Jelenkor, 1959 (2. évfolyam, 1-6. szám)
1959-04-01 / 2. szám - Vén cigány szép lánya (cigány népballada) Bosnyák Sándor és Bükkösdi László gyűjtése és fordítása
VÉN CIGÁNY SZÉP LÁNYA 75 — Margarét virágból ágyat vetek neked, oszd velem meg egyszer szerelmes fekhelyed. — Margarétos ágyba nem fekszem én véled, szerelmes hűséggel jó mátkámnak élek. — Becsaptál, becsaptál vén cigány szép lánya, csókolj meg utolszor aranyos madárka. — Hagyj el engem, hagyj el deli cigány legény, csókom már nem osztom más legénynek, nem én. — Ha most meg nem csókolsz vén cigány szép lánya, késem a szívedet menten átuljárja. — Meg ne ölj, meg ne ölj, ne akard halálom, neked adom inkább drága szép dukátom. — Nem kell a dukátod, kell az ölelésed, vagy többet nem kacag ajkadról az ének. — Jó lovat kapsz érte, vedd el a dukátom, szép asszonyt is lophatsz Váradi határon. — Dukátod maradjon eljegyzett mátkádnak, de csókod nem hagyom senki szép fiának. Suhant a hegyes kés, tűz tört a szemébe. Csak a patak látta, a patak mesélte. * Vén cigány rongy sátra, benne halott lánya, benne halott lánya, dukát a nyakába‘. Dukát a nyakába‘, éles kés szívébe‘, fekete az ingén, fekete a vére. Vén cigány rongy sátra patak mellett álló, patak partja mellett jó cigány legények vén cigány szép lányát de nagyon siratják. A sok cigány legény nagy bánatban jajgat. .. Csak egy legény nem sír, csak egy legény hallgat...