Iskolakultúra, 2016/1 (26. évfolyam, 1-6. szám)
2016 / 1. szám - TANULMÁNY - Sivadó Ákos: Világátlépések: hogyan kondicionálja a cselekvési tér a társadalomtudományos magyarázatokat
Sivadó Ákos: Világátlépések: hogyan kondicionálja a cselekvési tér a társadalomtudományos magyarázatokat Jegyzetek 1 Már a szociológia 19XIX. század végi klasszikusa, Max Weber (1987, 37-38. o.) is ekképp fogalmazta meg tudományterülete fő feladatát: „A szociológia [...] az a tudomány, amely a társadalmi cselekvés értelmező megértésére, és ezen keresztül a cselekvés menetének és hatásainak oksági magyarázatára törekszik.” Weber (1987), 37-38. 2 A természeti fajták létével és metafizikájuk kérdéseivel kapcsolatban bőséges szakirodalom áll rendelkezésre az elmúlt évtizedekből. A legfrissebbek közül érdemes megemlíteni a Beebee és Sabbarton Leary által 2010-ben, illetve, a Campbell, O’Rourke és Slater által 2011-ben szerkesztett átfogó szöveggyűjteményeket, valamint Hawley és Bird (2011) tanulmányát. Ennek kapcsán jogosan jegyzi meg Cooper (2004), hogy amennyiben pusztán a mesterséges előállíthatóságot tekintenénk a társadalmi fajtákat a természetiektől alapvetően elkülönítő sajátosságnak, úgy mindössze „nem különösebben hasznos” természeti fajtákat kapnánk eredményül. A természeti fajták klasszifikálásának nehézségeivel Sivadó (2010) foglalkozik részletesen. 5Ld. ehhez: Winch ((1988), 115-123. o.). A társadalmi és a mentális jelenségek között ebből a szempontból hasonlóságok fedezhetők fel - az emellett szóló érveket ld. Demeter ((2008), 102-114. o.). 6 Minderről részletesen Id. Hacking ((1995a)). A kategorizáltak internetes jelenlétére példa többek közt a http://www.angelfire.com/ww/mpdrules/ oldala. 7 Természetesen bizonyos külső körülmények fennállása mellett. Amennyiben valakinek az élete múlik azon, hogy befektet-e avagy sem, a bizalom megléte vagy hiánya veszít fontosságából. 8 A társadalomtudományos konceptualizáció tudományos magyarázatokra tett hatásáról ld. Sayer ((2010)). 9 A példa Hempel és Oppenheim (1999) írásából származik, ld. Hempel-Oppenheim (1999). 10 A tudományfejlődés mint a potenciális társadalmi törvények felfedezésének motorja számos szempontból problematikus. A fentebb vázolt sajátosságok is megkérdőjelezik ennek legitimitását, részletes kritikájához ld. Flyvbjerg (2001), 25-37. o.). 11 A narratívák szükségszerűen hamis voltának problémái a legélesebben Hayden White írásaiban jelennek meg; ld. ehhez különösen White (1987), magyarul White (1997). 12 Ennek kezdeteihez Id. Goldstein (1976) és Mink (1987), újabb tárgyalásához pedig Haddock (2002), Lendar és Sharrock (2002, 2003), valamint Roth (2002, 2012). 13 Egyéb, a narratív magyarázatokkal szemben megfogalmazott bírálatok részletes tárgyalásához ld. Carr (2008). 14 Prudovsky (1997), 25-26. o.). A gondolatmenet részletes rekonstrukcióját ld. Roth (2013), 23-25. o. 81