Jelenkor, 1976. július-december (19. évfolyam, 7-12. szám)
1976-09-01 / 9. szám - Kovács Sándor Iván: Egy képzelt irodalomtörténettől a valóság rendszerig (Weöres Sándor antológiája a magyar költészet rejtett értékeiről és furcsaságairól I. rész)
nak látszott. Teste gyermekien kicsi, vékony, könnyű, de acrobatikusan izmos ... fekete-fehér patak habból volt, folyton másként villant." Erkölcsei? „et nem aszalta szikárrá a buzgó önmegtartóztatás . . . Erkölcse, mint a madaraké." Emlékezzünk, mily ártatlan az öreg Dessewffy és Kazinczy ölében, de arra is, mi történik „a dicső Wesseléni családfával"... „A lélek folt nélküli tisztasága" rá is jellemző mégis: „Egész életében piszokban hentergett, különös módon mégsem tudott bepiszkolódni". Psyché és Czóbel Minka párba állítható egyazon lélek-minőségek, és mert lényegében Weöres Sándor lehető- és való-teremtményei, a buja teljességű, szabados Psyché-életrajz mintha azt is felénk rajzolná, „visszakölcsönözné" Czóbel Minkának, ami nem adathatott meg neki. Ez a virtuális analógia inkább pszichikai megvilágítást igényelne, mint irodalomtörténetit, de azért ilyen természetű fogódzó is akad. A Czóbel-biográfiának ugyanúgy legfontosabb figurája Justh Zsigmond, mint ahogy a Psyché-életrajzé Ungvárnémeti Tóth László. Justh Zsigmond - akiről olyan ihletetten mondja monográfusa, hogy „a századvég halni siető generációjának talán legvonzóbb alakja és legfájóbb vesztesége volt" - Czóbel Minka eszményi barátja, levelezőpartnere, „legközelebbi művésztársa", lelkesítője, buzdítója. Megint csak Pór Péterrel szólva: „életrajzuk, életkereteik, temperamentumuk és ambícióik nyilvánvaló különbsége ellenére nem nehéz... a két sors közös csomópontjait és vonásait felmutatni". Psyché és Ungvárnémeti Tóth László sorsa ugyanígy együtt és egymás mellett fut a csirizszagú miskolci suszterműhelytől a bécsi diákszobáig, ahol a nagybeteg „Doctor és Poéta" anélkül végzi be földi pályafutását, hogy „testben" valaha is „öszve forrtak" volna. A „Poesisben Mentorom, de semmi egyébben sem" - emlékezett a kivételesen éterikus kapcsolatra a „hirhedett szerelempapnő". A többszörös ellentétező átlényegíthetőség - ilyen bonyolultan kell mondanom - az éppen fordított viszonylatokban is megmutatkozik: Justh Zsigmond született energikus szervező, szalonok előkelő dísze, „fölénye természetesen áradt személyiségéből" — Ungvárnémeti Tóth ellenben „Ragyás képű, sovány, hajlott ifjú.. . Nem vala kellemetes ember, többnyire rossz kedélyű". De leginkább a messzi múltig visszavezetett és fényes irodalmi kapcsolatokban bővelkedő Psyché-életrajz családi elágazásai párhuzamosíthatók a Czóbel-biográfiával. Czóbel Minka a Nyírségben, a Szabolcs megyei Anarcs-pusztán született Psyché anyja Nyíri Borcsa, de ősei közé sorolhatja a Rákócziak, Báthoryak, Bethlenek famíliáit is. Akárcsak Czóbel Minka, aki Báthory Erzsébethez fűződő rokoni kapcsolatait emlegette Kiss Margitnak, amikor fez a szorgos bölcsésznő 1942-ben megjelent Czóbel-disszertációjához keresett adatokat. Ebből a füzetből idézek, megmondva mindjárt, hogy ez akár Psyché életrajza is lehetne: „Anyai ágon Orczy Lőrincz báró dédatyja volt Czóbel Minkának ... Másrészről a Kazinczyak is közeli rokonságban vannak a Czóbel-családdal. Kazinczy Zsófia, Czóbel Minka nagyanyja (anyai részről) unokatestvére Kazinczy Ferencnek. .. Kazinczy Zsófiát 1810-ben vette nőül Vay Ábrahám gróf, aki ... 1825-ben országgyűlési követe Borsod megyének ... a Magyar Tudományos Akadémia .. . alapítványához 8000 forinttal járult. Családja rendkívül népes ... Vay Évát Czóbel Imre (írónőnk atyja) vette feleségül..." És ha nem lenne elég, hogy teljesen azonos a két család művészkörnyezete és tudós közege is (amott Bihari hegedül, a rózsakeresztes Zedlitz, a „nagy Chemicus, Physicus" alkimistáskodik, az öreg Dessewffy és Kazinczy a ifentor - emitt Hubay Jenő hangversenyez, Czóbel István, a fivér mélyül el a darwinizmusban és a sumérmagyar rokonság kutatásában, Mednyánszky, a festő segíti Minkát a művészi érvényesülés útjára, és ő az agg Jókai asztalához is eljut), akkor végül mindössze két körülmény említtessék meg. Czóbel Minka családjában egy nemét és nevét megváltoztató figura is akad: Minka unokatestvére, a „különös főúri dilettáns ..., aki Vay Saroltának született, de utóbb férfiként élt, járt-kelt és Vay Sándor néven adta ki vadászkönyveit és novelláit". Pór Péter utalását szerencsére ragyogó tollal színezhetjük tovább, ígyez a valóságos ellen-Psyché kellőképpen jellemezhető. A csínyei Vay gróf vagy az udvarház utolsó költője címmel Krúdy Gyula írt róla tüneményes tárcát 1926-ban, s ebben még