Jel-Kép, 1989 (4. szám)
MÚLTUNK - Ritter Aladár: A sztálini korszak a korabeli magyar sajtóban
120 A SZTÁLINI KORSZAK tátta, hogy vallomását akarata ellenére csikarták ki. A fővádlott a fenyegető keresztkérdések tüzében is kitartott állításai mellett. A tudósítás megjegyzi, hogy csak négy vádlott mögött ül védőügyvéd, a többiek visszautasították a hivatalból számukra kijelölt védőügyvédet. A március 5-ikei keltezésű beszámoló — amely az egész első oldalt betölti, s a második oldalon is folytatódik — bővelkedik a szenzációkban. „Sztálin öldöklési dühének közeli áldozatai pénteken reggel is elfoglalták helyüket a vádlottak padján. Feltűnt a terem hallgatóságának, hogy Kresztinszkij volt berlini orosz nagykövet csak két csekalegényre támaszkodva vonszolta be elgyötört testét a bírák elé. Az a vélemény, hogy tagadó vallomása miatt, de főképpen azért, hogy a következő tárgyalási napra előkészítsék, súlyosan bántalmazták." A kínzópince titkai A külföldi sajtó közli a német távirati iroda jelentését arról, hogy a Lubjanka börtönben miképpen kényszerítették a fővádlottat előző, visszavont vallomása megváltoztatására. Kiemelik, hogy megbízható moszkvai forrásból származnak az értesülések. „Amikor Kresztinszkij a március másodiki főtárgyaláson visszavonta vallomását és ártatlanságát hangoztatta, Visinszkij államügyész a tárgyalás szünetében, az egykori nemesi palota folyosóján dühtől eltorzult arccal, magából kikelve szemére vetette Jezsovnak, a GPU biztosának (aki Jagoda volt belügyminiszter utóda lett. A szerk.), hogy a GPU teljesen csődöt mondott. Jezsov kevéssel azután Visinszkij főügyésszel a börtönbe hajtatott, ahol Kresztinszkijt átadták a GPU külön osztályának." A tudósító ezt az értesülést olyan személyiségtől szerezte, aki addig maga is a GPU szolgálatában állott. Kresztinszkijt — mondta az informátor — egész éjjel kínozták. A „külön osztag" így bírja vallomásra áldozatait: „A kínzás céljait szolgáló pincehelyiségben 50 fokon felüli a hőség. Négy erős fényszóró egész éjjel vakító fényt vet az áldozatra, akinek állni kell. Félóránként egy pohár sós vizet itatnak vele, majd kimerítő részletességgel közlik azokat a minden emberi képzeletet meghaladó kínzásokat, amelyeket ki kell állnia, ha nem vall." A beszámoló szerint Visinszkij államügyész is megjelent a börtönben, és két órán át maradt Kresztinszkijnél. „Ezután Kresztinszkijnek befecskendezést adott a börtön orvosa, aki különböző bódító mérgek segítségével már sok gyanúsítottat segített a teljes akaratnélküliség állapotába. Jezsov másnap reggel, mielőtt a fővádlottat a tárgyalóterembe vitték, megjelent a börtönben, és meggyőződött róla, hogy Kresztinszkij már kész vallani..." Méreg a teában „ ... Többféle vélemény alakult ki arról — írja a Kis Újság 1938. március 8-ai száma —, hogy a vádlottak padján ülő orosz népbiztosok némelyikének viselkedésére szokatlan erejű hipnózis van-e nagy befolyással. Mások úgy vélik, hogy narkotikus, mérges hatású, az önálló akaratot paralizáló erőről van szó." Egy vegyésztanár, aki maga is börtönt szenvedett, majd kiutasították a Szovjetunióból, ugyancsak ismeri a vallatás receptjeit. Szerinte vele is azt tették, mint más vádlottakkal. Bódító teát kapott. Ettől az emlékezet meggyengül. Az akaraterő minimumra csökken. Közben és azután ugyanazokat a kérdéseket teszik fel a vallatok. Néha hangszóró sulykolja a kérdéseket és a kívánt válaszokat. A vallatóteremben végül is úgy előkészítik a vádlottat, hogy mindent beismerjen. A verés, kínzás ugyancsak szerepel a rábírás eszközei között. A főtárgyaláson dr. Levin egyetemi tanár, kórházi főorvos beismerte, hogy vádlottársa, Jagoda, a titkos rendőrség volt főnöke kényszerítésére szándékosan állapította meg a helytelen diagnózist Makszim Gorkijnál, a világhírű orosz írónál. Erős méreggel kevert szívcseppel ölte meg őt. Gorkij fiát kámforinjekciókkal tette el láb alól.