Állami Gimnázium, Jászberény, 1889
A magyar nemzeti irodalomtörténelem rendszeres áttekintése.* I. SZAKASZ. A magyar nyelv és dialektusai. A nyelvfejlődés második fokozatán (a ragozón) álló nagy ural-altaji nyelvcsalád öt főcsoportra oszlik: 1) az ugor, 2) szamojéd, 3) török, 4) mongol és 5) a tunguz-mandzsu nyelvcsoportra. Az ugor nyelvcsoportot a következő nyelvek képezik: 1) a finn, 2) mordvin, 3) cseremisz, 4) lapp, 5) zürjén-votják, 6) vogul-osztják és 7) a magyar nyelv. Az első három az ugorság déli, a többi pedig északi ágához tartozik. A magyar nyelv tehát az ugor nyelvcsoport északi ágába tartozik és legközelebbi rokonai a vogul-osztják és zürjén-votják nyelvek. Fejlődésében a következő három fokot különböztethetjük meg: 1) az ó-magyar nyelvet (az Árpádok kihaltáig), 2) a közép-magyar nyelvet (Pázmányig), és 3) az új-magyar nyelvet (mai irodalmi nyelvünk). 1) Az ó-magyar nyelv főbb sajátságai: a rövid magánhangzók zártabb kiejtése, némely hosszú magánhangzó helyett pedig diphtongus használata, pl. volou = való; az önhangzó illeszkedés és a mássalhangzó hasonulás még nincs meg teljesen, pl. jò u b en = jóban, a z c h u z = ahhoz ; a mássalhangzók közt még meg volt a eh, pl. ehomur = ha mu; a névelőnek még inkább mutató-névmási természetű; számos képző és rag még teljesebb alakú volt, pl. kinzotu = kinzat, uruszágbelép országba, stb. 2) A közép-magyar nyelvben az ú, fí gyakran ó, ő-nek, az é pedig ének hangzott, pl. gyújt, jószivő, két; ma már szokatlan mássalhangzó-csoportokat használtak a szók végén, pl. fejedelm. titk, árk; a középfok képzője mássalhangzós-végíi tőhöz is járult, pl. rokonb; a felső fokot mendtől szóval képezték: mendtől öregb — legöregebb ; a sorszámokatis nélkül: harmad, némely igealakot pedig teljesebben használtak, pl. akarnája; a személyragozott határozó igenevek (pl. meg * Tekintettel arra, hogy híjával vagyunk olyan irodalomtörténeti rendszeres áttekintéseknek, milyenek külföldön igen nagy számmal és kisebb-nagyobb terjedelemben vagy táblázatos alakban is a tanuló ifjúság rendelkezésére állanak, czélszerűnek láttuk e Beöthy Zsolt tankönyve nyomán készült áttekintést közzétenni, szem előtt tartva tanulóink e tekintetben többször tapasztalt szükségletét.