Jel-Kép, 1980 (4. szám)

Kitekintés - Szekfű András: "Holocaust"

„HOLOCAUST" amúgyis kevesebb illúziójuk volt e korszakkal kapcsolatban?! (És e probléma minden, hasonló típusú kérdésnél felvetődik.) Érdekes viszont, hogy a nem-nézők közt is negatívabbá vált a nácizmus megítélése. Valószínűleg olyan közhangulat alakult ki, mely a nem-nézők véleményeire is hatott. Az alapvető kérdés, amelyből a vizsgálat kiindul: hányan (és kik) látták végül is a sorozat egy vagy több részét ? A Teleskopie elnevezésű, messzemenően automatizált nézettségvizsgáló eljárással kapott adatok szerint az első részt a felnőtt lakosság 24%-a nézte, és ez a nézettség fokozatosan nőtt, míg elérte a negyedik résznél a 32%­ot. A nézők fluktuációja is elég nagymérvű volt: csak 12,6% (még így is 5,3 millió ,NSZK-felnőtt) látta mind a négy folytatást, viszont 48,1% (20,3 millió) legalább egyet. Ezt az adatot többféleképpen is lehet értelmezni. A témával foglalkozó korábbi adások, dokumentumműsorok nézettségéhez képest nagyon nagy nézettség. Más tv-sikerekhez képest nem nagy, de nem is kicsi. (A „Gyökerek" ilyen össznézettsége valamivel 60% felett volt az NSZK-ban.) Nagyon nagy ahhoz képest, hogy a harma­dik műsort, ebben a napszakban máskor (ugyanígy mérve) a nézők 4—6%-a nézi csupán — ehhez képest a 24—32% igen jelentős. (Nem véletlenül hangsúlyoztam az „ugyanígy mérve" mozzanatát. A kérdőíves vizsgálat szerint ugyanis a lakosság 58%-a nézte, legalább egyszer a Holocaust­ot, ami tíz százalékkal több, és azzal magyarázható, hogy ekkor más módon értelmezték a „nézés" fogalmát. Tanulság: csak az ugyanolyan módszerrel mért nézettségi adatok hasonlíthatók össze.) A közön­ség az országos átlaghoz képest iskolázottabb és fiatalabb volt. Ami az utóbbit illeti, az ötvenen felüliek jelentősen kevesebben nézték a műsort, a 30—49 évesek számará­nyukhoz képest sokan, és a 14—29 évesek számarányuknak megfelelően. A fiatalok­nál ez azért jelentős, mert ők általában kevesebbet néznek tévét, mint a közép- és idős korosztály. Érdemes megemlíteni, hogy a nem-nézők 75%-a is hallott vagy olva­sott a Holocaust­ról. Arra a kérdésre, hogy miért nem nézték, a következő alternatí­vákat jelölték meg a legtöbben: túlságosan felizgatta volna (33%), akadályoztatva volt (28%), végre el kellene felejteni ezeket a dolgokat (22%), a téma nem érdekelte (18%).. A kérdezett nézők fele (51%) úgy vélte, hogy a Holocaust-ból olyan dolgokat tudott meg a nácizmus időszakáról, amiket eddig nem ismert. (A 14—19 évesek közt 69% volt ez az arány.) A sorozatot 16%-uk teljesen, további 70%-uk túlnyomóan hitelesnek érezte. A sorozatot követően általánosan átrétegződött a köztudatban a korszak képe: míg a megelőző vizsgálatban a korszakot jelentős arányban azzal jellemezték, hogy akkor épültek az autópályák, megszűnt a munkanélküliség, olim­piai játékok voltak Berlinben, helyreállt a rend és nyugalom és újra megerősödött a német nemzet, az adás után kérdezetteknél (és ismét nemcsak a nézőknél!) ezek a jegyek háttérbe szorultak és előtérbe kerültek a kor árnyoldalai, a zsidóüldözés, az elmebetegek meggyilkolása, a koncentrációs táborok és a Gestapo. Nőtt a náci­bűnök elévülését ellenzők aránya, és csökkent az antiszemita véleményeké. Az adás után 14 héttel végzett utóvizsgálat már nem mutat ilyen rózsás képet, bár a kutatók szerint nem utal szalmalángjelenségre sem. A kérdezettek­­már egyszer megkérdezett Holocaust nézők) szerint még 14 héttel az adás után is gyakran beszél­nek róla. A kutatók felsoroltak néhány jellegzetes ellenérvet a kérdezettek előtt — hallották-e ezeket a beszélgetésekben ? Ijesztően magas arányszámokat kaptak, a leg­magasabbat arra a vélekedésre, hogy „egyszer már elég legyen abból, hogy bennün­ket, németeket felelőssé tesznek a nácik bűneiért". A kérdezettek 72%-a találkozott ezzel a véleménnyel, és ezek közül 59% egyet is ért vele ... (14 héttel a Holocaust megnézése után.) De még azzal a szélsőségesen elfogult állítással is, hogy a nácik haláltáborait a kommunista propaganda találta ki, a Holocaust nézők 15%-a talál­kozott a vitákban. Azoknak az aránya, akik új dolgokat tudtak meg a Holocaust­ból, nőtt az adás óta eltelt 14 hét alatt. Ezt a kutatók a közben lezajlott rengeteg személyes beszélgetéssel, olvasott cikkel magyarázzák. Nem csökkent lényegesen azoknak az aránya sem, akik 147

Next