Jelenkor, 2001. július-december (44. évfolyam, 7-12. szám)
2001-07-01 / 7-8. szám - Milbacher Róbert: "S mi vagyok én, kérded...": Az Arany-önéletrajz narratív rétegei
név (élet)történettel való „feltöltése" lenne, másrészt viszont a számbavétel gesztusa magának az 'Arany János' névnek szerzői névként való szerepeltetését is jelenti egyben. Gyulai Pál - valószínűleg személyesen, mert levelezésükben nincs nyoma - eredetileg az Újabbkori Ismeretek Tára részére kért önéletrajzot Aranytól, ám végül az ennek folytatásaként megjelent Jelenkor. Politikai és Társasélet Encyklopédiája című kiadvány közli a már Gyulai által megírt, Arany levelét nyersanyagként felfogó, és azt szigorúan követő életrajzot. Az enciklopédiában való megjelenés a katalógusba vétel eseménye, amely nyilvános használatra szánt arckép megkonstruálását követeli meg. A katalogizálás egy bizonyos, aktuális állapot (az önéletrajz megírásának állapota) kimerevítésén alapul, amely azután minden időkre jelenteni és egyben helyettesíteni fogja a befejezetlen szubjektumot. Vélhetőleg Arany maga is tisztában volt a lexikoncikk tárgyiasító hatásával, és végső soron értelmetlennek tartja a puszta életrajzi adatok felsorolását, amint arról id. Szinnyei József felkérésére válaszolva nyilatkozik: „Nekem magamnak is volt volna alkalmam néhányszor, külföldi felszólításra, életrajzi adatokat küldeni, de csekény [sic!] fontosságot látván abban, hogy ilyen adatok, az író bővebb ismertetése nélkül, lexikoni összeállításban, világszerte összegyűjtetnek, mindannyiszor elmellőztem a felhívásnak megfelelni, oly reményben, hogy így nevem, nagyobrészt [sic!] speculatióra, és csakis arra, számított gyűjtelék halmazból kimarad..."101 Úgy tűnik, hogy mind az Önéletrajz írója, mind pedig az életrajzíró tudatában van a nyilvánosságra szánt legenda létrehozásának tétjével és szabályaival, és természetesen mindketten e szerint is cselekszenek, vagyis nyilvánvalóan az adott kulturális/társadalmi kontextusba problémamentesen illeszkedő, és egyben a kontextust továbbépítő arckép felmutatását szükséges elvégezniük. Az efféle korabeli „katalógusok" valamiféle szekularizált hagiográfia részét képezik: talán nem véletlen, hogy az 1850-es évek második felében sorra jelennek meg az olyan kiadványok,11 amelyek katalogizálják a magyar kultúra elhunyt és még élő szereplőit, hiszen valamiféleképpen szükséges volt jelezni az autentikus és szuverén nemzeti kultúra életképességét a Bach-rendszer Magyarországán. Ezt a legitimációs processzust szolgálja a katalógusba szedett írók szakralizálása, amely részben a morális feddhetetlenség, részben pedig a haza/nemzet szolgálata iránti elkötelezettség kultuszában nyilvánul meg. (Arannyal kapcsolatban egy példa a Danielik-féle „katalógusból": „Imádója hazájának, s e haza romlatlan, ép lelkű népének, példás szerető férj és atya, hű és melegen ragaszkodó barát; bir mindazon erényekkel, melyeknek felkent apostola, édes ajkú hirdetője költeményeiben, ezen őserejü, zamatos, gazdag kiömléseiben egy erényt, hazát, szabadságot melegen szerető magas és nemes szellemnek...")12 A korabeli Arany-élet- 8 Ide Tóth Lőrincz írt (h szignóval) Aranyról egy rövid szócikket még 1851-ben, amelyben megemlíti jegyzőségét a Szemere-kormányban, a Toldi sikerét, Petőfi barátságát, illetve Az elveszett alkotmány jutalmazását. „Minden művét valódi népies szellem s erőteljes sajátságos nyelv, de e mellett gazdag és mély költőiség jellemzi, melly tulajdonok Toldyja [sic!] olvasásakor annyira elragadták Petőfit, hogy azonnal hozzásietett (Pestről Szalontára,) ismeretségét és barátságát keresni." AJÖM, Keresztury Dezső (szerk.), XV. kötet. Arany János levelezése (1828-1851), Sáfrán Györgyi, Bisztray Gyula, Sándor István (s. a. r.), Budapest, 1975. 914. o. 9 Jelenkor. Politikai és Társasélet Encyklopédiája. Különös tekintettel a Hírlapok olvasóira. Az Újabbkori Ismeretek Tárának folytatása, Pest, 1858.1-9. o. 10 Arany levele Szinnyei Józsefnek 1867. szept. 18., in: Magyar Könyvszemle, 1964. 65. o. 11 Pl. a Berecz Károly által szerkesztett, és a Hölgyfutár előfizetőinek több részletben elküldött Magyar írók Arczképalbuma. (Arany úgy sejti, hogy Gyulai ide kéri az önéletrajzot.); Jelenkor, de ide sorolható Toldy Ferenc A Magyar Költészet Kézikönyve is, amely szintén tartalmaz életrajzokat; vagy a Danielik által szerkesztett Magyar írók Arczképei és Életrajzai. (Pest, 1858.) 12 Magyar írók Arczképei és Életrajzai, Pest, 1858. (A továbbiakban [Danielik], 1858.) 157. o.