Jel-Kép, 1980 (2. szám)

Gyújtópontban - Angelusz Róbert: A tájékozódás és véleményformálás esélyei

A TÁJÉKOZÓDÁS ESÉLYEI túlyosodott, stabil iránya,­­hogy különböző, esetleg egymással ellentétes kérdés­feltevések hatására mennyire őrzik meg eredeti irányukat. A másik esetben di­namikus perspektívában szemléljük a véleményeket. Azt vizsgáljuk, hogy egy viszonylag hosszabb időközben különböző események, benyomások hatására mi­lyen változás következett be a véleményekben, illetve mennyire szilárdan őrzik meg eredeti arculatukat. A két jelenség világos megkülönböztetése céljából az előbbit a vélemények perzisztenciájána­k, az utóbbit a vélemények stabilitásának nevezem. Perzisztencia és stabilitás természetesen nem független egymástól — valószínűnek látszik pl., hogy a perzisztens vélemények hosszú távon is inkább megőrzik eredeti irányukat, mint az irányuk szempontjából eredetileg is bi­zonytalan vélemények —, a perzisztenciának és a stabilitásnak ez az összefüg­gése azonban nem feltétlen érvényű. A nagy aktualitású témák, a gyors véle­ményváltozások sodrában a perzisztens vélemények is gyakran megváltozhatnak. Akik számára viszont a témának csekély aktualitása van, azok esetleg kevésbé perzisztens nézetüket hosszabb távon is megőrizhetik, mert környezetükben ke­vés a véleményváltozás irányába ható ösztönzés. A vélemények perzisztenciájának mérésére olyan módszert dolgoztunk ki, amely lehetővé teszi a perzisztens véleményűek, az ingadozók, a rejtett véle­ménynélküliek és a nyílt véleménynélküliek elkülönítését. A típusok kialakításához a következő módszert használtuk: a kutatás során két, egymással megegyező országos reprezentatív mintán dolgoztunk. Az egyik mintánál rendre három alternatívás véleménykérdéseket tettünk fel, és a meg­kérdezett választott a felkínált válaszlehetőségek közül. A másik mintánál a ko­rábban három alternatívás kérdésekből három külön kérdést csináltunk, és mind­egyik válaszalternatíváról megkérdeztük, hogy a kérdezett egyetért vagy nem ért vele egyet. Az egyes válaszalternatívákat a kérdőív egymástól távoleső pont­jain helyeztük el. Perzisztens véleményűeknek azokat tekintettük, akik kitartottak eredeti vé­leményük mellett. Egy kérdés válaszlehetőségei közül csak eggyel értettek egyet, a többit pedig elutasították. Ingadozó véleményűeknek azokat tekintettük, akik egy kérdés válaszlehető- A véleménnyel nem rendelkezők és a véleménynyilvánító közönség aránya a hagyo­mányosan mért nyílt vélemény­nélküliség, illetve a rejtett véleménynélküliség méré­sére alkalmas módszer alapján az egyes iskolai végzettségi szinteken* (%-ban) 8 általánosnál „ ... ,. . ...... , kevesebbet 8 általánost középiskolát egyetemet összesen végzettek Nyílt vélemény­nélküliek 21 9 6 2 13 Véleménynyilvánító közönség** 79 91 94 98 87 összesen 100 100 100 100 100 összes vélemény­nélküliek*** 48 25 12 8 33 Véleménnyel ren­delkező közönség 52 75 88 92 67 összesen 100 100 100 100 100 * A táblázat a 18 véleménykérdés válaszaira épül, és az azokból számított átlagokat tartal­mazza. ** Nyílt véleménynélkülieken mindig a hagyományos módszerrel mért „nem tudom" válasz­adókat értjük. «»• összes véleménynélkülieken a perzisztenciát is figyelembe vevő módszerrel rejtett véle­ménynélkülieknek bizonyulókat és a nyílt véleménynélkülieket együttesen értjük.

Next