Jel-Kép, 2001 (3. szám)

ÚJ TECHNIKÁK - György Péter: Abdul Kassem Ismael és Comm Badge. Globális információs társadalom - lokális válaszok

szisztéma, tehát az intelligens kábeltévé-hálózat tényleg hódíthatna, addigra a piacon nem egy ismert ter­mékről, hanem egy újonnan bevezetendő ajánlatról lesz szó. Ez nem pusztán gazdaságilag szűk látókörű döntés, de szellemileg is evidens barbárság. Azaz, mint látható, a kulturális infrastuktúra ugyan egyes piaci szereplők kezében van, ám az mégis „közlegelő", fenntartása vagy megszüntetése nem azonos a cipőboltok számának alakulásával. A jogi megoldások nyilván összefüggenek a digitális világ elterjedésével, illetve a universal service - az általános ellátási kötelezettség - fogalmának újraértékelésével. Ami a könyvesbol­tok számának megmaradását, illetve az árakat és a kínálatot illeti: ott már ma is látható, hogy a drága, kife­jezetten az elit fogyasztásához sorolható könyvek nem hazai termékek, hanem épp a fent említett globális kulturális összefüggés és termékrendszer nyomtatott megfelelői. 13 Ne felejtsük el, hogy az elkövetkező évek vélhetően a mobil távközlés kulturális szerepvállalásá­nak megjelenését hozzák. Az SMS/e-mail kultúra együttes jelenléte az írásos/auditív csatornák olyan hasz­nálatát jelenti, amelyről pár éve még nemigen gondolkozott senki. S akkor még szót sem ejtettünk a WAP-ról, s ami utána jön. Vö. Sarnoff feljegyzését 1916-ból a Marconi vezetőségének. 14 Alexander E.Voiskounsky: Internet: Culture Diversity and Unification. In. C. Ess and F. Sudweeks (eds.): Proceeding Cultural Attitudes towards Communication and Technology '98. University of Sydney, Australia, The Electronic Journal of Communication, Vol. 8. Num. 3—4.1998, http://www.cios.org/www/ejc/ 15 „Ugyanez a helyzet ma a társadalomtudományoknak nevezett diszciplínákkal, amikor archeologikus elemzéssel vizsgáljuk őket, teljességgel pozitív konfigurációk körvonalait mutatják, de mihelyt oly módon határozzák meg e konfigurációkat, ahogy a modern episztemében elrendeződtek, már megértjük, hogy mi­ért nem lehetnek tudományok: valójában bizonyos »szomszédosság« teszi lehetővé okét a biológiával, a közgazdaságtannal és a filológiával (vagy a nyelvészettel), csak annyiban léteznek, amennyiben ezek mel­lett állnak, vagy inkább alattuk az o projekciós terükben." Michel Foucault: A szavak és a dolgok. A társa­dalomtudományok archeológiája. Osiris, Budapest, 2000. 408-409. old. Ami szempontunkból lényeges az a „szomszédság" változása - épp az informatika és a társadalomtudományok gyakorlatában. A techno­lógiai változássorozat - a digitalizáció - nem pusztán a diszciplínák kereteit rendezi át, hanem teljes struk­túrájukat, és önidentitásukat is. " Az Internet Society (ISOC), http://www.isoc.org., illetve annak egyes szövetségei gyakorlatilag globális felügyeletet gyakorolnak az internet technológiája felett. Internet Engineering Steering Group, http://www.ietf.org/. Internet Architecture Board, http://www.iab.org/, Internet Engineering Task Force http://www.ietf.org/, Internet Societal Task Force, http://www.isrf.org/. Ami a WWW-t illeti, ott van a World Wide Web Consortium, http://www.w3org. 17 James O'Donnell: Avatars of the Word. From Papyrus to Cyberspace, Harvard University Press, Cambridge, Massachusetts, London, England, 1998. 18 Convergence in the Digital Age: Challenges for Libraries, Museums and Archives, Amsterdam, 1998 augustus, http://www.cordis.lu/libraries ' Tatjana Aparac and Mirna Wilier: Some fundamental principles of the knowledge and information organisation for the purpose of improving the citizen's access to the digitesed heritage in Convergence in digital age, id. mű 36. old. 21 Laurel Brenda (ed.) The Art of Human-Computer Interface Design. New York, Addison-Wesley, 1990. Sherry Turkle: Life on the Screen. Identity in the Age of the Internet. Simon and Schuster, New York, 1995. Steven Johnson: Interface Culture. How the Technology transforms the way we create and communicate. HarperEdge, San Francisco, 1997. 1 Monroe E. Price: Journeys in Media Space: Identity, Law and Technology in Global Environment. Manuscript, draft, 2001. 22 Douglas Greenberg: Camel Drivers and Gatecrashers: Quality Control in the Digital Research T.ibrary. Center For Research Libraries, 1998, http://www.cvl.uchicago.edu/info/greenberg/html 21 Különösen fontos a bibliográfia átalakulásának, gyakorlatának kérdése. Vö. Philipp Gaskell: A New Introduction to Bibliography, The classic manual to of bibliography. Oak Knoll Press, 1995. A bibli­ográfiát a szöveg szociológiájaként értelmező D. F. McKenzie számára a kulcskérdés a bibliográfiai princípiumok fenntartása immár a könyveken túli dokumentumok világában. „To establish the continuity of bibliographical principle in non-book forms, however, is not easy, and of course, it is quite impossible to do so even plausibly in the space of half a lecture. So again, one can only be pragmatic and indicative,

Next