Jel-Kép, 1984 (4. szám)

A cél: megismertetni hazánkat a világgal - Barabás Jánossal beszélget Nemes János

A cél: megismertetni hazánkat a világgal Barabás Jánossal beszélget Nemes János A Központi Bizottság osztályvezető-helyettese az interjú során azt mutatja be,hogy milyen sokrétű munkát kíván a külföld tájékoztatása Magyarország életéről, s le­szögezi: nem lehet kétféle propagandánk — egy belső használatra és egy kifelé szóló. — Mekkora az a terület, amelyre a Magyarországról szóló, külföldre menő tájékoztatás kiterjed? Mely országokban és kikkel igyekszünk megismertetni ezt a kis hazát és azt, hogyan él, mire törekszik népe? — A terület nagy. Lehet tagolni országcsoportok szerint: szocialista világ, fejlett tőkés országok, fejlődő országok. De csoportosítható más szem­pontok szerint is. Például feladatunk a testvérpártokkal megismertetni az MSZMP tevékenységét, illetve munká­jának tapasztalatait. Sajátos iránya a külföldre menő propagandának a hatá­rainkon túl élő magyarság tájékoztatá­sa. És feladatunk, hogy az idegen nyelven folyó tájékoztatás elérje azokat a vendégeket is, akik Magyarországon tartózkodnak: a turistákat, üzletembe­reket, idelátogató művészeket, sporto­lókat, nemzetközi kongresszusok részt­vevőit stb. Nyilvánvalóan az lenne az ideális állapot, ha mindenkiben, vagy legalábbis az emberek minél szélesebb körében keltenénk érdeklődést, illetve elégítenénk ki érdeklődésüket. De hát erre nálunk nagyobb országok sem képesek. Ezért mi, lehetőségeink korlá­tozott voltából adódóan, az úgyneve­zett informátorok informálását tarthat­juk fő feladatunknak. Vagyis a köz­véleményt formálókat kell megcéloz­nunk a politikai, gazdasági, kulturális, tudományos életben, az idegenforgalom területén, azokat, akiknek szerepük van abban, hogy az adott országokban és társadalmakban a szélesebb tömegek tájékozottsága, értékítéletei hogyan alakulnak. Természetesen ez nem jelen­ti azt, hogy nem folytatunk úgyneve­zett tömegpropagandát is. Vannak olyan orgánumaink is, amelyeknek az a céljuk, hogy közérthetően, vonzó tar­talommal a lehető legszélesebb töme­geknek adjanak színes információt hazánkról és az itt történtekről. — Akkor rögtön adódik a kérdés: Miért fontos az, hogy megmutassuk ma­gunkat, hogy „látva lássanak" bennün­ket? És tudva azt, hogy a mai kommuni­kációs viszonyok idején mindez méreg­drága, félve még azt is megkérdem: nem luxus-e, hogy viszonylag nagy volumen­nel bevetjük magunkat a tájékoztatási­propaganda-világversenybe? — Megítélés kérdése, hogy nagy­arányú-e ez a tájékoztatás, sok-e az eszköz, amit propagandára fordítunk. De az mindenképpen nagyon termés .

Next