Jel-Kép, 1987 (3. szám)

MÚLTUNK - Ritter Aladár: Kossuth Lajos néplapjai

134 KOSSUTH LAJOS NÉPLAPJAI Edward király, a kis yorki herceg, Viktória király­kisasszony és Viktória királynő pasát, a fiatal hadvezért, aki a nagy hírű Ozmán pasa segítségével Plevne vára ostro­mánál szétverte a tízezer főnyi orosz—ro­mán sereget. Az indulás első heteiben pikáns szenzáció­nak mondható az Antonelli bíboros leánya című képes beszámoló. Eszerint a szép Lam­bertine Laura grófnőnek Antonelli bíboros, a diplomata és híres Don Juan az apja. A bí­boros halála után természetesen leánya meg­támadta a végrendeletet, és részt kért a ha­talmas vagyonból. Megállapítható, hogy Huszár Imre szer­kesztő és három munkatársa — Zoványi Mihály, Kompolthy Tivadar és Kálnoky Henrik — értenek a lapcsináláshoz. Később így emlékeztek vissza a szerkesztőségre: „A helyiség egyszobás, abban egy íróasztal. Ekörül ültünk mi négyen és csináltuk a la­pot, tollal, ollóval." A rajzolók — Belloni László, Homanicskó Athanáz és Nemes Mi­hály — ugyancsak jeleskedtek. Nemegyszer az eseményt követő napon már megjelent a címoldalon az aktuális rajz közéleti szemé­lyekről, társadalmi eseményekről, bűn­ügyekről, technikai újdonságokról, de távoli világrészekről, Amerikáról, Afrikáról is beszámolnak a címlapok. A Budapest cím­lapjait a kereskedők, kisiparosok kirakata­ikba tették, hogy megállítsák a járókelőket. Üzenet Turinból Az új hírlap szenvedélyesen támogatja a negyvennyolcas függetlenségi párt parla­menti küzdelmeit. A kisemberek újsága a szegényparasztság, az ipari munkásság jog­fosztottságára, sanyarú helyzetére hívja fel a figyelmet. Kossuth Lajos a Budapest születése idején 73 éves, Turinban él száműzetésben. Párat­lan népszerűségét a negyvennyolcas párt igyekezett felhasználni. A szabadságharc ve­zére hazájától távol is állandóan figyelem­mel kísérte a közéletet, a parlamenti harco­kat, a társadalmi és gazdasági eseményeket. A nemzet élő lelkiismereteként válaszol az időszerű kérdésekre, leveleiben, üzenetében, hírlapi cikkeiben fejti ki nézeteit. A nemzeti érdekek következetesebb védelmét, a de­mokratikus törekvések támogatását, a vá­lasztójog kiterjesztését, a főrendiház eltörlé­sét, az állam és az egyház szétválasztását követeli. A turini száműzött számos üzenete jelent meg a Budapest és később testvérlapja, a Kis Újság hasábjain. Nagy feltűnést keltett Ko­suth nyílt levele, amelyet I. Ferenc Józsefhez intézett: „.. . alattvalójának magamat soha egy percig sem ismertem el és el sem isme­rem." A Vilmos-huszárok drámája A külpolitika terén Oroszország és az Oszt­rák—Magyar Monarchia érdekei elsősor­ban a Balkánon keresztezték egymást. Bécs törekvése, hogy megakadályozza a cár bal­káni térhódítását. A Monarchia 1878-ban bekebelezte Boszniát és Hercegovinát. A parlament ellenzéke és Kossuth Lajos éle­sen elítélte a kalandor vállalkozást. Az új XXV. évfolyam. 1901. 28. szám. Hétfő, január.28. Négy nemzedék az angol királyi családból. Lapunk m»l «*•"» 0 0|J»'­

Next