Jel-Kép, 1989 (4. szám)
FÓRUM - Varga Csaba: Gondolatok a féléves Napzártáról
GONDOLATOK A FÉLÉVES NAPZÁRTÁRÓL 87 „... Rendkívül »előkelő« kerekasztalt ültek körbe a Napzárta tegnap esti vendégei, akik Baló György néhány, a beszélgetésnek csupán irányt szabó kérdése nyomán, a gazdasági kibontakozás lehetőségeiről váltottak szót." (Esti Hírlap, május 15.)« Az értelmiségnek szól? Az előzőekben már történt utalás arra, hogy a Napzárta az értelmiségiek műsora. Valóban az? Az MKI* adatai szerint az nem azt jelenti, hogy kizárólag az értelmiségiek követik figyelemmel, hanem csak azt, hogy ők a dominánsak. A felmérés szerint a „megkérdezettek 7 százaléka, ha teheti, megnézi a Napzártát. 20 százalékuk havonta egyszerkétszer, 14 százalékuk ritkábban. Az értelmiségiek 28 százaléka, a budapestiek 27 százaléka mindennap, de legalább hetente többször nézi. (A szándéknyilatkozat, ha eltér is a tényleges nézettségtől, a Napzárta egyfajta értelmiségi és fővárosi népszerűségére utal.) Szintén az MKI adatai szerint az értelmiség a legnagyobb számban a március 15-i Napzártát követte figyelemmel. Nem alaptalanul, hiszen ez volt a Tv 2 talán legsikeresebb Napzártája. A napi eseményekről készített összefoglaló, a stúdióbeszélgetés, az SZDSZ, az MDF és a Budapesti Pártbizottság képviselőinek bevonásával, illetve a Tizenkét pont beolvasásával az egyik legpolitikusabb és egyben a legszínvonalasabb Napzártát eredményezte. Ez utóbbi műsortól eltekintve is a Napzárta számos alkalommal jelentkezett elsőként olyan témával, amelyre a televízió más műsorai nem tudtak, vagy nem akartak vállalkozni. Az elmúlt fél évben a műsor 179 alkalommal jelentkezett. A stúdió 378 vendéget fogadott, akik a politikai és társadalmi élet minden rétegét képviselték úgy, hogy megkötöttség nélkül, az esetek többségében élő adásban fejthették ki nézeteiket. A műsor politikai jellege dominál, 112 alkalommal a Napzárta egyértelműen politikai kérdésekkel foglalkozott. 58 alkalommal egyéb, nem politikai műsor készült, és csak tíz olyan lapzárta volt, amelynek a célja egyértelműen a szórakoztatás volt. Amint az ábrából is kiderül, a szórakoztató műsorok aránya igen alacsony, mindöszsze 6 százalék. Ez az érték meg sem közelíti az eredetileg tervezett 25—30 százalékos arányt, pedig felesleges bizonygatni, hogy a könnyed hangvétel nem feltétlenül párosul igénytelenséggel. A jól megválasztott könynyű műfaj pedig nem veszélyezteti a Napzárta tekintélyét. Ilyen műsor volt például a Körösi Jánossal készített zenés beszélgetés. „... Valahogy ilyennek álmodhatták a Televízió vezetői a 2-es program műsorát, mint amilyen tegnap este volt Körösi Jánossal, a zongoristával. Persze, ahhoz ilyen személyiség is kell, aki számára a muzsika megszólaltatása mintha semmi technikai gondot nem jelentene már. . . Kedves és szerény volt a két műsorvezető, annyira voltak kíváncsiak, amennyire mi is, a képernyő előtt. Úgyhogy igazán pompásan sikerült a tegnapi Napzárta." (Esti Hírlap, április 14.) A könnyed műfaj hiánya és más hibái ellenére a nézők megkedvelték a „cipzár" műsorát. (Nézőtábora alkalomtól függően 200—500 ezer ember.) A nézők mindenre reagálnak. Gyakran tesznek megfontolásra is érdemes javaslatokat. Mi legyen a Nap i 88881 szórakoztató műsor ? I politikai műsor V//A egyéb műsorok • Forrás: MKI Panel, gyorstájékoztatók