Központi Tanács küldöttei számára, ld. Vág, 1967, 105. o.) 82 DÓI: 10.17543/ISKKULT.2016.1.82

Next