Jel-Kép, 1982 (4. szám)
GYÚJTÓPONTBAN - Rubovszky Kálmán: Volt egyszer egy regény...
VOLT EGYSZER EGY REGÉNY , rosszat, a gonoszat. Műveiben az ember az, aki megbontja azt az ősi kozmikus rendet, amelyben mindennek, és az embernek is törvény szerint meglenne a maga helye, ha mohóságával nem irigyelné azt más élőlényektől, állatoktól és embertársaktól egyaránt. ..— Hallod a Simabőrű Embert ? — dörmögött Karak. —• Nem tud csendben lenni! Teleordítja az egész erdőt, és azt hiszi, minden őérte van." ,,Irigy az ember, ezért utálja a rókák szabad népe." (Fekete I. 1982: 338—339.) „Az emberek pedig egymást gyanúsították a tyúkok és kacsák ellopásával, és mérgesek voltak nagyon, mert az emberek nemcsak a rókától irigyelték az ennivalót, de egymástól is." (Fekete I. 1982: 346.) E sorokból talán kiderül, hogy Fekete István ,,a rókák szabad népe" oldalán áll, akik csakúgy helyet követelnek maguknak az esőverte mező napsütötte tisztásán, mint az ember. Fekete István tulajdonképpen a természetes állapotba, a természetbe vágyódik ebben a regényében is. Azokra a helyekre, amelyekkel egész életében szoros kapcsolata volt. (Magyar irodalmi lexikon 1963: 341; Magyar életrajzi lexikon 1981: 198; Fekete Istvánné 1975; Ruffy Péter 1970.) Nem véletlen tehát, hogy Bogáncs, a kutya; Csi, a fecske; Hu, a bagoly; Kele, a gólya és Lutra, a vidra után Vukot, a kis rókát választja hőséül. Olvasói pedig hálásak ezért. Az állatirodalom általában népszerű: a Vuk 1982-es kiadásának példányszáma pl. 100 000. Fekete István állatai azonban különböznek az állatirodalom allegorikus figuráitól: Aesopus, La Fontaine, Krilov stb. állataitól. Vukot nem a ravaszság megtestesítőjeként állítja elénk, talán ez a jelző el sem hangzik a regényben. Inkább Kiplinghez áll közel, aki ért az állatok nyelvén. Veres Péternek is ez a véleménye: „Azok, akik az állatokkal együtt élnek, nem állatromantikusok, hanem állat-realisták lesznek, vagyis nemcsak a szeretetet érzik az állatok iránt, hanem mindent, amit az ember és az állat érezni szokott." (Veres P. 1966.) Fekete tehát nem a hagyományos sémák szerint viselkedteti állatfiguráit, állatai középúton vannak a reális „emberi" és az etológia szerint hiteles állatok között. A lényeges azonban számunkra, hogy olyan regény a Vuk, mely miközben „természet-realizmust és életszeretetet" sugároz, elgondolkodtatja az az embert emberségről. Ezért valódi érték. Egy kis róka mint társvállalkozó A könyvek nem kerülhetik el a sorsukat, különösen Fekete Istvánéi nem. És, noha a Bogáncsból, a Tüskevárból és a Ballagó időből is készült film, eddig a Vuk az, mely a legérdekesebb utóéletet éli. Az egyes irodalmi alkotások utóéletének összehasonlítása a társadalom életének változásairól is fontos adalékkal szolgálhat. Addig ugyanis, míg az előbb említett művekből jószerivel csak film készült, a Vuk „családfája" meglehetősen kiterjedt és mélyen beleágyazódik az üzleti tömegkultúrába. Vuk a mozifilm plakátján