Iskolakultúra, 2016/1 (26. évfolyam, 1-6. szám)

2016 / 1. szám - TANULMÁNY - Sivadó Ákos: Világátlépések: hogyan kondicionálja a cselekvési tér a társadalomtudományos magyarázatokat

Sivadó Ákos: Világátlépések: hogyan kondicionálja a cselekvési tér a társadalomtudományos magyarázatokat Jegyzetek 1 Már a szociológia 19XIX. század végi klasszikusa, Max Weber (1987, 37-38. o.) i­s ekképp fogalmaz­ta meg tudományterülete fő feladatát: „A szocioló­gia [...] az a tudomány, amely a társadalmi cselekvés értelmező megértésére, és ezen keresztül a cselekvés menetének és hatásainak oksági magyarázatára törek­szik.” Weber (1987), 37-38. 2 A természeti fajták létével és metafizikájuk kérdé­seivel kapcsolatban bőséges szakirodalom áll rendel­kezésre az elmúlt évtizedekből. A legfrissebbek közül érdemes megemlíteni a Beebee és Sabbarton­ Leary által 2010-ben, illetve, a Campbell, O’Rourke és Sla­ter által 2011-ben szerkesztett átfogó szöveggyűjte­ményeket, valamint Hawley és Bird (2011) tanulmá­nyát.­­ Ennek kapcsán jogosan jegyzi meg Cooper (2004), hogy amennyiben pusztán a mesterséges előállítha­­tóságot tekintenénk a társadalmi fajtákat a termé­szetiektől alapvetően elkülönítő sajátosságnak, úgy mindössze „nem különösebben hasznos” természeti fajtákat kapnánk eredményül.­­ A természeti fajták klasszifikálásának nehézségeivel Sivadó (2010) foglalkozik részletesen. 5Ld. ehhez: Winch ((1988), 115-123. o.). A társadal­mi és a mentális jelenségek között ebből a szempont­ból hasonlóságok fedezhetők fel - az emellett szóló érveket ld. Demeter ((2008), 102-114. o.). 6 Minderről részletesen Id. Hacking ((1995a)). A kate­gorizáltak internetes jelenlétére példa többek közt a http://www.angelfire.com/ww/mpdrules/ oldala. 7 Természetesen bizonyos külső körülmények fenn­állása mellett. Amennyiben valakinek az élete múlik azon, hogy befektet-e avagy sem, a bizalom megléte vagy hiánya veszít fontosságából. 8 A társadalomtudományos konceptualizáció tudomá­nyos magyarázatokra tett hatásáról ld. Sayer ((2010)). 9 A példa Hempel és Oppenheim (1999) írásából szár­mazik, ld. Hempel-Oppenheim (1999). 10 A tudományfejlődés mint a potenciális társadalmi törvények felfedezésének motorja számos szempont­ból problematikus. A fentebb vázolt sajátosságok is megkérdőjelezik ennek legitimitását, részletes kriti­kájához ld. Flyvbjerg (2001), 25-37. o.). 11 A narratívák szükségszerűen hamis voltának prob­lémái a legélesebben Hayden White írásaiban jelen­nek meg; ld. ehhez különösen White (1987), magya­rul White (1997). 12 Ennek kezdeteihez Id. Goldstein (1976) és Mink (1987), újabb tárgyalásához pedig Haddock (2002), Lendar és Sharrock (2002, 2003), valamint Roth (2002, 2012). 13 Egyéb, a narratív magyarázatokkal szemben meg­fogalmazott bírálatok részletes tárgyalásához ld. Carr (2008). 14 Prudovsky (1997), 25-26. o.). A gondolatmenet részletes rekonstrukcióját ld. Roth (2013), 23-25. o.­ 81

Next