Jel-Kép, 1987 (3. szám)
MÚLTUNK - Ritter Aladár: Kossuth Lajos néplapjai
134 KOSSUTH LAJOS NÉPLAPJAI Edward király, a kis yorki herceg, Viktória királykisasszony és Viktória királynő pasát, a fiatal hadvezért, aki a nagy hírű Ozmán pasa segítségével Plevne vára ostrománál szétverte a tízezer főnyi orosz—román sereget. Az indulás első heteiben pikáns szenzációnak mondható az Antonelli bíboros leánya című képes beszámoló. Eszerint a szép Lambertine Laura grófnőnek Antonelli bíboros, a diplomata és híres Don Juan az apja. A bíboros halála után természetesen leánya megtámadta a végrendeletet, és részt kért a hatalmas vagyonból. Megállapítható, hogy Huszár Imre szerkesztő és három munkatársa — Zoványi Mihály, Kompolthy Tivadar és Kálnoky Henrik — értenek a lapcsináláshoz. Később így emlékeztek vissza a szerkesztőségre: „A helyiség egyszobás, abban egy íróasztal. Ekörül ültünk mi négyen és csináltuk a lapot, tollal, ollóval." A rajzolók — Belloni László, Homanicskó Athanáz és Nemes Mihály — ugyancsak jeleskedtek. Nemegyszer az eseményt követő napon már megjelent a címoldalon az aktuális rajz közéleti személyekről, társadalmi eseményekről, bűnügyekről, technikai újdonságokról, de távoli világrészekről, Amerikáról, Afrikáról is beszámolnak a címlapok. A Budapest címlapjait a kereskedők, kisiparosok kirakataikba tették, hogy megállítsák a járókelőket. Üzenet Turinból Az új hírlap szenvedélyesen támogatja a negyvennyolcas függetlenségi párt parlamenti küzdelmeit. A kisemberek újsága a szegényparasztság, az ipari munkásság jogfosztottságára, sanyarú helyzetére hívja fel a figyelmet. Kossuth Lajos a Budapest születése idején 73 éves, Turinban él száműzetésben. Páratlan népszerűségét a negyvennyolcas párt igyekezett felhasználni. A szabadságharc vezére hazájától távol is állandóan figyelemmel kísérte a közéletet, a parlamenti harcokat, a társadalmi és gazdasági eseményeket. A nemzet élő lelkiismereteként válaszol az időszerű kérdésekre, leveleiben, üzenetében, hírlapi cikkeiben fejti ki nézeteit. A nemzeti érdekek következetesebb védelmét, a demokratikus törekvések támogatását, a választójog kiterjesztését, a főrendiház eltörlését, az állam és az egyház szétválasztását követeli. A turini száműzött számos üzenete jelent meg a Budapest és később testvérlapja, a Kis Újság hasábjain. Nagy feltűnést keltett Kosuth nyílt levele, amelyet I. Ferenc Józsefhez intézett: „.. . alattvalójának magamat soha egy percig sem ismertem el és el sem ismerem." A Vilmos-huszárok drámája A külpolitika terén Oroszország és az Osztrák—Magyar Monarchia érdekei elsősorban a Balkánon keresztezték egymást. Bécs törekvése, hogy megakadályozza a cár balkáni térhódítását. A Monarchia 1878-ban bekebelezte Boszniát és Hercegovinát. A parlament ellenzéke és Kossuth Lajos élesen elítélte a kalandor vállalkozást. Az új XXV. évfolyam. 1901. 28. szám. Hétfő, január.28. Négy nemzedék az angol királyi családból. Lapunk m»l «*•"» 0 0|J»'